1956 január 27-én, Budapesten született Pap Vera színésznő, koreográfus. 1979-ben végszett a  Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Több mint 35 évig volt a Vígszínház tagja.

Több filmben, tévéfilmben is emlékezetes alakítást nyújtott. Játszott többek közt a Liliomfi, A láperdő szelleme, az Angi Vera, vagy a Csapd le csacsi című filmekben. Tévéfilmek közül a teljesség igénye nélkül meg kell említenünk a Faustus doktor boldogságos pokoljárása, A három szabólegények, vagy a Presszó alkotásokat. Számos szinkron szerepben is feltűnt jellegzetes hangja, például a Forró szél című sorozatban, vagy a A négy testőr, avagy a Milady bosszúja című filmekben.

Pap Vera művészetét számos díjjal ismerték el:


Chicagói Filmfesztivál legjobb női alakításért járó díja (1980)
David di Donatello legjobb női alakításért járó díja (1981)
Varsányi Irén-emlékgyűrű (1981, 2009)
Kritikusok díja (1984, 1988)
Jászai Mari-díj (1987)
Színházi Találkozó legjobb női alakításért járó díja (1991)
Ajtay Andor-emlékdíj (1988, 1991, 1998, 2004)
Ruttkai Éva-emlékdíj (1990)
Érdemes művész (2001)
Harsányi Zsolt-díj (2008)
Kiváló művész (2009)
Gundel művészeti díj (2010)
XI. Pécsi Országos Színházi Találkozó, MASZK Országos Színészegyesület „Legjobb női alakítás” díja (2011)
Kossuth-díj (2013)
Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában (2015)

„Három évig harcolt a gyilkos kórral, s ezalatt szinte folyamatosan színpadon volt, vagy a kamera előtt. Megszakítás nélkül dolgozott, és csak kevesen tudták, hogy közben min megy keresztül. Hogy milyen kezeléseket kap, milyen fájdalmak teszik pokollá az életét, és milyen lelkiállapotban kell felkelnie reggel, és újra és újra reggel – hogy még legyen holnap. Azt írták egyszer önről. „Alakításaiból egyszerre sugárzott lényének érzékeny, lírai és groteszk oldala. Szorgalmának, színészi alázatának tragikai képességének és egyedülálló humorának köszönhetően eljátszhatta a drámairodalom nagy szerepeit. Egyike volt a legigazabb színésznőinknek. Sokat tudott a számkivetettek, a vesztesek, a megalázottak sorsáról, indulatairól, lázadásairól…” 2015. február 8-án, vasárnap lépett utoljára színpadra. Azon a tavaszon egy ausztriai klinikára utazott, hogy részt vegyen egy különleges kezelésen. Az utolsó szalmaszál volt, az utolsó remény. De nem segített, akkor már senki és semmi sem segített. Hazautazott, és 2015. április 9-én, 59 évesen elaludt örökre. S azóta hiányzik.” – olvasható az Újságmúzeum oldalon.

fotó: Vígszínház

Forrás: PORT.hu