A Kúria döntése szerint a beruházónak kell bizonyítania, hogy a tevékenysége nem károsítja a természetet. A zöldszervezet szerint a mostani ítélet más természetvédelmi ügyekben is irányadó lehet, ezzel túlmutat a Fertő tó ügyén – írja a Hvg.

A Kúria megsemmisítette a Győri Törvényszék korábbi ítéletét a Fertő tó ügyében, a döntés értelmében a beruházónak kell bizonyítania, hogy a tevékenysége nem károsítja a természetet – olvasható a Greenpeace csütörtöki közleményében. A zöldszervezet szerint a mostani ítélet más természetvédelmi ügyekben is irányadó lehet, ezzel túlmutat a Fertő tó ügyén.

A Kúria döntése azt jelenti, hogy megalapozottnak minősítik a Greenpeace érveit, amelyeket a szervezet a Fertő tavi beruházás környezetvédelmi működési engedélyének módosítása ellen 2021 óta számtalanszor megfogalmazott. Az engedély módosítása a Greenpeace szerint figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy tavasszal a tóban és a körülötte lévő nádasban megindul az élet, és ezt a tó medrét érintő kotrás, illetve az ott folyó egyéb munkálatok zavarják. Sőt azt is, hogy a munkálatok során sok élőlényt elpusztítanak a nemzeti parki, és európai védelmet is élvező Natura 2000 területen.

A Törvényszék másként döntött

A Győri Törvényszék korábbi ítéletében nem adott igazat a Greenpeace-nek. Szerintük a szervezetnek azt kellett volna bizonyítania, hogy az egész évben végzett kotrás károkat okoz a természetben, és az ott élő védett állatokat veszélyezteti, elpusztíthatja. A Kúria a mostani felülvizsgálati eljárásban, amit a Greenpeace kérelmének társadalmi jelentősége miatt folytatott le, megsemmisítette ezt az ítéletet. Kimondta, hogy a beruházónak kell bizonyítania, hogy a tevékenysége nem károsítja a természetet.

Korábban a Győri Törvényszék a Greenpeace költségére az ügyben természetvédelmi szakértő kirendeléséről döntött.. A nemzeti parki területeken a szakértő szerint védett fajok is sérülhetnek, és el is pusztulhatnak a Fertő tó kotrása miatt. A szakértő véleményét a Győri Törvényszék bírója azonban felülbírálta ítéletében.

A bíró érvelése az volt, hogyha a gazdasági érdek úgy kívánja, a védett fajok egy-egy egyedének elpusztítása megengedhető, hiszen ezzel a faj még nem pusztul ki. A Törvényszék szerint ugyanis így nem sérülnek a hazai természetvédelmi és az EU Natura 2000 jogszabályai, továbbá „elkerülhető a projekt aránytalan sérelme is”. A Kúria ezt az indoklást is jogszabályokat sértőnek minősítette.