A program célja nem csupán a mézfogyasztás népszerűsítése: a gyerekek játékos, interaktív foglalkozásokon keresztül közelebb kerülhetnek a méhek világához és megismerhetik a méhészek mindennapi munkáját is. A Mézes Reggeli egyben bemutatja, milyen sokféleképpen használható a méz a mindennapi étkezésben – a reggelitől a süteményeken át a természetes édesítésig.

Az eddigi évek tapasztalatai alapján évente mintegy 200 ezer gyermek vesz részt a programon, amely mára az egyik legismertebb és legnépszerűbb hazai edukációs kezdeményezéssé vált a mézzel és a méhek védelmével kapcsolatban.

A Mézes Reggeli a fenntarthatóság és a biodiverzitás fontosságára is felhívja a figyelmet, hangsúlyozva, hogy a méhek megóvása kulcsfontosságú a jövő élelmezése és a természetes ökoszisztémák fennmaradása szempontjából. A program arra is buzdít, hogy minél többen válasszák a helyben termelt, hazai mezőgazdasági termékeket.

A csatlakozó óvodák és iskolák számára a magyar méhészek nemcsak mézet biztosítanak, hanem oktató anyagokat, játékos kiegészítőket és mézes kitűzőket is, amelyekkel még élményszerűbbé teszik a foglalkozásokat.

The post Újra indul a Mézes Reggeli – idén is több százezer gyermek kóstolhatja meg a hazai mézet appeared first on BaHír.

Rittlinger József, a NAK baranyai elnöke köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy a hűvösebb idő beköszöntével inkább mézet fogyasszunk, mint gyógyszert. A rendezvény keretében 18 féle mézet kóstolhattak a járókelők, és többféle mézkészítmény is sorakozott az asztalon. A baranyai elnök ugyanakkor arról is szólt, hogy sajnos az idei időjárás nem volt kegyes sem a méhészeknek, sem a mezőgazdaságban dolgozóknak. A méhészek és a méhcsaládok száma is csökkent, előbbin a kormány gazdákat segítő intézkedéseivel tudnak segíteni, s ezzel újra megerősödhet a méhésztársadalom.

– Fogyunk, de elegen vagyunk, ezt mutatja az is, hogy az idei évben is elegendő mézet tudtunk termelni az év végére. Az év eleje nagyon nehezen indult, jelentős méh elhullás volt tapasztalható nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi viszonylatban is – mondta May Gábor, az OMME baranyai szaktanácsadója Rittlinger József mondandójára reagálva. Az év második fele viszont már nagyon jól sikerült. Többek között napraforgó, hárs és az idei évben kuriózumnak tekinthető mézharmat mézeket is tudtak pergetni, melyeket egyébként éppen az előző napon bíráltak, hiszen október 30-án tartották a IX. Baranya Vármegye Méze versenyt Szentlőrincen. A versenyt a Baranya Vármegyei Önkormányzat minden évben, így most is támogatta, amiért May Gábor köszönetét fejezte ki Őri Lászlónak, a Baranya Vármegyei Önkormányzat elnökének. A méhész a méztermelés mellett arról is beszélt, hogy a beporzás folyamata mennyire fontos a kertészeti és mezőgazdasági termelésben is. Az idei évben tapasztalható jelentős méhpusztulás pl. az osztrák nemzetgazdaságnak 34 millió euró kiesést jelentett, Csehországban ez a szám 24,5 millió euró volt. 

Marsalkó Péter a pécsi belváros önkormányzati képviselőjeként és mint nagy mézfogyasztó köszöntötte a megjelenteket. Mint fogalmazott, a méz a Jóistennek egy olyan gyógyszere, amely nélkül a mai világban az immunrendszerünket és az egészségünket nem tudnánk egészségesen védeni. Támogatja a méztermelőket, illetve a természet védelmével az egész méhész társadalmat.

