Egy életmódot nagyon nehéz megváltoztatni. Elhagyni bizonyos dolgokat, helyettesíteni mással és elfogadni azt, hogy lehet, soha többet nem érezzük már újra azt az ízt, amelyet előtte.
Vannak olyan emberek, akik számára a táplálkozás nem egyenlő csak a táplálékbevitellel. Néhányuknak ez egy eszmerendszer, feladatnak is tekinthetik, hogy az ember lehetőségeihez mérten fogyasszon kevesebb húst. Természetesen akadnak olyan emberek is, akik a húsevést szimplán olyan okból utasítják el, mert nem bírják a szagát és undorodnak tőle.
De vajon mit is jelent ez a két fogalom, amely már a címben is megjelenik?
A vegetarianizmus táplálkozási gyakorlat annyit jelent, hogy a követői semmilyen olyan ételt nem fogyasztanak, ami állat megölésével járna. E mellett viszont állati eredetű termékeket – azaz tojást, tejet, sajtot, – fogyasztanak.
A vegetarianizmus először Indiában és az ókori görög világban jelent meg. Ezekben a kultúrákban ez már a kezdetektől fogva egy vallási-filozófiai törekvések a része volt. Az ókori görög világban csak a felső, képzett réteg követte, a szegény köznép számára azonban az olcsó hús volt a megoldás a táplálkozásra.
A vegetarianizmusnak több, különféle irányzatai vannak, amelyek az eredeti jelentéstől függetlenül az egyéb állati eredetű élelmiszerek fogyasztása alapján különböztethetünk meg.
Szemivegetarianizmus:
Meg kell jegyezni, hogy ez a mai „divatirányzat”, hiszen a követői baromfihúst és halat is fogyaszthatnak. Ezáltal semmi köze az eredeti célhoz, az erőszakmentességhez.
Ovo-lakto vegetarianizmus:
A táplálkozás során a növényi élelmiszerek mellett tojást, illetve különféle állatok tejét és az abból készült termékek is fogyaszthatóak.
Ovovegetarianizmus:
A növényi ételek mellett tojást is fogyasztó egyének.
Laktovegetarianizmus:
A növényi ételek mellett különböző állatok tejét is fogyasztó egyének.
Nyers vegetarianizmus:
A vegetáriánus ételeket 75-100%-ban nyersen fogyasztják.
A veganizmus, követője a vegán az, aki tisztán csak növényi ételeket fogyaszt. Vagyis minden olyan élelmiszert, amely állati eredetű, azt mellőzi az étkezések során. Ezzel törekszik arra, hogy ne okozzon felesleges szenvedést az állatoknak. Számukra az már borzasztó gondolat, hogy egy állat egy üzembe zárva él csak azért, hogy élelmiszer alapanyagokat nyerjenek tőle. Jellemzően nem vásárolnak állatokon tesztelt kozmetikumokat sem, illetve szőrmét, bőrt sem.
Mi motiváljak őket?
Mint már említettem, hatalmas löketet ad nekik az, hogy általuk egyetlen egy állat sem szenved, vagy hal meg. Közrejátszanak benne az ökológiai szempontok is, hiszen kedvezőbb ez az életmód, az állattartás pedig bizonyítottan károsabb a környezetre.
