Az elmúlt héten a bulvármédia egyik leginkább kirakatban lévő témája Oláh Gergő és Majka kommentharca volt az idei X-Faktor győzteséről. A harmadik X-Faktor győztese a mellett, hogy gratulált Fehér Krisztiánnak, az ő szemében nem ilyen egy X-Faktor győztes. Majka pedig lényegét tekintve azt üzente neki, hogy ne felejtse el, hogy honnan jött és, hogy ő maga mennyit köszönhet a műsornak.
A mellett, hogy nyilvánvaló tény, hogy Oláh Gergő karrierjében az akkori X-Faktor kulcsszerepet játszott, úgy érzem, hogy Majka mellébeszél a témában és Oláh Gergő olyan dolgokra irányította rá a figyelmet, amelyek valósak. Éppen ezért érdemes betekinteni kissé a kereskedelmi csatornák tehetségkutató-történetébe, hogy lássuk, mi a helyzet mostanában.
Kezdeti próbálkozások…
Már a kereskedelmi csatornák megjelenésekor (1998) próbálkoztak különböző tehetségkutatókkal, gondolok itt a Kifutóra, az Év hangjára, vagy éppen a Popsztárokra. Ugyanakkor ezek a műsorok inkább csak bemutattak egy utat, a közönségnek nem vagy alig volt beleszólása abba, ami történik, ráadásul rendszerint minden alkalomra ugyanazt a dalt hozták az előadók (sőt, volt olyan is, amikor még csak nem is élőben, hanem előre felénekelték). Így igazából meg sem lehetett ismerni az előadókat. Nem véletlen, hogy azokból az előadókból, akik ezeken szerepeltek, már csak néhány van, aki igazából szerepel a köztudatban (talán Pély Barna és Dolhai Attila, akikről ezt el lehet mondani).
És jött a Megasztár…
A Megasztárt (2003) lehetett szeretni vagy nem szeretni, de ami vitathatatlan, hogy forradalmasította a magyarországi tehetségkutatókat. Ugyanis a mellett, hogy voltak ott is casting-adások, középdöntők, 11 élő műsoron keresztül kellett az előadóknak megmutatniuk a tudásukat, minden alkalommal más dallal, élőben, zenekari kísérettel (tehát nem háttérzenével). Ráadásul még csak nem is abban a dalban, amiben akartak. Csak, hogy érzékeltessük: a Megasztár 3-ban ez volt a tematika az élő műsorok alatt:
- hét: Hungária-dalok
- hét: 80-as évek nemzetközi slágerei.
- hét: ABBA vagy BoneyM sláger
- hét: 2000-es évek magyar slágerei
- hét: Queen-dalok
- hét: Musicalek
- hét: Duettek
- hét: Magyar és külföldi filmsláger
- hét: Latin zenék
- hét: A 3 benn maradt versenyző kedvenc előadójától 1-1-1 dal
Ez azért elég komplex és elég nehéz kihívás mindenkinek, hamar kiderül, hogy ki mennyire sokoldalú. Az már egy másik kérdés, hogy ha valakinek lesznek saját dalai, befut, akkor nem kell ennyi stílusban énekelnie, így mondhatjuk, hogy a realitást ezt sem tükrözi, de ha a legjobb énekest keressük, akkor indokolt ez a fajta szakmai kihívás.
További szériák és az X-Faktor
Rövid szünet és a kicsit átmeneti 2008-as év után (amikor a Megasztár negyedik szériája zajlott le) volt először az, hogy a két nagy kereskedelmi csatorna tehetségkutatókat állított egymással szemben. A TV2 a Megasztár ötödik évadát, az RTL az X-Faktor premierjét.
Itt ugyanakkor már érezhető volt a változás. A TV2 műsorán jelentősen megnőtt a casting-adások száma, sokkal több trash-produkció jelent meg benne, míg az X-Faktor már eleve négy casting-adással jött. E mellett sokkal inkább megjelent a műsornak a valóságshow-oldala. Amíg a Megasztár 1-3. évadában alig esett szó az előadók magánéletéről (ami meg igen, azoknak a kapcsolatoknak egy része a mai napig megmaradt), addig itt már sokszor előjött ez a műsorban.
Az X-Faktor konstrukciójában pedig újdonság volt még a mentor-rendszer, tehát amikor a zsűritagok egyben valamelyik versenyző felkészítői is, így nem teljesen elfogulatlanok.
Ami a döntőket illeti, az még hatalmas pozitívum, hogy az élő műsorok számát nem csökkentették (illetve az X-Faktorban hármas döntő volt, de ez csak egy adás, annyit nem számít). Viszont a műsorok szabályai és kötöttsége sokat lazult.
Erre jó példa éppen az Oláh Gergő által megnyert harmadik X-Faktor. A 10 adásból 5 alkalommal semmilyen dalválasztási kötöttség nem volt. A döntő előtti utolsó 2 adásban csak annyi volt a kikötés, hogy egy magyar és egy külföldi dal kell, hogy legyen. A 4. héten „Az élet szép” témában kellett előadni valamit (ez azért elég tág), és az egyetlen igazán komoly korlát a harmadik héten volt, amikor James Bond betétdalokat kellett énekelni.
