A böjt hagyományosan az érzéki élvezetektől való tartózkodást jelenti. Különösen nagy figyelem fordul a húsvétot megelőző negyven napos böjti időszakra, mikor is, ha csak időlegesen is, de megpróbálunk tartózkodni a hús fogyasztásától. A nagyböjt 2021-ben február 17-én, hamvazószerdán kezdődik, és nagyszombatig, vagyis április 3-áig tart. Úgy tartják, hogy a böjt idején táplálkozzunk belső tartalékainkból, forduljunk magunkba. A böjt valamennyi kultúrában megtalálható, egyaránt alkalmazzák a görögök, a perzsák, az egyiptomiak, az indiánok, és egyenesen a lelki elmélyüléshez vezető útnak tartják.
Korunk embere tudatosan vállal böjtöt egészségügyi, spirituális, vallási, néha még politikai okból is. Napjainkban számtalan divatos böjti programmal találkozhatunk. Egyre többen érzik a rövid ideig tartó böjtnek vagy húsmentes táplálkozásnak az egészségre gyakorolt jótékony hatását. Különösen áldásos így az ünnepek utáni evés-ivást követően. Még ki sem hevertük a karácsonyi illetve szilveszteri nagy lakomákat, és máris nyakunkon a farsang, fánkkal, kocsonyával. Ideje kívánkoznunk a kímélőbb étrend felé.
Íme, a szervezetünk kímélése mellett még egy ok, hogy miért is válasszuk a húsmentes étrendet akár csak a böjt idejére! Természetesen ez a másik ok, a környezetünk védelme. Étkezésünkkel sokat tehetünk a bennünket körülvevő élővilágért, és a klímakatasztrófa elkerüléséért. Ahogy nekünk sem mindegy, hogy honnan származik, amit elfogyasztunk, úgy mindez a természetnek sem közömbös. Gondoljunk csak a különböző előállítási módszerekre, és a velük együtt járó környezetszennyezésre.
Tehát többféle szempontból sem mindegy, hogy mi kerül a fazékba és onnan az asztalra. Ahányan vagyunk, mind más módon étkezünk, de jó, ha tudjuk, hogy életmódunknak az étkezéssel kapcsolatos része is jelentős hatással van környezetünkre.
Miért is lehet az étkezési szokásunk ilyen fontos kérdés napjaink túltermelési válságában? Talán azért is, mert mi itt Európában kétszer annyi húst eszünk, mint Földünk más részein élő embertársaink. Ez a mennyiség pontosan 75 %-al több mint, amit az emberi szervezet az egészsége szempontjából elbír. Böjtöljünk hát 40 napig az egészségünkért, és azért is, hogy megmentsük az élővilágot, és elkerüljünk egy ökológiai összeomlást vagy egy esetleges klímakatasztrófát.
Ezek nagy szavak, de gondoljuk logikusan végig. A nagyüzemi állattenyésztés miatt pusztítják, irtják ki világszerte az erdőket, mert kell a hely a legelőknek, és a takarmánynak, hogy kielégítsék növekvő húséhségünket. Növekvő nagyüzemi húsfogyasztás helyett okosabb lenne a jobb minőségű, lehetőleg hazai öko gazdaságokból származó húst és tejterméket előtérbe és bevásárlókosarunkba helyezni.
A háziasszony másik kérdése az, hogy hús helyett mivel lakassam jól a családot? Fussunk végig a lehetőségeken! Leveseknél aránylag könnyű a helyzet, hiszen gazdag zöldségleves gombával, grízgombóccal igazán laktató. A krémlevesek végtelen tárházát is bevethetjük. A főzelékek, mártások, szószok ideje is eljött ezekben a napokban, feltétnek nyugodtan használjunk tükörtojást, tojáslepényt, rántották, bundás kenyeret. Főételnek tálaljunk halat, gombát, zöldség alapanyagból készült fasírtot, rántott zöldségeket például brokkolit, karfiolt. A burgonya számtalan laktató elkészítési formát kínál. Köretnek vegyük elő ismét a zöldségeket, a céklát, a sárgarépát, brokkolit. A káposztafélékről még nem is beszéltünk, legyen az édes, kel, piros vagy éppen savanyú. Mindezek mellé készülhetnek a különböző tészták a krumplistól a káposztásig, a mákostól a túrósig. Most pedig következzenek a saláták a Cézártól, franciától, párizsi salátán át a nizzai vagy a waldorfi finomságig. Mit kenjünk a kenyérre? Itt is a bőség zavarával küzdhetünk a tojáskrémtől, avokádókrémen át a zöldborsókrémig, gombakrémmel a halkrémig. A jóllakás céljára süthetünk palacsintákat, kelt tésztákat, édességeket. Természetesen mindez csak ízelítő, hiszen csak akarat kérdése az egész.
Fotó: pixabay.com
