Az Emberi Jogok Európai Bíróságának mai ítélete kimondta, hogy az állam megsértette a kollektív kiutasítás, valamint az embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmát. A menedékkérőket – köztük egy Down-szindrómás gyereket – a Magyar Helsinki Bizottság képviselte a perben. – olvasható a Magyar Helsinki Bizottság közleményében.
2019-ben egy hétfős jemeni és háromfős afganisztáni családot kényszerítettek át Szerbiába a magyar hatóságok. A családok a ferihegyi reptéren mindannyian menedékjogot kértek, mégis átdobták őket a határkerítésen.
A Magyar Helsinki Bizottság mai közleményében rámutat, hogy a magyar állam 2016 óta tömeges jogsértést követ el. Az ún. „visszakényszerítések” száma a rendőrség szerint már hatszázezer felett lehet. A számos esetben erőszakos és önkényes rendőri intézkedésről, a jogszabályi lehetőségről meg hatósági gyakorlatról már több nemzetközi bírósági is kimondta, hogy jogellenes.
Európai Unió Bírósága már 202-ban egyértelműen leszögezte, hogy a válogatás és jogorvoslat lehetősége nélküli „visszakényszerítés” ellentétes az uniós joggal. Számos strasbourgi döntés pedig azt mondta ki, hogy a hazai hatósági gyakorlat a kollektív kiutasítás, valamint a kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmába ütközik. Ennek ellenére a magyar állam máig nem módosította a törvényt, és a rendőrök jelenleg is válogatás nélkül így járnak el a szabálytalanul az országba belépő külföldiekkel, így a menedékkérőkkel is.
A strasbourgi bíróság szerint a magyar állam eljárása a kollektív kiutasítás tilalmába ütközött, ugyanis bármiféle indokolt határozat vagy jogorvoslati lehetőség nélkül került sor a Szerbiába toloncolásukra, mégpedig anélkül, hogy a kiutasítással szembeni érveiket kifejthették volna. Az különösen súlyossá teszi az állam magatartását, hogy a hatóságok azt sem mérték fel, a gyerekeket veszélyezteti-e a Szerbiába kényszerítésük.
2019 áprilisában érkezett a jemeni család Magyarországra, a ferihegyi repülőtérre. Az országban polgárháború dúlt, a hatóságok nem működtek. Így az anyának csak akkor volt esélye elhagyni a zűrzavaros Jement és biztonságos helyre menekíteni a gyerekeit, ha meghamisítja úti okmányaikat. (Később bűncselekmény hiányában az okirat-hamisítás miatt indított perben fel is mentette őket a magyar bíróság.)
A család Magyarországra érkezésekor a legfiatalabb családtag mindössze 11 éves volt, és a gyermeket korábban Down-szindrómával diagnosztizáltak, és ez igen korán egyértelművé vált a magyar rendőröknek is. A másik pedig olyan egészségügyi ellátásra szorult, amit Jemenben már nem tudtak megadni neki.
A jemeni családéhoz nagyon hasonló történet az afgán családé is. Őket 2019 decemberében tartóztatták fel Ferihegyen. Az anya egyik gyereke civil szervezet aktivistájaként küzdött a kényszerházasságok ellen és a nők jogaiért. Menekülniük kellett. Ők is csak hamis úti okmányokkal tudták csak elhagyni hazájukat, és őket is egy napon belül átdobták a szerb határon a magyar rendőrök.
„Újabb fontos strasbourgi perben kaptak igazságos jóvátételt a Magyar Helsinki Bizottság menedékkérő ügyfelei. Ez az ítélet világossá teszi: menedékkérőket nem lehet egyéniesített vizsgálat nélkül, »csak úgy« eltávolítani az ország területéről. Ahogy arra a korábbi nemzetközi ítéletek kötelezik a kormányt: a visszakényszerítéseket haladéktalanul fel kell számolni. Ezt erősítette meg a mai ítélet is” – értékelte a legfrissebb strasbourgi döntést Győző Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje, aki a jemeni és afgán családokat képviselte.
Forrás: helsinki.hu
