Kezdőlap Blog Oldal 101

Nem indul a 2026-os országgyűlési választáson a Megoldás Mozgalom

Bahír.hu
-
0
Nem indul a 2026-os országgyűlési választáson a Megoldás Mozgalom

Nem állít jelölteket a 2026-os országgyűlési választáson a Megoldás Mozgalom. A döntést a párt elnöksége egyhangúlag hozta meg, és erről csütörtökön közleményben tájékoztatták a nyilvánosságot.

A Gattyán György által alapított párt közlése szerint nem kívánja megmondani tagságának és szimpatizánsainak, hogy mely politikai erőt támogassák. Ehelyett arra ösztönzik őket, hogy egyéni mérlegelés alapján hozzanak döntést a szavazófülkében. A közleményben megfogalmazott kérdés szerint minden választónak azt kell átgondolnia, szeretné-e, ha a jelenlegi állapotában maradna az ország, amelyben gyermekei és unokái élnek majd.

A Megoldás Mozgalom jelezte: a választásokig és azt követően is figyelemmel kíséri a politikai folyamatokat. Szükség esetén szakmai javaslatokkal kíván hozzájárulni a közélethez. Emellett fenntartják a jogot arra, hogy az általuk kedvezőtlennek vagy vitathatónak tartott döntésekkel szemben kritikát fogalmazzanak meg.

A párt a jövőben elsősorban helyi ügyekkel kíván foglalkozni, különösen azokon a településeken, ahol a Megoldás Mozgalom támogatásával megválasztott polgármesterek dolgoznak, illetve ahol korábban „mintatelepülési” programjaikat hirdették meg.

A Megoldás Mozgalom a 2022-es országgyűlési választáson országos listával indult, amelyre a választók 1,04 százaléka szavazott. A párt ezt követően részt vett az önkormányzati és az európai parlamenti választásokon is, ahol országos szinten már alacsonyabb támogatottságot ért el, ugyanakkor helyi szinten több településen is megjelent a közéletben.

A fürge gyík lett 2026-ban az év hüllője

Bahír.hu
-
0
A fürge gyík lett 2026-ban az év hüllője

A fürge gyíkot választotta az év hüllőjének 2026-ban a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya. A döntés célja, hogy felhívja a figyelmet egy olyan, hazánkban még viszonylag gyakori fajra, amelynek jövőjét egyre komolyabban veszélyezteti a klímaváltozás és az élőhelyek átalakulása.

A szakemberek kiemelték: a fürge gyík a klímaváltozás egyik vesztese. Természetes élőhelyeit – az üde, nedves réteket, hegyi kaszálókat, erdőszegélyeket – az egyre gyakoribb aszályok, a csapadékhiány és a melegedő hőmérséklet miatt fokozatos kiszáradás fenyegeti.

Széles elterjedés, csökkenő állomány

A faj Magyarországon az alföldi vízjárta gyepektől a tavak és vízfolyások menti területeken át egészen a hegyvidéki kaszálókig és erdei tisztásokig számos élőhelyen megtalálható. Táplálékát elsősorban rovarok és más ízeltlábúak alkotják. A fürge gyík közepes termetű: kisebb, mint a zöld gyík, de nagyobb a homoki gyíknál. Teljes hossza általában 20–23 centiméter, amelynek több mint fele a farok. Elterjedési területe Nagy-Britannia déli részétől egészen Belső-Ázsiáig és a Bajkál térségéig húzódik.

Életmód és szaporodás

A fürge gyíkok a téli hibernációból március végén bújnak elő. A párzási időszak április–májusra esik, ilyenkor a hímek gyakran egymással is megküzdenek, amelynek során akár a farkukat is elveszíthetik. A nőstények tavasz végén, nyár elején fűcsomók alá rakják 5–12 pergamenes héjú tojásukat. A kis gyíkok július végén, augusztus elején kelnek ki. Nappali életmódot folytatnak, az éjszakát földalatti üregekben vagy fatörzsek alatt töltik. Forró, száraz időszakokban aktivitásuk a hűvösebb reggeli és esti órákra korlátozódik. A felnőtt egyedek már szeptember közepén visszahúzódnak téli pihenőjükre, míg a fiatalok akár október végéig is aktívak maradhatnak.

