Gyász: életének 84. esztendejében elhunyt Schweitzer Ferenc professzor, az MTA doktora, a Földrajztudományi Kutatóintézet nyugalmazott igazgatója.

A hírről a PTE Földrajzi és Földtudományi Intézete számolt be, mint írják:

Intézetünk mély megrendüléssel értesült arról, hogy életének 84. esztendejében elhunyt Schweitzer Ferenc professzor úr, az MTA doktora, a Földrajztudományi Kutatóintézet nyugalmazott igazgatója. 1966-ban induló tudományos pályafutása a kutatói szférához kötötte, de az 1990-es évek elején Tóth József hívó szavára Pécsre érkezett, hogy docensként, majd 1996-os habilitációja után egyetemi tanárként segítse az akkoriban gyorsan gyarapodó intézetünk természetföldrajzi profiljának megerősítését és kiteljesítését. Visszatekintve az elmúlt évekre, nyugodtan kijelenthetjük, hogy ez a missziója teljes sikert hozott:

új kutatási irányokat honosított meg, új módszereket tanított, de mindenekelőtt szemléletet adott és csapatot épített. Számtalan laudáció koptatta simára az „iskolateremtő” kifejezés sarkait (szigorúan három!), de talán senki másra nem volt annyira igaz ez, mint éppen őrá. Amikor jelen sorok szerzője hallgatóként először találkozik vele, talán harmadik tanévét tölti a pécsi egyetemen. Akkoriban nem szűkölködtünk a jelentős formátumú professzorokban, karakteres oktatókban, de Schweitzer Ferenc egészen egyedi értékeket képviselt. Előadásain elsőként a kétségbeesés fogta el a didaktikusabb óravezetéshez szokott hallgatót. Amit azután szerencsés esetben felváltott az ámulat, majd az érdeklődés.

Hatalmas tehetsége volt ahhoz, hogy a tudományt ne elsajátítandó tényekként, hanem megfejtendő rejtvényekként mutassa be. Ezáltal azok érdeklődését is felkeltette a teraszok, a sivatagi mázak, vörösagyagok és a dreikanterek iránt, akik se előtte, se utána nem érezték a természetföldrajz csábítását. Azon a bizonyos első órán, amikor belépett az előadóterembe, ahol izgatottan vártuk, három fiatalember követte, akik a tisztelet és a szeretet kézzelfogható aurájával vették körül. Ők hárman ma intézetünk megbecsült oktatói és a tanítványok első generációját még sok másik követte. Schweitzer professzor úr termékeny kutatói életpályáján meghatározó tudományos örökséget hagyott maga után, amelynek részleteit érdemes megismerni. Számunkra azonban mindenekelőtt az általa nevelt fiatalokban él tovább, akiket nagy szeretettel terelgetve nevelt geográfussá, kutatóvá és mindenekelőtt emberré.