Őri László elmondta, a Baranya Vármegyei Önkormányzat sok éve kiemelt figyelmet fordít a baranyai méztermelőkre. 

– A baranyai méhészek Baranya nagyközösségének megbecsült tagjai, és amikor nehéz idők járnak a méhészekre, akkor különösen fontos, hogy a közösség nagyobb figyelemben részesítse, és lehetősége szerint támogassa azokat az őstermelőket, akik helyi termékeket, baranyai mézet állítanak elő. Ennek a gondolatnak a jegyében támogatjuk évek óta azt a mézversenyt, amelynek a végén Baranya vármegye mézét is megválasztja a szakmai zsűri, és amely mézverseny is azt hivatott szolgálni, hogy a baranyai mézek és méhészek nagyobb figyelmet kapjanak – fogalmazott.

Hangsúlyozta emellett azt is, hogy amíg mi – itt élők – kitartunk a helyi termelők, a helyi gazdáink mellett, addig ennek az ágazatnak jó esélye van arra, hogy jól működjön, megerősödjön és megfiatalodjon. Ennek érdekében arra biztatott mindenkit, hogy tudatosan vásároljon, tehát ne a multik polcairól emelje le a mézet vagy a – ki tudja honnan érkező alapanyagból előállított – mézszerű készítményt, hanem a helyi termelői piacokon keresse közvetlenül a baranyai méhészek termékeit. Ezzel egy olyan erős bázist és támogatást adhatunk a helyi méztermelőknek, amely a nehezebb időkben is megtartó erőt jelent.

The post Inkább mézet fogyasszunk, mint gyógyszert appeared first on BaHír.

„Baranya vármegye idei díjnyertes hárs mézével ajándékoztuk meg a pécsi Baptista Szeretetotthon karácsonyi ünnepnapokon is dolgozó munkatársait. Hála és köszönet a munkájukért!” – írta a közösségi oldalára Őri László, a Baranya Vármegyei Közgyűlés elnöke.

Baranya Vármegye mézét még 2024.11.19-én a A III. Szentlőrinci Nemzetközi Méz, Pálinka és Párlat Fesztiválon választották ki, a győztese Nagy Dezső lett.

Az ajándékozás a Baranya Segít Program keretében valósult meg. A megyei project keretein belül – a dolgozók megajándékozásán túl – több mint 200 cipősdoboznyi adomány gyűlt össze, melyet rászoruló gyermekeknek juttattak el.

Borítókép forrása: Őri László közösségi oldala

The post Díjnyertes mézet kapott a megyétől a Baptista Szeretetszolgálat appeared first on BaHír.

A nemzetközi megmérettetésre nyolc országból, Bosznia-Hercegovinából, Horvátországból, Lengyelországból, Magyarországról, Románia-Erdélyből, Szerbiából, Szlovákiából, Szlovéniából érkeztek a minták.

„Örömömre szolgál, hogy Szentlőrinc harmadik alkalommal adott otthont a régió egyik legkülönlegesebb gasztronómiai és közösségépítő eseményének. A fesztiválon köreinkben köszönthettük Jakab Istvánt, az Országgyűlés alelnökét, dr. Feldman Zsolt, mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár urat, valamint dr. Őri Lászlót, a Baranya Vármegyei Önkormányzat Közgyűlésének elnökét. Az este középpontjában a pálinka és a méz állt! A pálinka nemzeti büszkeségünk, ennek a párlatnak a készítése, fogyasztása és múltja fontos része a nemzeti identitásunknak. A fesztivál céljai között szerepel a méz és méhészet népszerűsítése is, amelynek kulcsszerepe van a mezőgazdaságban, ugyanis beporzás nélkül nincs fenntartható fejlődés, nincs fenntartható jövő. Köszönöm dr. Győrvári Márk kuratóriumi elnök, May Gábor alpolgármester úr, és a szervezésben közreműködők munkáját!” – írta bejegyzésében Vörös Sára, Szentlőrinc polgármestere.

