Második alkalommal rendeztek gazdafórumot Baranya vármegyében a legégetőbb agrárgazdasági kérdésekről – az első eseményt Sellyén tartották, ahol szintén nagy érdeklődés övezte a szakmai egyeztetést. A mohácsi rendezvényt megelőző sajtótájékoztatón a gazdálkodókat érintő mindennapi nehézségek, a piaci bizonytalanságok és a jövő kilátásai kerültek szóba.
A megjelenteket először Rittlinger József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara baranyai elnöke köszöntötte és elmondta, a termelők folyamatos döntéskényszerben élnek, ehhez pedig naprakész információkra van szükségük. Az üzemanyag-ellátással és az árakkal kapcsolatos bizonytalanság komoly aggodalmat kelt a gazdák körében, különösen a tavaszi munkák közeledtével.
– A gabonaárak méltatlanul alacsonyak, ilyen szintet utoljára tíz évvel ezelőtt tapasztaltunk – fogalmazott, hozzátéve: sokakat foglalkoztat az is, mennyire lesz stabil a piac, és biztosított-e a megtermelt termények értékesítése.
A térség mezőgazdasági hagyományairól és történelmi gyökereiről dr. Hargitai János országgyűlési képviselő, Mohács 500 miniszteri biztosa beszélt. Felidézte, hogy a második mohácsi csatát (1687) követően alakult ki az a fejlett agrárkultúra, amely a gabonatermelésre épült, és amelynek alapjait a betelepülő népcsoportok – köztük a svábok – hozták magukkal. Ugyanakkor rámutatott: a klímaváltozás hatásai miatt ma már ebben a kiváló adottságú térségben is felmerül a kérdés, hogy a hagyományos gabonatermelés hosszú távon fenntartható-e.
A jelenlegi helyzetet és az előttünk álló kihívásokat dr. Szabó Balázs, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára elemezte. Elmondta: a magyar agrárium 2025-ben rendkívül nehéz évet zárt, amelyet a klímaváltozás mellett növény- és állatbetegségek, valamint hibás uniós kereskedelempolitikai döntések is terheltek.
– A kormányzat a támogatások felgyorsított kifizetésével és adminisztratív könnyítésekkel segítette az ágazatot – emelte ki, ugyanakkor bírálta az Ukrajnával és a Mercosur-országokkal tervezett szabadkereskedelmi megállapodásokat, valamint a 2028-tól életbe lépő új uniós költségvetési tervezetet, amely szerinte súlyosan hátrányosan érintené a magyar gazdákat.
A gyakorlati problémákra Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége főtitkára hívta fel a figyelmet. Mint mondta, az országjárás során minden megyében hasonló gondokkal találkoznak: Baranyában különösen a piaci árak alakulása, az állatjárványok, a vadkár, valamint a földforgalmi szabályozás és a generációváltás kérdései foglalkoztatják a gazdálkodókat.
– Nemcsak előadásokkal készültünk, hanem valódi párbeszédre számítunk – hangsúlyozta.
