A közzétett dokumentumok szerint az Igazságügyi Minisztérium elutasította a kegyelmi kérelmet, a kormány pedig további iratok nyilvánosságra hozását várja a Sándor-palotától.
Kedden nyilvánosságra hozta a kormány a kegyelmi ügy Igazságügyi Minisztériumnál található dokumentumait. A közzétett iratok szerint a tárca nem támogatta K. Endre kegyelmi kérvényét, ennek ellenére Novák Katalin akkori köztársasági elnök végül kegyelmet adott a bicskei gyermekotthon volt igazgatóhelyettesének.
A kormany.hu oldalon megjelent „A kegyelmi ügy dossziéja” című tájékoztató szerint a magyar társadalomnak joga van megismerni, hogyan születhetett meg az a döntés, amely „egy pedofil bűncselekmény eltussolásában közreműködő személy számára biztosított kegyelmet”.
A közlemény felidézi: K. Endrét jogerősen azért ítélték el, mert közreműködött a gyermekotthon igazgatójához kötődő pedofil bűncselekmények eltussolásában, többek között azzal, hogy megpróbálta rávenni az áldozatokat vallomásaik visszavonására. A kegyelmi döntést Varga Judit akkori igazságügyi miniszter ellenjegyezte, így az hatályossá vált.
Az ügy 2024 februárjában robbant ki, amely országos felháborodást váltott ki, végül Novák Katalin és Varga Judit politikai távozásához vezetett. A most nyilvánosságra hozott dokumentumok azonban új részleteket tártak fel a döntés előkészítéséről.
A közzétett három dokumentum között szerepel az Igazságügyi Minisztérium kegyelmi főosztályának előterjesztése, Répássy Róbert parlamenti államtitkár egyetértő nyilatkozata, valamint Varga Judit levele Novák Katalinhoz.
Az első dokumentumból kiderül, hogy Horváth Ákos főosztályvezető nem javasolta K. Endre kegyelmi kérelmének teljesítését. A második irat szerint Répássy Róbert is egyetértett ezzel az állásponttal, míg Varga Judit levelében három másik személy esetében tett pozitív kegyelmi előterjesztést – K. Endre azonban nem szerepelt közöttük.
Magyar Péter miniszterelnök rendkívüli sajtótájékoztatón azt mondta: a dokumentumokból egyértelműen látszik, hogy Varga Judit nem támogatta K. Endre kegyelmét. A kormányfő szerint „soha nem látott eset”, hogy az államfő ugyanazon a napon írta alá a kegyelmi döntést, amikor azt az igazságügyi miniszter ellenjegyezte.
A kormány szerint ugyanakkor az ügy teljes döntési lánca továbbra sem rekonstruálható teljes egészében, mert a dokumentumok másik része a Köztársasági Elnöki Hivatalnál, a Sándor-palotában található.
Magyar Péter ezért felszólította Sulyok Tamás köztársasági elnököt, hogy a rendelkezésére álló dokumentumokat, feljegyzéseket és egyéb iratokat is hozzák nyilvánosságra. A kormány álláspontja szerint csak így lehet teljes képet kapni arról, hogyan született meg a kegyelmi döntés, és kik vettek részt annak előkészítésében.
A közlemény szerint a cél „a teljes átláthatóság, a politikai felelősség tisztázása és annak biztosítása, hogy ilyen döntés Magyarországon többé ne születhessen meg a nyilvánosság kizárásával”.
Az ügyre reagált a Fidesz-frakció is. Keddi közleményükben azt írták: az akkori kormány tagjai csak 2024 februárjában, az ügy kirobbanásakor értesültek a kegyelmi döntésről. Azt is hangsúlyozták, hogy K. Endre kegyelmi kérvényét az akkori igazságügyi miniszter nem támogatta, ugyanakkor Novák Katalin döntését végül ellenjegyezte.
Forrás: MTI
