Az elmúlt évtizedben új települési madárvédelmi problémaként jelentkezik az épületek erkélyein, lapostetőin március-áprilisban fészket építő és kotlani kezdő tőkés récék, majd a fiókák kikelésének és fészekelhagyásának április-májusi időszaka – tudatta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az MTI-vel.
A récefiókák a magas peremmel rendelkező tetőkről nem tudnak lejutni, így éhen és szomjan pusztulhatnak, nagy magasságból lezuhanva halálra zúzzák magukat, autók ütik el őket. A jelenség egyelőre Budapestre jellemző, de számítani lehet arra, hogy a viselkedés az ország más nagyvárosaiban is megjelenik – áll a közleményben.
A tájékoztatás szerint a többnyire talajon fészkelő ludak, récék és bukók egyes fajai rendszeresen költenek vízközeli sziklafalak párkányain, erdők fáinak odvaiban is, ahonnan a frissen kikelt fiókáknak a mélybe kell vetniük magukat. A fészekhagyó fiatalok vastag és tömött, levegővel teli tollazata az azonnali úszóképesség mellett a sok méter magasan lévő fészekből kiugró fiatal madarak testi épségét is biztosítja, nagy százalékban megóvva őket a becsapódás végzetes sokkjától.
Madaraknál is ismert a szupernormális viselkedés, amikor az erős motivációs, többnyire a fajfenntartáshoz kapcsolódó hatás alatt álló élőlény bizonyos kulcsingerek hatására a szemlélő számára megdöbbentő dolgot tesz. Úgy tűnik, hogy a városok magas épületei ilyen szupernormális kulcsingert jelentenek a költési izgalomban lévő tőkésréce-tojók számára, amelyek így a fészkeiket a majdan kikelő fiókák számára nem megfelelő helyekre építik.
A bajba került családokon viszonylag egyszerűen lehet segíteni, a fiókák kikelését követően a fiatalokat és a tojót külön szállítódobozba téve bármilyen közeli nagyobb tóhoz lehet vinni, ahol nyugodtan el lehet őket engedni.
Forrás: MTI
