A Zárthelyi új szobájával kapcsolatban még decemberben készítettem interjút Hideg Balázzsal. Azóta egy nyereményjátékban sikerült nyernem egy belépőjegyet, de az elmúlt időszakban nem volt lehetőségünk kipróbálni. Kedden megtettük, és leírom röviden az élményeimet.
A szoba története egyszerű egy gyermek eltéved a botanikus kertben és mivel azt bezárják, a hátsó kijárat kulcsát kell megtalálni. Igazából nem bonyolult, de nem is kell, hogy az legyen. A lényeg, hogy végig kell menni rajta, meg kell találni minden szekrény nyitásának kulcsát.
Van pár dolog, ami egy kissé eltér a hagyományos szabaduló szobáktól. Az egyik, hogy a terület egy átlag szobához képest hatalmas. Ez nyilván picit megnehezíti az átkutatását, viszont nagy előnye, hogy akinek van egy enyhébb klausztrofóbiája és emiatt nem szereti ezeket a szobákat, ezt nyugodtan kipróbálhatja, nem hiszem, hogy itt előjönne. Külön öröm még, hogy a növények adtak egy jó hangulatot, nem csak látványban, de az illatuk is kellemes volt. Ami picit nehezebb volt, hogy a pálya egyes részein sötétebb volt, ami nem a tematika miatt volt így, hanem, mert este játszottunk, így a természetes fények egy idő után nem segítettek. De a telefon használatának lehetősége miatt ez nem okozott gondot.
Maga a feladat egyébként 3 kód megfejtése köré épül, az egyik a második szobát nyitja, a másik egy széfet nyitó kulcs megtalálásában segít, a harmadik maga a széf, ami a kijárat kulcsát tartalmazza. A közben lévő feladatok meg szerintem kifejezetten izgalmasak. Más dolog, hogy nem kell feltétlenül mindent tudni, mert ha egy négyjegyű számkód három eleme már megvan, akkor azért nem nagy kihívás végigpörgetni a negyediket.
Egy másik újítás, hogy a klasszikus játékvezetői segítség helyett QR kódos segítséget kapunk. Az igazat megvallva ennek a hangulatát kevésbé éreztem át, mert a régi berögződések miatt továbbra is a játékmestert kérdeztük első sorban, ráadásul olyan kérdésekre, hogy egyes dolgokat hol találunk meg, a QR kód nem ad választ. Így nekem ez nagy extrát nem adott.
A feladatok között ellenben volt néhány nagyon hangulatos, nekem a köteles-kampós játék tetszett és kifejezetten komplex volt, de a verses résznek is megvolt a maga hangulata.
Maga a pálya egyébként nem nehéz, bőven teljesíthető 60 perc alatt. Mi az elején vesztettünk rengeteg időt, leginkább azért, mert már megint túlgondoltuk a játékot, és néhány lakatnál, ami kulccsal nyitható, először nem a kulcsot kezdtük el keresni, hanem valami rejtvényt, ami kinyit egy dobozt, amiben van a kulcs (holott valójában épp fordítva volt, a kulccsal kinyitott helyen van a rejtvény megoldása). Miután rájöttünk, hogy meg kéne találni a kulcsokat, elkezdtük a leginkább nyakatekert helyeken keresni őket. Valójában meg jól látható helyen volt az összes. Van ez így :).
Összességében szerintem egy kalandos, szórakoztató pálya, érdemes kipróbálni. Korábban csináltam egy szabaduló szobás toplistát, amit megígértem, hogy frissítem. Ezt is rá tudom tenni, egész pontosan a negyedik helyre, amivel a Labirintust visszaszorítja az ötödikre.
Így a listám:
- Indiana Jones – Rejtélyek Pincéje
- Szökés az Alcatrazból – Szabadulópark
- A Nagy gyémántrablás – Szabadulópark
- Zárthelyi
- Labirintus – Rejtélyek Pincéje