Bohuny Tibor mézei három kategóriában is jól szerepeltek

Különleges mézek kategóriában egy komlói méhész ezüst fokozatot érdemelt ki selyemfű mézével. Az első helyet egy vörösgyűrűs som mintával pályázó termelő szerezte meg. Bohuny Tibor hárs-, valamint virágméz kategóriában szintén ezüst fokozatot ért el.  A rendezvényen felhívták a figyelmet a pálinkafőzők és a méhészek munkájának kapcsolatára, hiszen a méhek rendkívül fontos szerepet játszanak a gyümölcsfák beporzásában, hiszen mindenki tisztában van vele, hogy gyümölcsök nélkül pálinkák sem készülhetnének. – írja a Komlói Újság

The post A komlói Bohuny Tibor mézei sikeresen szerepeltek Szentlőrincen appeared first on BaHír.

A szentlőrinci Brantner-Koncz Alapítvány kuratóriuma által az idei évben is megrendezésre kerülő eseménynek helyszínt biztosít a Szentlőrinc Városi Sportcsarnok az Ifjúság u. 5 szám alatt.

A nemzetközi megmérettetésre nyolc országból, Bosznia-Hercegovinából, Horvátországból, Lengyelországból, Magyarországról, Románia-Erdélyből, Szerbiából, Szlovákiából, Szlovéniából érkeztek a minták október 28-i beküldési határidejéig.

A III. Szentlőrinci Nemzetközi Méz, Pálinka és Párlat Fesztiválra beérkezett minták bírálata 2024. november 02-án meg is történt, holnap pedig sor kerül az ünnepélyes eredményhirdetésre.

A III. Szentlőrinci Nemzetközi Méz, Pálinka és Párlat Fesztivál gálaestjén több minősítési kategóriában, arany, ezüst és bronz oklevelet, illetve különdíjakat osztanak majd ki.

Gála-est programját 2024. október 16-án tartják a Szentlőrinc Városi Sportcsarnokban 18:00 órai kezdettel.

The post III. Szentlőrinci Nemzetközi Méz, Pálinka és Párlat Fesztivál appeared first on BaHír.

Az ukrán import méz mennyisége meghaladta az előírt több mint 44 ezer tonnás uniós kvótát. Így az Európai Bizottságnak (EB) két hete van megindítani a folyamatot, melynek következtében ismételten csak vám megfizetése mellett érkezhet méz Ukrajnából az Európai Unióba. (EU) Ezt közölte az Agrárminisztérium (AM) vasárnap az MTI-vel.

    Mint írták, az évente 10-20 ezer tonna mézet Nyugat-Európába exportáló magyar méhészet számára kulcskérdés, hogy az ottani piaci lehetőségeink javuljanak. Mivel az oda, Európán kívülről érkező, rendkívül alacsony árfekvésű méz beszűkítette a külpiaci értékesítési lehetőségeket, és leszorította a hazai árakat.

    A közlemény szerint június elején léptek hatályba azok az uniós intézkedések, amelyek a jövő június 5-ig tartó időszakra egy évvel meghosszabbították az ukrán termékek vámok és mennyiségi korlátozások nélküli EU-s behozatalát.
    Az úgynevezett autonóm kereskedelmi intézkedés (ATM) hozzáférést biztosít az ukrán gazdaság számára az EU piacához. Ugyanakkor az európai mezőgazdasági szektor határozott fellépésére az EB vészfék-mechanizmust vezetett be a különösen érzékeny mezőgazdasági termékek esetében. Ezek a baromfi, a tojás, a cukor, a zab, a búza, a kukorica és a méz esetében.
    Ha ezek behozatala meghaladja a 2021 második felében, valamint 2022 és 2023 egészében feljegyzett behozatali mennyiségek átlagát, a vámok újra kivethetők az e mennyiségi kvótán felül érkező méztermékekre.
    A tájékoztatás szerint az Európai Bizottság 44,4 ezer tonnában állapította meg az Ukrajnából kedvezményes, 0 százalékos vámmal behozható méz mennyiségét. A kvóta kitöltését követő tételekre 17,3 százalék vám kerül. A vészfékmechanizmust eddig zabra, tojásra és cukorra alkalmazzák.

