Az elmúlt évszázadokban hazánkban az Erzsébet név az egyik leggyakoribb és legnépszerűbb női nevek közé tartozott. A név jeles képviselője, Szent Erzsébet, „Magyarország szép, nemes csillaga” egész életével, és tetteivel is megszolgálta ezt a népszerűséget.
Árpád-házi Szent Erzsébetről több legenda is fennmaradt. A egyik legszebb és legismertebb legenda a rózsacsoda, amelyet először egy XIV. századi forrás említ. A rózsacsoda legendája arról szól, hogy Erzsébet egy alkalommal titkon a ruhájában kenyeret vitt a szegényeknek. Mikor a férje megállította, hogy mutassa meg mit visz, csodák csodájára a kenyér rózsává változott. Ezt a történet aztán számtalan festmény alapjául szolgált az idők folyamán, a templomokban található Szent Erzsébet szobrok is ezt a történetet elevenítik meg.
Az Erzsébet névhez a néphagyomány aztán idővel több történetet és időjóslási jóslást is kapcsolt.
Az Erzsébet-naphoz a néphagyomány nagyon változatos időjárás-jóslást fűz. Ebből a színes tárházból merítek most néhányat.
Ezen a napon a népi megfigyelés szerint a tél megszabja az erejét. A népi jóslás ugyanis azt tartotta, hogy amennyiben november 19-én esett eső, akkor enyhe időjárásra számíthatunk ebben a téli szezonban. Viszont, ha ezen a napon havazik, akkor fehér karácsonyunk lesz, és karácsonykor is havazni fog.
Elődeink a tél közeledtével, árgus szemmel kémlelték az eget, így aztán az Erzsébet-naphoz számtalan mondókát is társítottak. Például:
- „Erzsébet megrázta a pendelyét.” vagyis Erzsébet napon havazott.
- „Erzsébet, Katalin havat szokott adni.” vagyis a megfigyelések azt mutatják, hogy ezeken a napokon általában havazik.
November 19-e, a mezőgazdasági munkákat végzőknek egy nagyon fontos dátum volt egykor, mert Erzsébet-napra be kellett fejezni az őszi búza vetését.
A legelőn tartott állatokat a hidegekre való tekintettel a nyári legelőkről haza kellett hajtani, és be kellett kötni őket az istállókba.
A katolikus egyház a legkisebb templomokban is misékkel emlékezett meg a „szegények jótevője”-ként ismert Szent Erzsébetről.
A szabadban végzett mezőgazdasági munkák befejezése a fiatalokat is szabaddá tette, és mivel nagyon várták már ezt a napot, többnyire igyekeztek játékokkal meg is ünnepelni, és elszórakoztatni magukat és egymást. Erzsébet-napon a legnépszerűbbek voltak az úgynevezett várkörjáró játékok, amelyek során a fiúk-lányok kérdezgetős-felelgetős dalszövegek éneklésével múlatták az időt, és incselkedtek egymással.
Forrás: sokszinuvidek.hu, arcanum.com
