1847-ben, Makón megszületett Joseph Pulitzer, magyar születésű amerikai sajtómágnás, a világhírű Pulitzer-díj megalapítója. A gyenge látású, rossz fizikumú, kalandvágyó fiatal, már tizenévesen az USA-ba hajózott. St. Louisban német nyelvű lapnak készített riportokat, miközben folyamatosan tanulta angolt, majd a jogot. 1867-ben amerikai állampolgár lett, pár év múlva tökéletesen angol tudásával politikai-jogi pályára készült. Az élet mégis a sajtónál marasztalta. 1878-ban megvásárolt két, csődközeli napilapot és három év leforgása alatt nyereségessé tette vállalkozását. 1882-ben a New York-i, World című napilapot vásárolta fel, amiből villámgyorsan informatív, szórakoztató, és nem utolsósorban sikeres lapot csinált. Népszerűségét az izgalmas, igényes, modern újságírói stílusának köszönhette. Varázslatos mestere volt a sajtóüzletnek, megalapította azt a nevét viselő díjat, ami ma is a legrangosabb újságírói elismerésének számít. 1911-ben bekövetkezett halálakor 30 millió dolláros vagyont hagyott hátra maga után. Pulitzer-díj átadásra először 1917. június 4-én került sor.
120 éve Budapesten, ezen a napon halt meg Kresz Géza orvos, a budapesti Önkéntes Mentő Egyesület, a mai mentőszolgálat elődjének megalapítója. 1887. március 27-én alapított egyesületet, amely már ugyanannak az évnek május 10-én, az akkor még építés alatt álló Szent István Bazilika tövében található, a Lipót bazár tér 47.szám alatti épületnek a szűk kis helyiségében el is kezdte működését. A mentős személyzet mindössze egy orvosból, egy őrsvezetőből és hét mentőből állt. Ezen a napon lépett szolgálatba a bécsi mentősöktől ajándékba kapott első, akkor még lóvontatású, de már hordággyal felszerelt, zárt mentőkocsi. A mai szemmel hihetetlen jármű akkor korszerűnek számított. A bakon a kocsis mellett egy személy, a zárt mentőkocsi belsejében pedig egy orvos és a segédje foglalhattak helyet. A mentőkocsinál engedélyezett volt a nagyobb sebességgel való haladás. A balesetek elkerülése miatt állandó csengetéssel kellett jeleznie a közlekedését, hogy mások szabad utat engedhessenek az életmentő járműnek. Az egyesület mentőkocsiját már első napján két helyszínre hívták. Ezzel bebizonyosodott a létjogosultsága a hasznos feladatot ellátó egyesületnek, és rövid időn belül már napi 25 hívásnak tett eleget Budapesten.
1954-ben ezen a napon hunyt el Auguste Lumiére francia kémikus, aki testvérével szabadalmaztatta a mozgófilm vetítésére alkalmas kinematográfot.
1972-ben ezen a napon Londonban, Moszkvában és Washingtonban aláírták a bakteriológiai fegyverek tiltásáról szóló egyezményt.
1979. április 10-én hunyt el Várkonyi Zoltán kétszeres Kossuth-díjas színész, filmrendező, színházigazgató, érdemes és kiváló művész. Nevéhez olyan játékfilmek fűződnek, mint a Meseautó, Fekete gyémántok, Erkel, Kőszívű ember fiai, Kárpáthy Zoltán, Egy magyar nábob.
1995-ben, Budapesten meghalt Fischer Annie zongoraművésznő.A Zeneművészeti Főiskolán Székely Arnold és Dohnányi Ernő tanítványaként kapott kiváló zenei képzést. 1922-ben lépett először színpadra, 1933-ban a budapesti Liszt Ferenc-zongoraversenyen első díjat nyert. 1941. és 1946. között Svédországban élt. Háromszoros Kossuth-díjas kiváló művész.
