BaHír

Fokozott körültekintés mellett zajlik a Magyar Rádió korábbi, használaton kívüli épületében rejtőző atombunker bontása – közölte az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) szombaton az MTI-vel.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem új kampuszának építését megelőző munkálatok során a környező épületek védelme és az ott lakók lehető legkisebb mértékű zavarása miatt a szakemberek a legnehezebb és a legidőigényesebb technológiával szedik darabjaira a masszív, vasbeton épületet.

A Magyar Rádió három, helyenként négyméteres falvastagságú, 400 négyzetméter alapterületű, háromszintes létesítményét Rákosi Mátyás kifejezett kérésére 1952-ben építették. Abból a célból, hogy egy esetleges atomtámadás idején is lehessen rádióadást sugározni.

A tárca kiemelte, hogy a Palotanegyed közepén, a műemlékvédelem alatt álló Eszterházy- és Károlyi-palota tőszomszédságában található bunker elbontása komoly kihívás elé állította a szakembereket. Úgy kell a tömör, atomtámadás ellen tervezett létesítményt darabjaira szedni, hogy az a legkisebb rezgéssel, porral és zajjal járjon.

Ezért a belvárosi környezethez leginkább illeszkedő technológiát, a betonvágás és hidraulikus bontóeszközök kombinációját választották. Ezzel az időigényes és aprólékos technikával azonban a bunker „igen kemény diónak bizonyul”– fogalmaztak.

Tájékoztatásuk szerint a hasonlóan ellenálló létesítmények bontásához leggyakrabban mikrorobbantásos technológiát alkalmaznak. Ennek lényege, hogy az építmény falába fúrt üregekben meghatározott helyeken és sűrűséggel elhelyezett, meghatározott erősségű töltetek időzített robbantásával érik el a falak repesztését, amely lehetővé teszi a könnyebb bontást.

Itt azonban a belvárosi környezet miatt ez nem jöhetett szóba. A szakemberek a bontógépekkel centiméterről centiméterre küzdenek meg a vasbeton monstrummal.

A munkálatok, miként a Magyar Rádió korábbi, használaton kívüli épületeinek bontása, a hulladékkezelési és környezetvédelmi előírások teljeskörű betartása mellett zajlanak.

A bontási törmelék kezelésére már a közbeszerzés során szigorú feltételeket írt elő az Építési és Közlekedési Minisztérium.

A bunker bontását megelőző anyagvizsgálat kimutatta, hogy a beton nem tartalmaz ólmot vagy egyéb veszélyes anyagot. Így a tervek szerint a vasbetonszerkezet lebontásával keletkező, várhatóan 2700 köbméter törmelék csaknem 100 százalékát újrahasznosítják.

Ennek elszállítása folyamatos, amelynek során fontos szempont volt, hogy a helyi lakosok számára minél kevesebb kényelmetlenséggel járjon a folyamat. Ezért előre meghatározott szállítási menetrend szerint történik, szigorú por- és zajcsökkentési intézkedések betartása mellett – írták.

„A bontási és építési munkák a BREEAM fenntarthatósági rendszer követelményeinek megfelelnek. Azaz a hulladékgazdálkodás, az újrahasznosítás és a környezetterhelés csökkentése a legmagasabb szintű nemzetközi elvek szerint folyik”

– közölte a tárca.

A tájékoztatás szerint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új kampusza korszerű otthona lesz a hazai felsőoktatás egyik kiemelten fontos intézményének. A beruházás azonban ennél sokkal több: egy értékmentő és értékteremtő városrehabilitációs program, amelynek során megújulnak és megnyitják kapuikat az ott lévő, elhanyagolt állapotú, páratlan építészeti értéket jelentő műemléki védettségű épületek, felfrissül a Palotanegyed arculata, bővülnek a belvárosi zöldfelületek és megújulnak az utcák, terek.

„Az új egyetemi kampusz elkészülte után a Nemzeti Múzeum környezete a város egyik legszebb részévé válik”– zárul a közlemény.

forrás: mti