Tavaly az unióba harmadik országokból érkező 163 ezer tonnányi összes mézimport 30 százaléka származott Ukrajnából

    Tavaly az unióba harmadik országokból érkező 163 ezer tonnányi összes mézimport 30 százaléka származott Ukrajnából. Ennek a méznek pedig több mint fele Németországba, Lengyelországba és Franciaországba érkezett. A nyugat-európai piacokon a kiváló minőségű magyar méznek ezzel kell versenyeznie árban.
    Aláhúzták, kiemelten fontos a fogyasztók érdekeinek szem előtt tartása. Ennek kapcsán hazánk kezdeményezésére változnak az uniós mézjelölési szabályok. Ezért legkésőbb 2026-tól fel kell tüntetni mindenhol az unióban a mézkeverékek csomagolásán az összes származási országot az arányok százalékos feltüntetésével.
    Mint írták, a méhészet kulcságazat a magyar mezőgazdaságban és Magyarország – Európában is egyedülálló módon – lehetővé tette a méhészeti tevékenység adómentességét. 2023 és 2027 között a szektor a hazai forrással együtt mintegy 42,7 millió euró célzott ágazati támogatásban részesül.

    Az EU-ban először Magyarország vezetett be állatjóléti támogatást a méhészek számára. Méhcsaládonként évente 15 eurónak megfelelő összeget, ezzel is segítve az egészséges méhállományok fenntartását és a méhészágazatot.
    Emellett pedig 5 éve kapnak a hazai méhészek úgynevezett méhegészségügyi támogatást. Melyet 1 millió méhcsalád után igényelnek évente a méhészek, ennek mértéke 1000 forint méhcsaládonként.

forrás: mti

The post Újra vámmal érkezhet ukrán méz az Európai Unióba appeared first on BaHír.

    Hangsúlyozták: minden eszközzel támogatni kell a hazai méhészeti ágazatot, amelyet jelentősen sújtanak az unióba érkező ázsiai importméz hatásai. Mézet lehet importálni, beporzást viszont nem, ezért ezen áruk behozatalának megálljt kell parancsolni.
    A méhészet az agrárium egyik legfontosabb ágazata. Éppen ezért az agrártárca minden eszközzel támogatja a méhészek munkáját és a hazai méhállomány megőrzését.
    Ismertették: az OMME a kínai műméz visszaszorítása érdekében fogalmazott meg antidömping panaszt. A beadványhoz a legnagyobb méztermelő országok – Spanyolország kivételével – is csatlakoztak, mint Románia, Franciaország, Olaszország, Németország és Lengyelország. Az egyesület jelenleg az Európai Bizottság észrevételeit várja.
    A fő nehézséget az európai mézpiacon az Ázsiából az EU-ba érkező műméz okozza. Határozottan fel kell lépni ez ellen, ugyanis az alacsony áron előállított terméknek piacleszorító és árletörő hatása van, ami veszélyezteti a termelők fennmaradását.
    A méhészet kulcságazat a magyar mezőgazdaságban szögezte le a minisztérium közleménye, és felidézte: hazánk Európában is egyedülálló módon lehetővé tette a méhészeti tevékenység adómentességét. 2023 és 2027 között a szektor a hazai forrással együtt mintegy 42,7 millió euró célzott ágazati támogatásban részesül. Az EU-ban először Magyarország vezetett be állatjóléti támogatást a méhészek számára, méhcsaládonként évente 15 eurónak megfelelő összeget, ezzel is segítve az egészséges méhállományok fenntartását és a méhészágazatot. Emellett pedig 5 éve kapnak a hazai méhészek úgynevezett méhegészségügyi támogatást, melyet 1 millió méhcsalád után igényelnek évente a méhészek, ennek mértéke 1000 forint méhcsaládonként.
    Mindezen túlmenően magyar siker, hogy hazánk kezdeményezésére változnak az uniós mézjelölési szabályok. Magyarország tett javaslatot a mézirányelv módosítására, ami a származásjelölés szigorítására vonatkozott – emlékeztetett az Agrárminisztérium.

