Hetvenhat éve, 1945. április 11-én szabadult fel a buchenwaldi koncentrációs tábor, ennek emlékére az ENSZ döntése nyomán április 11-e a koncentrációs táborok felszabadulásának emléknapja.

Ugye nem gondolná, hogy az első koncentrációs táborokat még a múlt század elején, az 1899-1902 között dúló angol-búr háború alatt a britek állították fel. Példájukat sajnos az utánuk következő nemzedékek közül sokan és sokféleképpen követték. A leghírhedtebb lágerek a hitleri Németországban és a sztálini Szovjetunióban működtek. 1933. januári hatalomra jutásukat követően a nácik olyan törvényt hoztak, ami lehetővé tette, hogy ítélet nélkül bárkit, korlátlan ideig tarthassanak táboraikban fogva. A törvény által elsősorban a zsidó származásúak kerültek ezekbe a táborokba, de internálták politikai ellenfeleiket, papokat, cigányokat, homoszexuálisokat, fogyatékosokat, bűnözőket.

A második világháború kezdetéig hat nagy koncentrációs tábor épült. 1933-ban Dachau, 1936-ban Sachsenhausen, 1937-ben Buchenwald, 1938-ban Flossenbürg és Mauthausen, 1939-ben Ravensbrück. 1942-től a nácik kifejezetten megsemmisítő táborokat hoztak létre. Ahol egyedüli cél volt a számukra nem kívánatos elemek, elsősorban a zsidók tervszerű „megsemmisítése” volt. 1945 januárjában már 23 tábor működött, több kihelyezett részleggel. Átmeneti táborokban gyűjtötték a továbbszállításra váró foglyokat. A második világháborúban több mint 12 millió civil és 2,5 millió hadifogoly került koncentrációs táborba.

Sajnos napjaink sem nélkülözi a különböző átnevelő táborok meglétét. Csak remélni tudjuk, hogy a XXI. század embere másként gondolkodik és

„Az emberiség egyik legnagyobb bűne és szégyene, hogy a XX. században létezhettek haláltáborok, melyekben a második világháború alatt tervszerűen és ipari méretben öltek meg embereket – jórészt zsidó polgárokat. A Weimarhoz közel eső buchenwaldi koncentrációs tábor az elsők között épült és az egyik legnagyobb volt. A tábor bejárata fölé egy feliratot helyeztek: Mindenkinek, amit megérdemel (Jedem das Seine). A foglyok embertelen körülmények között éltek, éheztek, és orvosok kísérleteztek rajtuk. Buchenwaldban raboskodott többek között Jorge Semprun spanyol író, és a Nobel-díjas Kertész Imre is. Mivel ebbe a táborba sok fogoly azért került, mert a náci rezsim ellensége volt, ezért Buchenwald falai mögé a kommunista ellenállás is beférkőzött. Ennek is volt köszönhető, hogy 1945. április 11-én a foglyok felkelést robbantottak ki, és megakadályozták, hogy a felszabadító amerikai csapatok megérkezése előtt az őrök halomra gyilkolják a még életben lévő 20 ezer táborlakót. 

A koncentrációs táborokba összesen 18 millió ember került, és közülük minden ötödik fogoly gyermek volt. Egyes források szerint 11 millióan haltak meg, más források 12 millió embert említenek.

A buchenwaldi felkelők hősies példája mutatja a mindenkori ma emberének a helyes utat: amellett, hogy emlékezünk, minden erővel azért kell küzdeni, hogy soha többé ne fordulhasson elő olyan szörnyűség, mint megtervezett, ipari méretű emberirtás.Az LMP – Magyarország Zöld Pártja elutasítja az agresszió minden formáját, és az élet pártján áll. Ez pedig a jövőben is így lesz, nem csak ezen a napon, amikor mélyen fejet hajtunk a koncentrációs táborok áldozatainak emléke előtt.”  – írták sajtóközleményükben az LMP társelnökei, Schmuck Erzsébet és Kanász-Nagy Máté

Fotó: wikimedia.org