Az erdőkben, parkokban eldobott szemét vagy illegálisan lerakott építkezési törmelék, a megunt háztartási eszközök nemcsak helyben szennyezik a környezetet kémiai anyagaikkal – beszivárogva a talajvízbe, bekerülve a patakok, folyók vizébe -, de például egy eldobott nejlonzacskó vagy PET-palack néhány év alatt akár valamelyik óceáni szemétszigethez is csatlakozhat.

Az állami erdőgazdaságok annyi szemetet gyűjtöttek május végéig, amennyi csak öt versenymedencében férne el. Mindezt a magyar erdőkből szedték össze a “Tisztítsuk meg az országot!” kezdeményezés keretében. A program célja a felhalmozódott, illegálisan lerakott hulladék felszámolása és a hulladéklerakás megelőzését segítő infrastruktúra kialakítása volt. Az ország erdőterületeinek felét kezelő állami erdőgazdaságok 2020 őszén, rögtön a kezdetekkor csatlakoztak a hulladékmentesítési kampányhoz. A programban részt vevő szervezetek mindegyikénél kiválasztottak olyan helyszíneket, amelyek alkalmasak lehetnek a hulladék felszámolásához szükséges intézkedések további elemzésére. Az állami erdőgazdaságok mintaprogramja a Pilisi Parkerdő Zrt. területén indult – itt közel 200 köbméter szeméttől mentesítettek egy budapesti erdőfoltot a IX. kerületben.

Elmondható, hogy gyakorlatilag az egész ország megmozdult az erdők kitakarítása érdekében. Az e célra kifejlesztett HulladékRadar applikáción keresztül országszerte több mint 1500 köbméter erdei hulladékról érkezett bejelentés. Az erdőgazdaságok azonban nemcsak ezt a mennyiséget gyűjtötték össze és szállították el az erdőkből, hanem további mintegy 11 ezer köbméter olyan szemetet is, amit az erdészek derítettek fel. Így összességében az előzetes becslést jóval felülmúlva a 12 500 köbmétert is meghaladta az eltávolított illegális hulladék mennyisége.

Az erdőben talált szemét legnagyobb részét a háztartási vegyeshulladék adta. A “második helyezett” az építési-bontási hulladék. Különösen nagy probléma, hogy a természetbe kikerülő veszélyes hulladék és gumiabroncs aránya elérte az országos teljes mennyiség öt százalékát. Összességében elmondható, hogy a természetkárosítók nem válogatnak, mindent kiszórnak, ami útban van nekik.

Az is a szomorú tapasztalatok közé tartozik, hogy az illegális hulladéklerakók nagyon gyorsan újraképződnek, az erdészetek munkatársai a felszámoltak helyett újabbakra és újabbakra akadnak. Miközben a természetjárók, a kirándulók egyre kevesebb szemetet hagynak maguk után és ügyelnek az egészségük megőrzésében, kikapcsolódásukban oly fontos szerepet játszó erdők tisztaságára, vannak olyanok is, akik minden figyelmeztetés, kérés ellenére tudatosan károsítják a természetet és a közösséggel fizettetik meg ennek az árát.