1964 óta ünnepeljük április 11-én, József Attila születésnapján a Magyar Költészet Napját. A költészet napja alkalmából a kezdetek óta minden évben irodalmi előadóesteket, könyvbemutatókat, költőtalálkozókat, és költészeti versenyeket szerveztek a magyarországi települések művelődési házai.

Ilyen és hasonló rendezvényekkel tisztelegtek a magyar líra, és annak művelői előtt. A színes programokon klasszikus, és kortárs költők verseit egyaránt megszólaltatták. Gyakran szerepeltettek a szervezők diákokat az ünnepségeken, de szintén nagyon kedvelt programja volt az ünnepnek, mikor ma élő szerzők, saját költeményeiket adták elő.

Az első költészet napi ünnepet 1956-ban tartották Magyarországon. A Magyar Írók Szövetségének javaslatára 1963-ban döntöttek az ünnepnap április 11-re, József Attila születésnapjára történő időzítéséről. A kezdeti évek időszakában előtérbe helyeződött a munkásmozgalmi líra. A későbbiekben az ünnep egyre inkább eltávolodott ettől az irányzattól, és egyre inkább a klasszikus, illetve a kortárs költészet került előtérbe.

Néhány adat József Attiláról, aki Budapesten született 1905. április 11-én. Apját alig ismerte, mert az még 1908-ban elhagyta családját. Édesanyja, hogy munkát vállalhasson Attilát árvaházba adta, ahonnan nevelőszülőkhöz került. Mikor visszakerült édesanyjához és testvéreihez akkor a Ferencvárosban a lumpenproletárlét határmezsgyéin tengődtek. Édesanyja mosónőként dolgozott, és elég fiatalon halt meg rákban. Nővére József Jolán és annak férje, Makai Ödön ügyvéd lett Attila gyámja,  ekkor került Makóra gimnáziumba. Megismerte Juhász Gyulát, akinek segítségével, és előszavával megjelent első verskötete  a Szépség koldusa. 1923-ban már a Nyugat is leközölte verseit. 1924-ben a szegedi egyetem magyar–francia szakára iratkozott be, de Tiszta szívvel című nyers őszinteséggel írott verse miatt összeütközésbe került professzorával, Horger Antallal. 1926–27-ben Párizsban a Sorbonne előadásait hallgatta; tagja lett az anarchista-kommunista szövetségnek. 1928-ban kötött barátságot Illyés Gyulával. Versei révén Babits Mihályhoz is eljutott, ő azonban nem viszonozta közeledését. Viszont Kosztolányi Dezső segítő barátságát sikerült elnyernie. 1928-tól szerelem fűzte a jómódú polgárcsaládból való Vágó Mártához, ám a lányt hosszú angliai tanulmányútra küldték szülei, és ekkor eltávolodtak egymástól. A későbbi években Szántó Judithoz fűzte élettársi kapcsolat, nagy szegénységben éltek, Judit kétkezi munkával kereste meg kettőjük számára a jövedelmet. Szociáldemokrata és liberális körökkel talált kapcsolatot, és antifasiszta egységfronttörekvéseket képviselt. 1935-ben pszichoanalitikus kezelője, Gyömrői Edit iránt lángolt fel benne szomorú szerelem. Ennek hatására is, 1936-ban végleg különvált Szántó Judittól. A Szép Szó egyik szerkesztője lett, felújította kapcsolatát Vágó Mártával. A nehezen boldoguló József Attila a Baumgarten-alapítványtól segélyt, majd jutalmat kapott. Abban az években adták ki a Nagyon fáj című kötetét, amely nem hozta meg számára az oly áhított közönségsikert, és a nagyon várt szakmai elismerést. 1937 tavaszán beleszeretett Kozmutza Flóra gyógypedagógus-pszichológusba, házasságot remélt a kapcsolattól, de zilált idegzete mindinkább felmondta a szolgálatot. 1937. december 3-án a balatonszárszói vasúti síneken száguldó tehervonat kerekei alatt lelte halálát a költő. Mindössze 32 éves volt.

A Magyar Költészet Napja egyike annak a kevés számú ünnepnek, amely még a Kádár-korszakban született, és a rendszerváltás utáni időkben is megállta a helyét, és folytatódhatott töretlen menetelése.

2020-ban, és sajnos 2021-ben is a Covid19-pandémia határozza meg a hazai és határon túli költészet napi megemlékezéseket. Az ünnepi rendezvények az idei évben is az online térbe szorulnak. Az ünnep alkalmából fogadjanak szeretettel egy kortárs haiku verset, amely nagyon jól tükrözi egy ideje tartó mindennapjainkat.

Palotai Zsuzsa

Pandémiában

Bezárt az élet.

Talán egyszer szép lehet.

Bírd a négy falat!