Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora az M1 hétfő esti műsorában azt mondta, hogy a következő másfél hónapot kell kibírnunk, és akkor nagyon szép nyarunk lesz, újra egyesülhetnek a családok, felszabadultan tudunk pihenni.
„Ha magunk elé nézünk, nagyjából másfél hónapunk van ebből a járványból, utána jelentősen fognak csökkenni a számok.”
Szép nyár, legalább 20 ezer halott árnyékában. Ízlelgessük kicsit Merkely mondatait. Még nagyjából másfél hónapig kell kibírni, utána szép lehet a nyarunk. Azaz: még másfél hónapig fognak apák, anyák, nagymamák, nagypapák, barátok, kollégák, gyerekek meghalni a járvány elégtelen kezelésének hála, de utána indulhat a bulikázás, vidám, csodás nyarunk lesz. Csak épp a koporsókat kell majd kerülgetni.
20,453 magyar állampolgár halt bele eddig a vírusba, ha valóban még másfél hónapig fog tartani a vírus pusztítása, akkor könnyen kiszámolható, hogy a végső szám jóval, de jóval magasabb lesz, akár a 30 ezret is elérheti. Ez pedig rengeteg ember, alig lesz olyan magyar család, vagy baráti társaság akiket ne érne szörnyű veszteség. Eközben szép nyárról beszélni, az empátia teljes hiányára enged következtetni.
Szép nyarunk akkor lett volna, ha nem a világ gyakorlatilag legrosszabb halálozási arányát produkálta volna az ország. Akkor, ha az egészségügyet az elmúlt években a mindenkori kormányok nem züllesztették volna le. Akkor, ha a magyar emberek egészségügyi állapota kielégítő lett volna. Akkor, ha a kormány időben lépett volna, és időben hozott volna járványügyi lépéseket. Akkor, ha nem 20,453 halottnál tartanánk.
A rendszerváltástól számítva, a modernkori magyarság egyik, ha nem a legnagyobb tragédiája ez a vírus, és bár maga a koronavírus külső okok miatt elkerülhetetlen volt, azonban az, ahogy azt az Orbán-kormány kezelte, ahányan meghaltak, bizony alakulhatott volna másképp.
Ennek fényében nem minden családnak lesz szép nyara…