Védett faj, civilizációs veszélyekkel

A tájékoztatás szerint a fürge gyík legnagyobb veszélyeztető tényezői az élőhelyek leromlása, a gyepek intenzív művelése, valamint a klímaváltozással és az elhibázott vízgazdálkodással összefüggő szárazodás. Emiatt Magyarországon csökken az állománya, sok helyen a zöld gyík veszi át a helyét.

A fürge gyík 1974 óta védett hazánkban, természetvédelmi értéke 25 ezer forint.

Lakossági segítséget is várnak

A szakosztály arra kéri a természetjárókat és érdeklődőket, hogy a fürge gyíkkal – valamint más hazai kétéltű- és hüllőfajokkal – kapcsolatos megfigyeléseiket rögzítsék az Országos Kétéltű- és Hüllőtérképezési Program online felületén. Az adatok fontos segítséget nyújtanak a fajok állományának nyomon követésében és védelmében.

Elindultak a postások az emelt nyugdíjakkal

Bahír.hu
-
0
Elindultak a postások az emelt nyugdíjakkal

Megkezdődött az év első, megemelt összegű nyugdíjainak kézbesítés. A Magyar Posta munkatársai január 15-től viszik házhoz az ellátásokat. A társaság tájékoztatása szerint a kifizetés a hivatalos nyugdíjkifizetési naptár alapján, ütemezetten zajlik. Január 30-áig minden érintetthez eljut a járandóság.

A posta közleménye szerint a kézbesítés a korábbi évek gyakorlatának megfelelően történik. A megszokott időpontokban számíthatnak a nyugdíjasok a postások érkezésére. Az állam jelenleg is jelentős számban, mintegy 800 ezer ember számára készpénzben, postai úton fizeti ki a nyugdíjakat és nyugdíjszerű ellátásokat, ami az összes kifizetés közel 34 százalékát jelenti.

A Magyar Posta hangsúlyozta: a kézbesítők országszerte azon dolgoznak, hogy az emelt összegű nyugdíjak pontosan és biztonságosan érkezzenek meg az érintettekhez az év első felében.

Forrás: MTI

Erőszak a közösségi közlekedésben: 179 dolgozót ért bántalmazás egy év alatt

Bahír.hu
-
0
Erőszak a közösségi közlekedésben: 179 dolgozót ért bántalmazás egy év alatt

Egyre súlyosabb problémát jelent az erőszak a közösségi közlekedésben. 2025-ben összesen 179 alkalommal bántalmaztak szolgálatot teljesítő munkatársakat a vasúti és közúti közlekedésben – derül ki a MÁV-csoport közleményéből.

A támadások túlnyomó része a vasúti dolgozókat érte. A regisztrált esetek közül 126 alkalommal jegyvizsgálókat és más vasúti munkatársakat bántalmaztak. Leginkább a ceglédi, a szobi és a székesfehérvári vonalon, valamint a pécsi fővonal Ercsi térségében. A Volán-járatokon 48 esetben ért támadás járművezetőket. Főként Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékben, míg a HÉV vonalain öt ilyen esetet regisztráltak.

A közlemény szerint a bántalmazások súlyossága széles skálán mozgott. A szóbeli fenyegetéstől egészen a súlyos testi sérüléssel járó támadásokig. Előfordult, hogy egy buszvezetőt téglával dobáltak meg, máshol paprika spray-vel fújták le a jegyvizsgálót, de akadt olyan eset is, amikor késsel fenyegették meg a szolgálatot teljesítő dolgozót – jellemzően jegyellenőrzés vagy jegy hiánya miatti konfliktus során.

A MÁV-csoport minden esetben rendőrségi feljelentést tesz, valamint jogi és mentális támogatást biztosít az érintett munkatársak számára. A kritikus vonalszakaszokon növelik a biztonsági jelenlétet. Vasútőröket és rendőröket vezényelnek a járatokra, emellett folytatják a testkamerák beszerzését a jegyvizsgálók számára. Az újonnan forgalomba álló buszokon és vonatokon már alapkövetelmény a fedélzeti kamerarendszer kiépítése, amely jelentősen segíti a felderítést és a bizonyítást.

A közlekedési társaság hangsúlyozta: a jegyvizsgálók és járművezetők közfeladatot ellátó személynek minősülnek, így bántalmazásuk súlyos bűncselekmény, amely akár szabadságvesztéssel is büntethető.

