Tegnap számoltunk be arról, hogy a városvezetősége új klíma-kérdőívet készített, lévén klímastratégiát állít össze, ezért felmérést készít a lakosság éghajlatváltozással kapcsolatos attitűdjéről. Ez egyrészt megkésett, másrészt a kérdőív telis-tele van hibákkal.

Az első oldal általános, alapinformációkat tartalmaz, úgy mint a nemünk, lakhelyünk, foglalkozásunk típusa. Ez még rendben is van, azonban a kérdőív további része, egyszerűen borzalmas. Egyetlen egyetemen sem kap az ember diplomát, ha nem tanul legalább alapszinten kutatásmódszertant, ahol alapos ismereteket kaphatunk a online kérdőívekről, pontosabban azoknak elkészítéséről. Egyébként egy ilyen egyszerű kérdőív megalkotása valóban nem bonyolult dolog, csupán pár dologra kellene odafigyelni. Például arra, hogy ha olyan kérdést teszünk fel, ahol több választ adhatunk meg, ott ne csak egyet engedjen a rendszer, mint az alábbi kérdésnél. Ez egy plusz kattintás a Google rendszerében, annak aki a kérdőívet készíti. A szomorú igazság, hogy ha a BSc tanulmányaim során, a legtöltelékebb tárgyhoz, ilyen kérdőívet készítettem volna, nem szereztem volna diplomát.

Itt bizony több opciót kellene bejelölni, de a rendszer csak egyet enged.

Az egyébként, hogy legyen kérdőív nagyban köszönhető az LMP – Magyarország Zöld Pártjának, akik már 2020 nyarán beadtak egy előterjesztést, Dr. Kóber József képviselő révén „Pécs válasza a klímaváltozás kihívásaira” címmel. Ezt egyébként a zöldek már az előző, fideszes városvezetésnek beadták, azonban akkor nem került napirendre.

Nyáron egyébként 12 pontos javaslatot nyújtott be az LMP, melyben olyan dolgok szerepeltek, mint például:

„A Közgyűlés mérje fel az éghajlatváltozást okozó üvegházhatású gázok helyi kibocsátásának csökkentését szolgáló lehetséges intézkedéseket, beleértve a közvilágítás és a közintézmények energetikai hatékonyságát, a közösségi és az egyéb közlekedési módok energia- és kibocsátáscsökkentési lehetőségeit (a gyalogos, kerékpáros és környezetbarát közösségi közlekedés vonzóvá tétele, fejlesztése, forgalomszervezés stb.), valamint a településüzemeltetésből eredő kibocsátásokat. Ösztönözze a lakosság épületenergetikai beruházásait, és egyéb hozzájárulását a közös klímacélok megvalósításához. E tekintetben különösen fontos lenne Pécsen belül a buszközlekedés ismételt felülvizsgálata, mert jelenleg a fonódó hálózat ellenére is a csökkenő utasszám jellemzi, ami nem teszi hatékonnyá vagy környezetbaráttá. További fontos cél, hogy – a város anyagi lehetőségéhez mérten – folytatódjon a város buszhálózatának környezetbaráttá tétele.”

Továbbá:

„A pályázat keretében megvalósuló települési klímastratégiában kiemelt hangsúly kerüljön a rendkívüli időjárási helyzetekből fakadó kockázatok mérséklését eredményező beruházási szükségletek azonosítására”

„A településfejlesztés és -rendezés, valamint a zöldfelületi rendszer fejlesztése során az önkormányzat vegye figyelembe a zöldfelületek (beleértve a „zöldtetők”, növényfalak és egyéb alternatív lehetőségek) egyedülálló kondicionáló hatását, ugyanakkor segítse elő klíma/szárazságtűrő képességük javítását (szél- és szárazságtűrő, kártevőkkel szemben ellenálló fa- és cserjefajok, utca- és térfásítás).”

Vagy éppen:

„Az önkormányzatnak kiemelten kell törekednie a települési klímavédelmi stratégia elkészítése után a szükséges cselekvési terv megvalósítására. Ez ehhez szükséges források hazai és európai uniós forrásokból történő megszerzésére, és a felmerülő nehézségeket jelezni a kormányzat, illetve a közigazgatás illetékes szervei felé.”

Ehhez képest közel egy év csúszással készült el ez a kérdőívnek nehezen nevezhető valami, amennyiben pedig a városvezetéstől ez a maximum amit klímastratégia megtervezésében tehet, és tesz, akkor nincsenek jó kilátásaink. Bízzunk benne, hogy az elhibázott, alapvető statisztikai-kutatásmódszertani hibáktól hemzsegő kérdőívet minél előbb kijavítják, és korunk legnagyobb kihívását kellő komolysággal fogják venni.