Az ENSZ-közgyűlés 2009. decemberi állásfoglalásában döntött a nukleáris kísérletek nemzetközi napjának megtartásáról.
1949-ben ezen a napon hajtotta végre a Szovjetunió az első kísérleti atomrobbantást a szemipalatyinszki kísérleti telepen, amelyet a később már függetlenné vált Kazahsztán 1991. augusztus 29-én zárt be.
Az atomkísérletek teljes tilalmáról rendelkező 1996-os szerződés (CTBT) nyomán 1997-ben kezdte meg működését az atomkísérletek tilalmának ellenőrzésére létrejött bécsi székhelyű nemzetközi szervezet, a CTBTO. Az ENSZ 2017-ben született, az atomfegyverek teljes betiltásáról szóló nemzetközi szerződése (TPNW) az első olyan egyezmény, amelynek aláírói a nukleáris fegyverek vagy más nukleáris robbanóeszközök kifejlesztésének, tesztelésének, előállításának, beszerzésének, birtoklásának és használatának teljes tilalmára vállaltak kötelezettséget.
A nukleáris kísérletek elleni fellépés nemzetközi napjának a célja, hogy meggátolja a kísérleti robbantásokat, hogy egy élhetőbb, biztonságosabb világot hozzanak létre azzal, hogy megtiltják az ilyen kísérleteket, feltárják annak káros voltát, hogy megvalósítsák a nukleáris fegyvermentes világot.
Reményre ad okot, hogy a legfőbb atomhatalmak a 21. században már nem végeztek kísérleti atomrobbantásokat. Sajnálatos kivétel Észak-Korea, mely a szeizmikus jelzések alapján titkos robbantásokat folytat.
