Dr. Ternák Gábor professzort, egyetemi tanárt, volt országos infektológus szakfőorvost kérdeztük a járvány jelenlegi helyzetéről. Miért tűnik el nyárra a koronavírus? Hatásosak a védőoltások? Kell további szigorítás? Mit tegyünk, ha elkapjuk a vírust, mikor hívjunk orvost? Milyen télre készülhetünk? Gyengülni, vagy erősödni fog a vírus?
– Tavaly és idén nyáron is azt figyelhettük meg, hogy a vírus visszább húzódott, kevésbé tűnt veszélyesnek, ám ősszel ismét berobbant az. Ön szerint mi lehet ennek az oka? Időjárási tényezők?
– A légúti vírusfertőzésekre jellemző a szezonalitás, ősztől tavaszig okoznak elsősorban megbetegedéseket. Ebben semmi különös nincs.
– Ön személy szerint mit ajánl azoknak, akik egyelőre oltatlanok?
– Természetesen azt, hogy oltassák be magukat és tartsák be a maszkviselési szabályokat.
– Láthatóan nő a kórházban ápoltak száma, és az elhunytaké is. Lehet esetleg tudni, vagy sejteni, hogy a súlyos állapotba kerülő betegek között milyen az oltott, és oltatlanok aránya?
– A jelenlegi tudásunk szerint az oltottak körében kb. 1%-ban alakulhat ki súlyos betegség, de viszonylag gyakori a tünetmentes hordozás, illetve az enyhe tünetekkel járó fertőzés. Sajnos nincs 100%-os védettség egyetlen oltástól sem és ez a fajta vírus, mivel gyorsan változik, magában hordozza annak a lehetőségét is, hogy az oltások védőhatása nem érvénysül megfelelően.
– Mit gondol, a következő hetekben, hónapokban erősödni, vagy gyengülni fog a vírus? Milyen télre készülhetünk?
– A járvány megjelenése óta többször gondoltuk, hogy a vírus gyengülni fog, esetleg eltűnik, mint ahogyan a SARS-1 esetében ez megtörtént. Hittünk a nyájimmunitásban is, de nem gondoltunk arra, hogy egy igen változékony vírus esetén, mint pl. az influenza is ilyen, nyáj immunitás nem fog kialakulni és a megjelenő újabb változatok megnehezítik a védekezést, bár kétségtelen, hogy az oltás javíthat a helyzeten. Az esetszámok, ahogy az adatokból következtetni lehet, még hetekig emelkedhetnek, és rosszabb helyzet alakulhat ki, mint 1 éve, vagy idén kora tavasszal. Sajnos erre utal, hogy a szennyvízen is emelkedik a fertőzöttség emelkedésére utaló pozitív minták száma.
– Jelen állapotban Ön szorgalmazna szigorítás, például kötelező maszkviselést, az iskolák bezárását, vagy bármilyen hasonló járványügyi intézkedést?
– A hat milliót közelítő átoltottság és 900 ezret közelítő fertőzésen átesettek miatt ezeknek a megszigorításoknak már nincs sok értelme, mert ebben a fázisban nem kellően hatékony. Ellenben az oltás kiterjesztése a fiatalabb korosztályra eredményes lehet.
– Hogyan fékezhető meg a vírus? Mikor juthatunk el oda, hogy maximum az influenza szintjén fogjuk tudni kezelni?
– Részben a vírus magától is gyengülhet, és az oltások is segítenek ebben, de fontos, hogy megfelelően hatékony gyógykezelés álljon rendelkezésre.
– A kórházi kezelések az elmúlt hónapokban változtak valamit? Vannak új, ígéretes módszerek a koronavírussal fertőzött betegek meggyógyítására, életük megmentésére?
– Tudomásom szerint a kórházi protokollok nem változtak, de el kéne gondolkodni azon, hogy újabb, a nemzetközi irodalomban leírt újabb eljárási, kezelés rendeket kéne bevezetni.
– Mire készülhet az, aki közepes, vagy súlyos tünetekkel kerül kórházba? Egyáltalán egy beteg, aki otthon a saját lakásában él fertőzötten, milyen tünetek esetén hívjon feltétlenül mentőt/orvost?
– Ha valakinek csak enyhe felső légúti hurutos panaszai vannak, ez csak tüneti kezelést igényel és otthon lehet maradni. Amennyiben általános rossz közérzet, magas láz, intenzív köhögés alakul ki, célszerű hívni a mentőket. Senkinek nem javasolom, hogy a súlyos tünetek elmúlására várakozzon otthon.
