A testület kormánypárti tagjai semmit nem bíztak a véletlenre. Viszont pozitívum, hogy a fideszes és KDNP-s képviselők megtisztelték jelenlétükkel a bizottság ülését.
Határozatképes volt a Nemzetbiztonsági bizottság, ugyanis a testület kormánypárti tagjai és a meghívottak, Pintér Sándor belügyminiszter és Völner Pál államtitkár is eljöttek az ülésre, ám a megfigyelési pontra vonatkozó adatokra a Belügyminisztérium a maximális, 2050-ig terjedő titkosítást kérte ki – közölte Stummer János, a Nemzetbiztonsági bizottság elnöke, az ülést követő hétfői sajtótájékoztatóján.
„Ami viszont nem hangzott el, az nem minősített információ. Nem hangzott el válasz arra a kérdésre, hogy történt-e Magyarország részéről ilyen jellegű beszerzés az utóbbi években, nem kaptunk a belügyminiszter úrtól egyértelmű cáfolatot arra sem, hogy megfigyeltek-e politikusokat, újságírókat ezzel a bizonyos eszközzel”
– mondta.
Mint kiderült: a bizottság ellenzéki tagjai ténymegállapító vizsgálatot kezdeményeztek, ám ez nem kapott elegendő támogatást.
Ez azért lett volna fontos, hogy betekinthessenek a bizottság tagjai a szakszolgálatok nyilvántartásában lévő, adott ügyre vonatkozó iratokba és meghallgathatták volna a Nemzetbiztonsági szakszolgálatok munkatársait – mondta Stummer János.
Mint kiderült: Pintér Sándor nyitott volt arra, hogy a bizottság kihelyezett ülést tarthasson a szakszolgálatnál a következő hetekben és ott tájékozódhassanak a titkos információgyűjtésről.
Molnár Zsolt, a bizottság MSZP-s tagja az ülés egyetlen pozitívumának nevezte a jelenléti ívet, vagyis azt, hogy ezúttal a kormánypárti képviselők is megjelentek a bizottsági ülésen.
Ugyanakkor hozzátette: ez így egy hitvita, hiszen a ténymegállapító vizsgálat nélkül csak nagyon nehezen lehetne kideríteni az igazságot:
„Nem kaptunk érdemi válaszokat, vagy amiket kaptunk, azokat érdemben nagyon nehéz ellenőrizni”
– mondta. Értékelése szerint: ennek az ügynek a végére csak a kormányváltás tehet pontot.
„Ha megnézzük a kormánypárti képviselők nyilatkozatait, akkor a ködösítés és egymásra mutogatás mellett azzal érvelnek, hogy a nemzet érdekében szükséges bizonyos emberek ellen kémszoftvereket használni”
– közölte Ungár Péter, a bizottság LMP-s tagja.
„Az a mi problémánk, vagy kérdésünk, hogy mennyi esetben helyettesíthető be a nemzet érdeke Orbán Viktor érdekével”
- folytatta a politikus.
Több mint 50 ezer megfigyelt?
A Pegasus-ügy júliusban robbant ki egy nemzetközi újságírói csapat munkájának eredményeként. A projekt alapját egy 50 ezer olyan telefonszámot tartalmazó adatbázis jelentette, amelyet az NSO ügyfelei választottak ki megfigyelésre. Többek között megfigyeltek újságírókat, üzletembereket, így például Páva Zoltánt, aki jelenleg az Ezalenyeg.hu nevű hírportált üzemelteti. Információk szerint mintegy 300 magyar megfigyelt lehet.
Lapinformációk szerint a Pegasus magyarországi használata mögött a magyar állami szervek állnak. Korábban a Direkt36-nak egy egykori magyar titkosszolgálati tiszt azt mondta, hogy információi szerint a nemzetbiztonsági szervek 2018-tól kezdték el használni a Pegasust. Az NSO egy volt alkalmazottja pedig a tényfeltáró projekt egyik partnerének szintén megerősítette, hogy Magyarország megvásárolta a Pegasus szolgáltatást.
Az ügy kirobbanása óta a magyar kormány képviselői közül senki sem tagadta egyértelműen sem azt, hogy a magyar állam az NSO ügyfele, ahogy azt sem, hogy valóban célba vették azokat az embereket, akikről eddig beszámoltunk. – írja az ugytudjuk.
