StyleNews

A Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (angol rövidítéssel HCEMM) kutatóinak új tanulmánya szerint az őssejtek terápiás használata folyamán még körültekintőbben kell eljárni. Várhatóan éppen olyan szigorúan kell majd mérlegelni a hasznot a kockázattal szemben, mint sok más orvosi beavatkozás esetén.

    A HCEMM által az MTI-hez eljuttatott közleményben kiemelték: a modern orvostudomány egyik leginkább fejlődő ága a regeneratív gyógyászat. Amely olyan terápiákat és úttörő eljárásokat takar, amelyek segítségével a sérült vagy nem működő szöveteket és szerveket gyógyítani és pótolni lehet.
    Különösen nagy reményekkel fordul a terület a különböző őssejtek felé. Ugyanis ezek a sejtek a szervezet legtöbb sejtjével szemben nem „köteleződtek el” speciális szerepek mellett. Viszont megőrzik osztódási képességüket, így pótolhatják a specializált sejteket.
    Mint írták, az őssejteknek számos típusa ismert. A felnőtt szervezetből nyert mezenchimális őssejtek laboratóriumi körülmények között fenntarthatók és szaporíthatók.

    Ma főleg porcok, csontok pótlására, illetve esztétikai beavatkozások esetén a gyógyulás elősegítésére használják. De alkalmasak helyreállítani az olyan sérüléseket is, mint a szívizom- vagy a tüdőszövet hegesedése, vagy akár a gerincvelő sérülés – tették hozzá.
    A HCEMM kutatóintézet kutatói – Pankotai Tibor és Veréb Zoltán – mezenchimális őssejteket vizsgáltak. Amelyek több különféle kötőszövet létrehozásáért felelnek, és amelyeket gyakran alkalmaznak a ma használatos eljárásokban.
    A kutatók munkája rámutat arra, hogy a vizsgált őssejtek örökítőanyaga a terápiás felhasználásuk folyamán gyakran károsodik. Ebben szerepe van az életkornak, a gyulladt, beteg környezetnek, ahová a sejteket helyezik, és az „átprogramozásnak”. Ami szükséges ahhoz, hogy az őssejt a kívánt sejttípusokat hozza létre.
    A kár jelenlétét a kutatók számára a sejtek DNS-javító rendszerének működésbe lépése árulta el. A sejtek tehát igyekeznek megjavítani magukat. De ez a folyamat nem tökéletes, és a halmozódó hibák egy idő után akadályozzák az őssejteket abban, hogy a feladatukat megfelelően ellássák.
    A tanulmány szerint súlyos esetben akár az is előfordulhat, hogy egy őssejt olyan, „gyári hibás” utánpótlással javítja ki a környezetében található sérült szöveteket, amelyek már magukban hordozzák a későbbi daganatos betegség magvait.
    Mindez nem jelenti az őssejtterápiával kapcsolatos remények végét, és azt sem, hogy a már használt eljárások ne maradnának értékesek és hasznosak. Viszont a kutatás rávilágít arra, hogy nem lehet majd megkerülni a kockázatok és a várható haszon szigorú elemzését. Illetve a terápiás eljárások fejlesztését az adott betegség modellezésével.
    „A legtöbb információnk az őssejtekről mindig ideális körülményekből származik. Azonban a beteg, gyulladt szövetek máshogy viselkednek, így károsíthatják a sejtek DNS-ét” – áll a közleményben.

forrás: mti