„Nyújtsd ide a kezedet.” János evangéliuma 20. fejezetének 27. verse volt a vezérigéje a Baranyai Református Egyházmegye családi napjának. Az idei alkalomnak a siklósi gyülekezet adott otthont. A kulturális programok mellett az alkalmon szó volt a Baranya-program eredményeiről, a Hercegszöllősi Zsinat 450 éves évfordulójáról és az egyházmegye jövőjéről is.
Benépesültek a siklósi református templomot övező kis utcák, június 6-án reggel. Ritkán látott gyalogos és autós forgalom jelezte, hogy nagy érdeklődés övezi az idei BREND-et, azaz a Baranyai Református Egyházmegyei Nap, Dunamellék rendezvényét. Dicsőítő ének hangja hívogatta a templomba érkezőket: a megye lelkipásztoraiból alakult Isten báránya együttes muzsikált a nap kezdetén.
Felüdíteni egymást
„Azt pedig tudom, hogy amikor hozzátok megyek, Krisztus áldásának teljességével megyek majd” – Pál rómaiakhoz írt levele 15. fejezetének 29. versét olvasta az istentisztelet elején Balog Zoltán, dunamelléki püspök, aki ráirányította a figyelmet: fontos, hogyan érkezik meg az ember oda, ahova megy. „Az egymás iránti bizalom alapja az áldás teljessége” – fogalmazott a püspök, aki rámutatott: Pál bilincsben érkezik Rómába, mégis az áldás teljességével jön. Ehhez tudnunk kell elfogadni helyzetünket. „Látnunk kell a lényeget: Krisztus ügyét” – fogalmazott. Balog Zoltán kiemelte: rászorulunk arra, hogy imádkozzunk egymásért. „Így tudunk közel kerülni ahhoz, akiért imádkozunk. Az ima közben átalakulunk, a saját teher viszonylagossá válik, a másik ember lesz fontos, és a távolság csökken” – mutatott rá, majd kiemelte: egymás felüdítése a keresztyén ember legfontosabb lényege. A püspök igehirdetésében utalt a Hercegszöllősi Kánonok 450 éves évfordulójára: a mi egyházkerületünk Baranyából nőtt ki. „Amikor a gyökérre gondolunk, gondoljunk arra az áldáskincsre, amit kaptunk” – zárta igehirdetését.
A reformáció bölcsője
Az igehirdetést követően Molnár Imre, a Siklósi Református Egyházközség lelkipásztora, mint házigazda köszöntötte a gyülekezetet. A lelkész a reformáció dél-baranyai gyökereire emlékeztetett. Beszédében felidézte, hogy Sztárai Mihály a mohácsi vész utáni időkben, a török hódoltság árnyékában kezdte szolgálatát a térségben, és munkássága nyomán a környék a protestantizmus egyik fontos központjává vált. Hangsúlyozta: Isten a történelem legnehezebb időszakait is áldássá tudja formálni. Ahogyan egy nemzeti tragédia után lelki megújulás született ezen a vidéken, úgy ma is bízhatunk abban, hogy Isten képes megújítani egyházát. „Ha elődeink ilyen körülmények között is meg tudtak újulni, bennünket mi akadályozhat meg ebben?” – tette fel a kérdést.
Az istentisztelet alatt a reggeli fellegek szétoszlottak és az eső elállt. A résztvevők beszélgetve sétáltak át a siklósi várkertbe, ahol a felállított színpadon lantzene várta az érkezőket. A nap során volt néptánc, dicsőítés, táncház, kézműves foglalkozás, íjászat, szabadulószoba, kvíz, imaséta.
A Baranya-program állt a délutáni pódiumbeszélgetés középpontjában, amelyet Hoppál Péter zsinati képviselő vezetett. Balog Zoltán, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke felidézte azt az időszakot, amikor az egyházmegye esperes nélkül maradt. A romosodó templomok, a lelkipásztorhiány és a fogyatkozó gyülekezetek helyzete közepette különösen fontos volt annak keresése, hogy merre vezet Isten útja.
Új helyzetekre új válaszok
A beszélgetés egyik visszatérő témája volt, hogy az egyház nem elégedhet meg a kedvezőtlen folyamatok tudomásul vételével. Hodossy-Takács Előd, a Debreceni Hittudományi Egyetem tanszékvezetője a Baranya-programot olyan kezdeményezésként említette, amely éppen ezt a szemléletet képviseli. Hangsúlyozta, hogy az egyháznak szembe kell néznie a társadalmi változásokkal, és új válaszokat kell keresnie az új helyzetekre. A lelkészképzés kapcsán úgy fogalmazott: ideje elengedni az „uniformizált lelkész” képét. A fiatal lelkipásztoroknak meg kell találniuk saját útjukat és azokat a lehetőségeket, amelyekkel a különleges helyzetben lévő gyülekezetekben szolgálhatnak.
„Szigetekből kontinens”
Balog Zoltán püspök a gondozó egyházközségek létrejöttéről és jelentőségéről beszélve rámutatott: a lelki változások gyakran szervezeti változásokat is igényelnek. Püspöki programjának egyik kulcsfogalma a „szigetekből kontinens” kifejezés, amely a gyülekezetek közötti kapcsolatok erősítésére utal. A Szigetvár-környéki Gondozó Egyházközség példáján keresztül arról beszélt, hogy a gyülekezeti hűség nemcsak a saját közösséghez való ragaszkodásban mutatkozhat meg, hanem abban is, amikor a közösségek felismerik az összefogás szükségességét.
A misszió soha nem ér véget
Hoppál Péter kiemelte: az egyházmegyében a rendszerváltoztatás után alakult utoljára gyülekezet. Ezért is különösen fontos, hogy a Baranya-programban 2023-ban megalakult a Pécs-Kelet-Mecseki Missziói Egyházközség, amely most válik anyaegyházközséggé. A misszió kérdésében Hodossy-Takács Előd határozottan fogalmazott: a misszióval soha nem lehetünk elégedettek. Rámutatott arra, hogy egy missziói egyházközség számára is veszélyt jelenthet a megelégedettség. Az egyháznak folyamatosan keresnie kell azokat az embereket és közösségeket, akiket még nem ért el. Különösen fontosnak nevezte, hogy az egyház figyeljen a népességmozgásokra. „Ahová az emberek költöznek, oda a gyülekezeteknek is utánuk kell menniük. Egyházunk kötelessége, hogy közelebb vigye Istent az emberekhez” – fogalmazott.
A minden korosztályt megmozgató családi nap Wébel Zsolt áhítatával zárult. Az esperes hangsúlyozta: A hívő ember nem menekülhet a próbatételek elől, hanem hagyni kell, hogy Isten azokat felhasználhassa az életünkben. „Az Úristen a rossz által jót formál – ebben van az Ő hatalma” – fogalmazott.
