Lóháton bejárható útvonalhálózat létesült a Közép-Magyarországi Régióban 509 kilométer hosszan.
Lóháton bejárható útvonalhálózat létesült a Közép-Magyarországi Régióban 509 kilométer hosszan. Az útvonal 17 lovasturisztikai megállóponttal, 799 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból.
A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program, Aktív lovasturisztikai hálózat létrehozása Közép-Magyarország régió területén elnevezésű projekt hétfői verőcei zárórendezvényén Lóska János. A Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Egyesület (MLTE) elnöke felidézte, hogy az 1960-as évektől a ’80-as évek közepéig Magyarország Európában vezető szerepet töltött be a lovas túrázásban.
A lovasokat támogatórendszerek segítik
A rendszerváltás után megteremtődött a lehetőség, hogy számtalan lovas túraútvonal jöjjön létre. De a magyarok sem megfizetni nem tudták, sem lovagolni nem tudtak, ezért el kellett gondolkodni azon, miképp fejleszthető ez az ágazat. A Kincsem – Nemzeti Lovas Program lovasturisztikai fejezete arról szól, hogy meg kell teremteni a magyarországi lovasturisztikai modellt. Létrejön egy olyan hálózat, amelyben a lovasturisták önállóan vagy lovas túravezetővel követhetik végig az utat GPS-es kijelöléssel. A megállópontokon meg tudnak állni, el tudják helyezni a lovakat. Az 509 kilométeres közép-magyarországi lovasútvonal – „budapesti lovas körgyűrű” – az 1800 kilométernyi észak-magyarországi és észak-alföldi lovasútvonal hálózatához kapcsolódik. A lovasokat támogatórendszerek segítik, a lovasturisztikai megállópontok alkalmasak a túrázók és lovaik fogadására, kiszolgálására, és más turisztikai szolgáltatások is rendelkezésre állnak, így étkezés, szállás, kulturális és egyedi programok – hívta fel a figyelmet. Az MLTE elnöke hangsúlyozta, hogy Magyarország szabadon lovagolható, károkozás nélkül bármely erdei úton lehet lovagolni, ahol nem tilos. „Ezt Nyugat-Európában nem lehet elmondani” – jegyezte meg.
További lovas tartalmak itt!
forrás: mti