A meddőség ma már nem csupán egyéni sorsokat érintő probléma, hanem társadalmi jelentőségű kérdés is. A Pécsi Tudományegyetem falai között működő Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium (HRNL) az elmúlt években olyan kutatásokat indított el, amelyek valódi áttörést hozhatnak a diagnosztikában és a mesterséges megtermékenyítési eljárások hatékonyságában.
A laboratórium 2020-ban kezdte meg működését, majd 2022-ben 2,204 milliárd forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert el a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz keretében meghirdetett programban. A projekt a Széchenyi Terv Plusz részeként valósul meg, és elsődleges célja a meddőség hátterének komplex vizsgálata, valamint az asszisztált reprodukció eredményességének növelése.
Miért van szükség új megoldásokra?
Bár a „lombikbébi” program ma már széles körben elérhető, a rutinszerűen alkalmazott eljárások jelenleg legfeljebb az esetek 30 százalékában vezetnek sikeres gyermekáldáshoz. Ez világszerte arra ösztönzi a kutatókat, hogy új, innovatív megközelítéseket dolgozzanak ki. A pécsi laboratóriumban több mint 110 szakember dolgozik azon, hogy a humán reprodukció zavarainak pontosabb diagnosztikája és hatékonyabb kezelése valósulhasson meg. Az elmúlt évek munkája 29 szabadalmi bejegyzést, 34 új PhD-programot, valamint számos hazai és nemzetközi tudományos publikációt és együttműködést eredményezett.
Az embrióvédelemtől a „méh-mikrobiomig”
Az egyik kiemelt kutatási irány az embriók védelme és életképességének pontosabb vizsgálata. A szakemberek kimutatták, hogy az embriók fejlődése szempontjából kulcsfontosságú a direkt fényhatások minimalizálása. A HRNL szabadalmaztatott egy olyan új berendezést is, amely az élő embrionális sejtek fotonemisszióját méri – ez új dimenziót nyithat az embriók állapotának értékelésében. A hagyományos, morfológiai alapú vizsgálatok ugyanis nem képesek teljes képet adni az embrió genetikai és molekuláris állapotáról. Ennek nyomán terjednek az úgynevezett „nem invazív” diagnosztikai módszerek, amelyek kíméletesebben, ugyanakkor pontosabban szolgáltatnak információt.
A kutatások másik izgalmas területe a „méh-mikrobiom”, vagyis az a korábban kevéssé ismert mikrobiológiai környezet, amely jelentős szerepet játszhat a sikeres beágyazódásban és a terhesség fenntartásában. Emellett a pécsi kutatók megtették az első lépéseket a méhátültetés hazai megvalósításának irányába is.
A férfi meddőség és az immunológiai tényezők vizsgálata
A meddő esetek mintegy felében férfi eredetű nemzőképességi zavar igazolható. A HRNL szakemberei olyan eljárásokat fejlesztettek ki, amelyek képesek kiválasztani a legjobb megtermékenyítő képességű spermiumokat, növelve ezzel a siker esélyét. A laboratóriumban vizsgálják az autoimmun betegségek és a terhesség kapcsolatát, a mesterséges megtermékenyítés hosszú távú hatásait a megszületett gyermekek egészségére, valamint a meddőség társadalmi és gazdasági terheit is.

Tudományos műhelyből társadalmi küldetés
A Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium munkája nem csupán tudományos jelentőségű, hanem közvetlen hatással lehet családok ezreinek életére. A pécsi kutatások célja egyértelmű: növelni a gyermekvállalás esélyét azok számára, akik természetes úton nem tudnak szülővé válni.
A Pécsi Tudományegyetem ezzel a programmal nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is erősíti szerepét a reprodukciós medicina élvonalában – és új reményt ad mindazoknak, akik gyermekáldásra várnak.
Forrás: PTE




































