Régi magyar juhfajta a cikta, amely hazánk területén alakult ki. A cikta egyedi jellegét egyrészt a magyarországi éghajlat, valamint a föld és a rajta élő emberek alakították ki, miközben az őse eredetileg délnémet juhfajta volt, és a XVIII. században több hullámban került be Magyarországra, elsősorban a Tolnában és Baranyában fellelhető sváb portákra, ezért tolna-baranyai sváb juhnak is nevezték. – olvasható a Duna-Dráva Nemzeti Park hivatalos oldalán.
A kistestű cikta egy erős és szikár, meglehetősen igénytelen juh fajta, jól bírja az időjárás viszontagságait, akit a cudar téli időkben sem kényeztették el. Vérmérséklete élénk, figyelmes juh. A lábai vékonyak, kecsesek, a testmérethez arányosak, csak a kosok csigásan szarvaltak, de napjainkban egy részük már szarv nélküli suta. A cikta gyapjúja hosszúfürtű, durva, de a hazai juhoknál finomabb szerkezetű, ezért a háziipar kedvelt alapanyaga volt.
A cikta gyapjából készült például a vastag zokni (fuszekli), a kesztyű, valamint a sváb kézművesek jellegzetes papucsa, a pacsker.
A későbbi időkben, a nagyüzemi nemesített juhfajták, azok közül is elsősorban a merinói fajta elterjedésével a XX. század közepére a cikta szinte teljesen eltűnt, így a világ egyik legritkább őshonos juhfajtája lett.
A tolnai kisgazdáknak köszönhetően a ciktának néhány apró állománya eredeti formában fennmaradt. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság a nagydorogi Szenes-legelő állattartó telepén 2004-óta ennek a különleges juh fajnak a sikeres megmentésébe kezdett. A ciktának napjainkban már gazdasági haszna nincs, tartásának elsődleges célja mindössze a fajta eredeti ősi állapotban, küllemében és tulajdonságában történő megőrzése.
A cikta juhok állománya viszont a tolnai homokgyepek természetvédelmi kezelésében is részt vesz.
Forrás: ddnp.hu
A bahir.hu oldalon folyamatosan, nap, mint nap talál közéleti híreket, információkat is.