Siklós, Magyarország legdélebbi városa, híres történelmi múlttal rendelkezik, illetve monumentális nevezetességeiről is ismert. 10 700 lakosú település és a régió kulturális, kereskedelmi és gazdasági központja. 1977-ben Máriagyűd községet csatolták hozzá, és váltak egy várossá. A település délen a Dráva-síksággal, északon a Villányi-hegységgel határos.
A város múltja
A honfoglaló magyarok – bár hoztak egy bizonyos fokú borkultúrát – átvették az itt található ókori római hagyományokat, de a kettő az idő múlásával keveredett, így a mai magyar borkultúra szorosan kapcsolódik a régióhoz. Továbbá itt élt ugyanis a Bor nemzetségből való Bor vitéz is, aki egykor a helyi nedű lelkes és szorgalmas támogatói voltak. A hagyomány úgy tartja, hogy ez az értékes ital róla kapta a nevét.
A török megszállás után, a szerb és horvát menekültek érkeztek a területre, akik magukkal hozták a vörösbor előállításának szokását (korábban csak fehérbor volt itt). Villány talaja pedig nagyon alkalmas volt vörös szőlő termesztésére, így a bortermelő terület fokozatosan két részre oszlott. Siklóst fehérborok jellemzik, Villányban elsősorban vöröset találunk.
Látnivalók a városban
Malkocs bej dzsámija: A dzsámi pontos idejét nem ismerjük, de alapítójának (Malkocs) ismerete szerint, alapítása 1543-1565 közötti időkre korlátozódhat. Ennek a dzsámi a helyreállítása 1994-ig folytatódott és annyira sikeres volt, hogy 1993-ban elnyerte az Europa Nostra-díjat, amelyet minden évben kiemelkedő építészeti emlékek helyreállításáért ítélnek oda. Manapság ez az épület fontos szerepet játszik a város kulturális életében, délszláv háború óta ismét eredeti rendeltetésének megfelelően is működik. Tavasztól őszig látogatható, télen nem tart nyitva, de előzetes egyeztetés alapján 20 vagy több fős csoportokat tudnak fogadni.
Siklós Plébániatemplom: A város barokk plébániatemplomának felújítása során feltárták a templom középkori eredetét, és a szentélyben középkori freskók nyomait találták. A római katolikus templom a székely várhegy délkeleti sarkában található, amelyet az 1540-ben épített Pereni erőd és délről egy egykori kolostor véd. 1950-ig csak a ferenceseké volt, majd miután visszavették a falut a törököktől, az akkor elpusztult épületekben telepedtek le, amelyet a hagyomány a bencések középkori Szentháromság-monostorával azonosított. E félreértés után a templomot a Szentháromságnak nevezték.
Ezenkívül még a város látványosságai közé tartozik a Református templom, illetve a Szerb templom is.
Nevezetességek
Siklósi vár: A Siklósi vár fontos történelmi nevezetesség Magyarországon. Az erőd első falát a 13. században, 1251 körül építették. A legkorábbi írásos emlék 1297-ből származik, és a pécsi káptalan levéltárában található. Abban az időben már várnagya (castellánusa) volt Omodeus de Topord személyében aki Soklyosy Péter várnagya. A Soklyosy család 900 és 1387 között a siklósi vár, illetve maga a város, Siklós tulajdonosa volt. Ez a család a honfoglaló KÁN törzsből származik. Az évszázadok alatt, kiemelkedő embereket szentelt hazájának. Azonban Zsigmond király megszüntette hatalmukat, továbbá megfosztotta a családot minden rangjától és vagyonától.
Termálfürdő: A Siklósi Gyógyfürdő télen-nyáron várja a vendégeket. A fürdőben különféle úszómedencék, szaunák és sportpályák találhatók. A Siklósi Termálfürdő különleges természeti és történelmi környezetben található, közel a siklósi várhoz. A fürdő izgalmas beltéri környezettel rendelkezik, a medencét körülvevő színes erőd pedig a kastély biztonsági falának különleges hangulatát idézi. Minden medencében a vendégek meglepetés élményben részesülhetnek. Ez, a több mint 5000 négyzetméter alapterületű háromemeletes épület ideális szórakozási lehetőséget kínál minden korosztály számára.
Csak térjünk vissza a régi kerékvágásba, és indulhat is Siklós felfedezése.