Korábban írtunk erről a témáról itt!

forrás: mti

The post Az agrártárca továbbra is kiáll a hazai méhészek mellett appeared first on BaHír.

A magyar méhészek elsőként hívták fel a világ figyelmét a méhek védelmének fontosságára egy róluk szóló nap létrehozásával, amikor 1994 április 30-án az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) első alkalommal megtartotta a Méhek Napja rendezvényt Magyarországon.

A magyar méhészeknek az volt az egyértelmű célja, hogy ez a nap méhekről, a méhek védelméről és a mézfogyasztás fontosságáról szóljon.

Tavasszal mi is találkozhatunk a kertünkben a szorgos kis méhek hétköznapi fontosságával, hiszen ellepik a kerteket, a gyümölcsfákat és a virágokat. Azon szorgoskodnak a beporzók, hogy nekünk megfelelő mennyiségű gyümölcsünk legyen. Mégis nagyon kevesen gondolnak a méheknek a természetben betöltött szerepére, a védelmükre pedig még kevesebben.

A magyar méhészek példáját 1994 óta számos ország követte, sőt, az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ) május 20-át a Méhek Világnapjának nyilvánította 2017-ben!

Fontos tudni, hogy a méhek számára a nektár és a virágpor fogyasztása létfontosságú, ezekből nyerik az energiát és a fehérjéket. Ezen kívül a pollenek többségével a lárváikat is etetik. Mindennapi táplálékukat a hosszú, összetett nyelvükkel szerzik meg a virágokból. A hímek antennája általában tizenhárom, a nőstényeké tizenkét részből áll. Minden fajuknak két pár szárnya van, és ezek közül a hátsó pár kisebb. A méhek kulcsszerepet töltenek be a növények beporzásában, és a virágos növényeknek is a legfontosabb beporzói. A méhek gyűjtenek pollent és nektárt is. A méhek tevékenysége úgy alakult, hogy a nektárt gyűjtő egyedek is poroznak be növényeket, de a pollent gyűjtők a leghatékonyabb beporzók. A legújabb elemzések kimutatták, hogy az emberiség élelmiszer termelésének mintegy harmada függ a méhek beporzó tevékenységétől.

A legfőbb méhészeti termék a méz, amely a lehető legtermészetesebb, „BIO” élelmiszer. Nem attól bio, mert befizetünk egy regisztrációs díjat és használunk egy logót, hanem mert egyike azon élelmiszereknek, melyhez az ember nem tesz hozzá semmit.

A magyar termelői méz úgy kerül az üvegekbe, ahogy azt a méhek előállítják, csak a csomagolás változik, bár ha lépes mézet fogyasztunk, még az sem. A méz nincs elválasztva alkotórészeitől, nincs hő kezelve, nincs vegyszerekkel, adalékokkal vagy „védő” gázzal tartósítva, nincs keverve semmi természetes vagy mesterséges csodaszerrel. A méz úgy jó, ahogy van!

A bahir.hu oldalon folyamatosan talál aktuális híreket, információkat.

The post Április 30: Méhek Napja appeared first on BaHír.

A program méhészei szerint az egyetlen megoldás a mézek minőségének szigorú, uniós szintű ellenőrzése lenne. A piacot elborító, olcsó hamis mézek miatt ugyanis hamarosan hobbiméhészetekre redukálódhat a jelenleg több mint húszezer család megélhetését biztosító hazai ágazat.

