Kanász-Nagy Máté (LMP) arról beszélt, hogy a magyar közoktatás válságban, de legalábbis nagyon-nagyon nehéz helyzetben van, mert nem tudja beteljesíteni azokat a célokat, amelyekre hivatott.
Az első cél az lenne, hogy a közoktatás mindenkinek, egyenlő színvonalon adja át a nemzeti tudáskánont, de a különböző iskolatípusba járó diákoknak nincs lehetőségük arra, hogy ugyanahhoz a tudáshoz jussanak hozzá – jelentette ki.
Az oktatásnak a gazdaság érdekeit is szolgálnia kell, de ha a magyar munkaerőpiac leszűkül, ha „összeszerelőüzemmé” válunk, akkor ez gyakorlatilag húzza magával a magyar oktatást, „butítja azt le” – fogalmazott.
A politikus hozzátette, hogy az oktatás a meglévő társadalmi egyenlőségeket sem tudja csökkenteni.
Az elmúlt 13 évben az oktatási rendszert gyökeresen megváltoztatták, teljesen megváltozott a fenntartás, mert az önkormányzatoktól elvették az iskolákat – emelte ki. Megváltozott a finanszírozás is, a GDP-arányos finanszírozási adatok romlottak – tette hozzá.
A felelősség a kormányé, „ahová jutott a magyar oktatás, azt önök érték el”, nem lehet mutogatni Brüsszelre, nem lehet mutogatni a magyar ellenzékre – érvelt a képviselő.
Kanász-Nagy Máté bírálta, hogy az oktatásnak nincs külön minisztere, mert a terület a Belügyminisztériumhoz tartozik.
Ezt a „bosszútörvényt” azért alkották meg, mert a diákok, szülők és pedagógusok vállalták a retorziókat és kiálltak a jogaikért, a szabadságukért és az autonómiájukért – jelentette ki.
Ez a törvényjavaslat nem kezeli az oktatás válságtüneteit, hatalompolitikai célja van, azt akarják mondani, hogy aki felemeli a szavát, tiltakozni mer, az ilyen büntetésre számíthat – foglalta össze véleményét.
Forrás: mti.hu