Gyakorlatilag nincs olyan nap, hogy ne keljen beszámolnunk halálos balesetekről szerte az országban, az ok pedig szinte mindig a gyorshajtás vagy az alkoholos befolyásoltság. Hazánkban a közlekedési morál pocsék, amikor 90 kilométer per órás sebességgel haladok egy főúton, rendre le akarnak tolni onnan, és én vagyok a hülye, amiért betartom a sebességhatárokat. Betartom, mert nincs kedvem fiatalon meghalni, és még kevésbé szeretnék mást megölni saját hibámból. Érjek inkább tíz perccel később oda, minthogy soha ne érjek oda, netán kioltsam valak más életét.
Sajnos sokan nem így gondolkoznak, rengeteg ember hiszi azt magáról, hogy ő minimum egy Fittipaldiba öltött Verstappen, és nyugodtan mehet a megengedettnél sokkal gyorsabban, hiszen ő „tud vezetni”. Nem tud. Legalábbis nem annyira, hogy megengedhesse magának a száguldozást, pláne az ittasságot. Régóta gondolom azt, hogy a mostaninál ezerszer szigorúbb büntetési tételekre lenne szükség, az ittas vezetők esetében például abszolút helyénvalónak gondolnám a letöltendő börtönbüntetést. Ha valaki más életével játszik, akkor az az ember veszélyes a társadalomra nézve, el kell őt onnan zárni, a vezetéstől pedig véglegesen eltiltani. A gyorshajtók esetében – és itt nem arra gondolok, ha valaki ötven helyett ötvenhárommal megy – is a jogosítvány évekre történő elvétele lenne az, ami talán leginkább visszatartaná az embereket attól, hogy olyan sebességgel haladjanak, melyel mások életét sodorják veszélybe.
Kell a munkádhoz az autó? Világos, de akkor tarts be a szabályokat, máskülönben repül a jogsi és/vagy mést a börtönbe. Az nem járja, hogy ártatlan embereknek keljen meghalniuk miattuk. Sokkal nagyobb szigorra van szükség ott, ahol nem a te, hanem mások – ártatlan emberek – élete a tét. Mert ha a részeg sofőr csak saját magát ölné meg, az az ő dolga lenne. De általában ők azok, akik megússzák…