Tehát ki lehet mondani, hogy már Oláh Gergő sem a legnehezebb, legnagyobb kihívást jelentő tehetségkutatóban nyert, hanem egy már annál lazábban.
Átmeneti idő
2012-ig az X-Faktor első 3 évada nagy sikert hozott, a Megasztár 6. évada azonban nem hozta a várt eredményeket, így megint jegelték a műsort. Helyette a The Voice-szal próbálkoztak, ami azonban szintén nem váltotta meg a világot (talán az adásonkénti 4 kieső mennyisége volt sok, vagy egyszerűen a tehetségkutatók száma lett már sok).
Aztán egy egyéves szünet után az X-Faktornak érkezett a 4. majd az ötödik évada, hasonló szabályokkal, csak a mentorcsapat változott. A TV2-nél ekkor kezdődött a Sztárban Sztár sikersorozata, illetve elindult az Ének Iskolája, amiben a kezdeti félelmeim után kellemeset csalódtam, de előbbi nem tehetségkutató, utóbbi meg picit speciális típusa annak.
Az X-Faktor 2015-ös évadában azonban már voltak változások. A megfiatalított mentorcsapat mellett itt kezdődött el az élő műsorok számának csökkentése, már csak 7 élő adás volt, gyakorlatilag dalválasztási kötöttségek nélkül. E mellett ebben az időszakban már egyre gyakoribb volt a dalszerző-előadók és a rapperek megjelenése a műsorban.
A TV2 ebben az időszakban csak a Star Academyvel próbálkozott, ám a valóságshowval egybekötött tehetségkutató annyira nem nyerte el az emberek tetszését. Talán azért, mert ekkorra már a tehetségkutatók is átmentek valóságshowba…
Székfoglaló, 5 élő show…
Az X-Faktor mostani rendszere a 2017-es évad óta működik így. Két nagy újítás volt ekkor. Egyrészt az élő showk számát még jobban lecsökkentették, már csak 5 maradt belőle, másrészt elindították azt a rendszert, amikor az élő showban is székekre ültetik a versenyzőket.
Nekem személy szerint mindkét változtatás negatív volt. Az, hogy egy műsor alatt akár 4-en is kiesnek, majdhogynem semmilyen különbséget nem tesz egy élő show és a korábbi szakasz között, alig lehet megismerni a versenyzőket.
És szerintem ennek egy egyenes következménye, hogy elkezdtek más felületeket használni a versenyzők megismertetésére. Ebben egyébként ByeAlex volt az egyértelmű úttörő. Viszont ebben meg már a saját dalos előadók kerülnek előnybe, mert az ő dalaikat már meg lehet jeleníteni az élő műsorok előtt, míg a feldolgozásoknál ennek sok értelme nincs. Szabyest saját véleményében ezt is egy inkorrekt előnynek nevezte és szerintem igaza van.
E mellett nekem nem tetszik ez a székes rendszer sem. Önmagában inkorrekt, mert az adás végefelé sokkal többet jelent, ha valaki széket kap, mint az elején. Ezt persze lehet a szigorúsággal kompenzálni, de itt a másik probléma: ha egy mentornak már 2 versenyzője széken ül, lehet, hogy már akkor sem küld oda egy másik versenyzőt, ha ez egyébként szakmailag indokolt lenne. Egy ilyen szabály egy Megasztár konstrukciójú műsorban, ahol a zsűri nem tölt be mentori szerepet, akár még működhetne is. De egy X-Faktorban nekem nagyon nem jön be.
Az újraindult Megasztárban ugyan egyértelműen a jobb éneklésre helyezték a hangsúlyt, ám a rengeteg kieső és az 5 élő műsor itt is jelen volt, és nekem ez sem tetszett.
Vajon ki marad meg?
A műsorok stílusa azonban nem csak szimpátia kérdése. Egyfajta cél is látszódik. Itt már nem is cél igazán, hogy a versenyzők hosszú távú karrierjével foglalkozzanak. Eben az időszakban kell a profitot maximalizálni, és ennyi. Régen azért ez nem így volt.
Elég csak belegondolni, hogy a Megasztár 1-3. szériájából kik vannak a mai napig a köztudatban? Tóth Vera, Oláh Ibolya, Gáspár Laci, Galambos Dorina, Dér Heni, Caramel, Tóth Gabi, Rúzsa Magdi, Bochkor Bíborka (Magashegyi Underground), Puskás Peti a mai napig aktív szereplői a zenei életnek. De vannak olyan résztvevők, mint Pál Tamás, Palcsó Tamás, Mujahid Zoli, Torres Dani, Varga Feri, vagy Szabó Eszter és Kontor Tamás akik nincsenek annyira a köztudatban, de a mai napig a zenével foglalkoznak. Ez kb. az összes döntős versenyző fele, pedig eltelt 20 év.
Ezek után jogosan tehető fel a kérdés: vajon a mostani tehetségkutatók versenyzői hol lesznek 20 év múlva a magyar zenei életben?