Az európai uniós gazdálkodó szervezetek előrejelzése szerint 2030-ra ötmillió méhcsalád fog elpusztulni, és a méhészek kétharmada kénytelen lesz feladni. Pedig a beporzók globális pusztulása már jelenleg is évente mintegy ötszázezer korai halálesettel függ össze.

Közepes évet tudhatnak maguk mögött a magyar méhészek, a repcén 10-20 kilogramm, az akácon 20-25 kilogramm volt jellemző méhcsaládonként. Bizakodva várják a tavaszt, de a helyzetüket nehezíti, hogy a hosszú és meleg ősz során sok élelmet fogyasztottak a méhek. Emiatt száz méhcsalád esetén átlagosan 1,8 tonna mézet kell a kaptárakban hagyniuk, hogy biztonságosan átteleljenek a rovarok.

A méhészeknek egyre több munkát kell fektetniük a termékük eladásába. A Kínából, Törökországból és Ukrajnából tonnaszámra, dömpingáron érkező, silány minőségű, sokszor cukorszirup alapú mézek miatt óriási a túlkínálat az egész EU-ban. A magyar termelőktől a legnagyobb kereslettel rendelkező, jó minőségű vegyes virágmézet is legfeljebb öt-hatszáz forintért veszik át, holott az előállítási költsége ennek a két-háromszorosa. Az ukrajnai, ellenőrizetlen összetételű vegyes virágméznek ugyanakkor háromszáz forintért vásárolható meg kilója. Mivel nem éri meg a felvásárlóknak értékesíteni, sokan a termelői piacokra mennek, ahol a túlkínálat miatt egymás alá licitálnak, így szintén veszteséget termelnek. A probléma az EU összes méztermelő nemzetét érinti.

A Tehetsz méh többet! program méhészei szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy az Európai Unióban nem ellenőrzik szigorúan a forgalomba kerülő mézeket, ezért a vásárlók tudtukon kívül silány minőségű, hamis termékeket is vásárolhatnak. A súlyos helyzetet jól mutatja, hogy a termelők szerint a magyar méhészetek nem képesek annyi mézet előállítani, amennyi ki tudná szolgálni az európai exportot, mégis tonnaszámra állnak a kiváló mézek a magyar méhészek hordóiban.

Meglátásuk szerint az egyetlen megoldás az lenne, ha kisöpörnék a hamisítványokat a piacról, és csak jó minőségű, ellenőrzött termékek kerülhetnének forgalomba méz megnevezéssel. A fogyasztóknak azt tanácsolják, ha biztosan valódi mézet szeretnének vásárolni, a sokszor olcsóbb, de kétes minőségű külföldi mézek helyett részesítsék előnyben a magyar termelői termékeket.

Az európai gazdálkodók legerősebb érdekcsoportja, a Copa-Cogeca jelentése szerint 2030-ra ötmillió méhcsalád fog elpusztulni, és a méhészek kétharmada kénytelen lesz más megélhetést keresni.

„elképzelhető, hogy néhány év múlva hobbiméhészekre redukálódik az ágazat. Pedig a mezőgazdasági és ökoterületek beporzása egyre inkább a méhészektől függ. A rovarok pusztulása az egészséges élelmiszerek, például a gyümölcsök és zöldségek hozamának csökkenésével, és ezáltal a megbetegedések számának növekedésével is jár”

– mondta Vida József, a Tehetsz méh többet! program ötletadója.

A beporzók ugyanis pótolhatatlan szerepet töltenek be a mezőgazdaságban és az ökoszisztémában, számítások szerint világszinten több mint 200 milliárd dollárra tehető évente a munkájuk értéke. Az élelmiszeriparban feldolgozott növények háromnegyede beporzást igényel, de az állományuk az elmúlt évtizedekben világszerte tömeges pusztulásnak indult. Hosszú távon a kihalásuk jelenleg elképzelhetetlen globális élelmezési és egészségügyi katasztrófával fenyeget.

The post Kilátástalan helyzetben a méhészetek, a kétharmaduk feladhatja appeared first on BaHír.