A krími-kongói vérzéses láz (CCHFV) és a Nipah-vírus miatt bekövetkező járványok megelőzése érdekében indul nemzetközi program a Pécsi Tudományegyetem (PTE) virológusainak vezetésével – közölte a baranyai felsőoktatási intézmény csütörtökön az MTI-vel.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap részeként meghirdetett HU-rizont nemzetközi kiválósági kutatási együttműködési program csaknem 400 millió forintos támogatásával zajló projekt célja olyan rendszerek fejlesztése, amelyekkel a járványokat a jövőben már korai állapotukban előre lehet jelezni – írták a közleményben.
A támogatás segítségével a PTE keretein belül működő Virológiai Nemzeti Laboratórium (VNL) vezetésével három éven át, több szakterület munkáját és eljárásait egyesítő nemzetközi program indul olyan neves intézmények részvételével, mint az újvidéki Pasteur Intézet, az állatokról emberre terjedő fertőzések egyik dél-ázsiai tudásbázisa, a bangladesi Chattogram Állatorvosi és Állattudományi Egyetem és a világ vezető járványkutatási intézete, az Oxfordi Egyetemen működő Pandemic Sciences Institute.
Gyorsabb és mobilisabb megoldások
A kutatások fókuszában az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) által prioritásként kezelt két kórokozó, a krími-kongói vérzéses láz vírusa (CCHFV) és a Nipah-vírus állnak, amelyek egyre növekvő járványügyi fenyegetést jelentenek világszerte.
Mint írták, az úgynevezett SENTINEL-projekt a legkorszerűbb diagnosztikai technológiák bevezetésével kívánja forradalmasítani a fertőző betegségek korai kimutatási lehetőségeit. Az új módszerek pedig lehetővé teszik a gyors és pontos terepi vizsgálatokat, elősegítve a korai felismerést, és a járványok hatékony megelőzését, valamint időben történő kezelésüket.
Kemenesi Gábor, a PTE VNL igazgatója a közleményhez csatolt videóban felhívta a figyelmet arra, hogy a technológiai fejlődés lehetővé teszi, hogy ma már terepre vigyék a korszerű eszközöket és helyben alkalmazzák a legújabb eljárásokat. A program keretében ezért olyan mobil laboratóriumi eljárásokat fejlesztenek, amelyekkel a járványokat helyben, már az első emberi eseteknél, vagy azok előtt felismerhetik vagy akár el is zárhatják.
A projekt egyik kiemelt célja egy fenntartható járványügyi felügyeleti rendszer kialakítása is, amely képes gyorsan reagálni a biológiai fenyegetésekre, és az ipari partnerekkel való együttműködés révén a fejlesztések közvetlenül hasznosíthatók a gyógyszer- és biotechnológiai ipar számára is.
A kutatások eredményei nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi tudományos közösség számára is elérhetők lesznek, hozzájárulva a globális egészségbiztonság megerősítéséhez – olvasható a PTE közleményében.