Forrás: MTI

Kós Hubert dobogón Európában: harmadik lett az Év úszója-szavazáson

Bahír.hu
-
0
Kós Hubert dobogón Európában: harmadik lett az Év úszója-szavazáson

A magyar úszósport újabb rangos nemzetközi elismeréssel gazdagodott. Kós Hubert a harmadik helyen végzett az európai szövetség, a European Aquatics Év úszója-szavazásán a férfiak mezőnyében.

A 200 méter háton olimpiai és világbajnok klasszis a voksok 16,57 százalékát gyűjtötte be, ezzel Európa élmezőnyében zárta az esztendőt. Kós számára különösen emlékezetes időszak ez: a hazai sportújságírók döntése alapján 2024 után idén is elnyerte az Év sportolója címet, miközben nemzetközi porondon is sorra halmozta az eredményeket.

A szingapúri világbajnokságon 200 háton aranyérmet nyert, 200 vegyesen pedig bronzérmes lett. Az őszi rövidpályás világkupa-sorozatban mindhárom állomáson megnyerte a hátúszó számokat, 100 és 200 méteren is világcsúccsal zárt, ami ritka bravúr még a sportág elitjében is.

Az európai szavazást a román szupersztár, David Popovici nyerte a voksok 37,94 százalékával. A második helyen a francia klasszis, Léon Marchand végzett 31,52 százalékkal. Érdekesség, hogy Marchand Kós csapattársa az Egyesült Államokban, a Texas Egyetem úszócsapatában.

A nemzetközi elismerés jól illeszkedik a hazai díjesőbe is: Kós Hubert az itthon megrendezett Nemzeti Sport Gálán a sportújságírók szavazatai alapján a 2025-ös év legjobb férfi sportolója lett. A világbajnok úszó ezzel ismét bizonyította, hogy nemcsak Európában, hanem Magyarországon is az elmúlt év egyik legmeghatározóbb sportteljesítményét nyújtotta.

Forrás: MTI

Karrierváltás: gyermekvédelemben folytatja Ungár Péter

Bahír.hu
-
0
Karrierváltás: gyermekvédelemben folytatja Ungár Péter

Nem indul a 2026-os országgyűlési választáson, és aktív politikai pályafutását is lezárja Ungár Péter. Az LMP társelnöke a jövőben a szociális szférában, azon belül is a gyermekvédelem területén szeretne dolgozni – nem politikusként, hanem a mindennapi ellátásban részt vevő szakemberként.

Ungár Péter a HVG-nek adott interjúban arról beszélt: bár országgyűlési képviselőként is foglalkozott szociálpolitikai kérdésekkel, egyre inkább úgy érezte, hogy közvetlenebb módon szeretne segíteni. Kezdetben az idősgondozás is felmerült benne, végül azonban a gyermekvédelem mellett döntött.

A politikus hangsúlyozta: döntése nem függ össze az utóbbi időszak kegyelmi botrányával és az ennek nyomán megnövekedett társadalmi figyelemmel. Mint fogalmazott, a gyermekekkel kapcsolatos ügyek régóta közel állnak hozzá. A változás inkább egy hosszabb belső folyamat eredménye.

Ungár elmondása szerint már 2024 őszén biztos volt abban, hogy pályát módosít. Ennek megfelelően 2024 novembere óta önkéntesként dolgozik egy budapesti gyermekvédelmi intézményben, ahol kisgyermekektől fiatal felnőttekig különböző korosztályokkal foglalkozik. Tapasztalatai alapján a gyermekotthonok világa jóval összetettebb annál, mint ahogyan az a nyilvánosságban megjelenik, és szerinte a botrányok sokszor elvonják a figyelmet a mindennapi, szakmai munkáról.

A döntés azért is keltett feltűnést, mert Ungár Péter ismert politikai és értelmiségi családból származik, hiszen édesanyja Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum és a XXI. Század Intézet főigazgatója. A politikus azonban hangsúlyozta, hogy jelenlegi munkáját civil önkéntesként végzi, heti több alkalommal, a gyerekek mindennapi ellátásában részt vállalva.

A 2026. április 12-ére kiírt országgyűlési választáson így nem méreti meg magát. Ugyanakkor párttagságát megtartja, az LMP-ből nem lép ki. Azt azonban maga sem tudta megítélni, milyen jövő vár a korábban parlamenti frakcióját is elveszítő pártra az aktív politizálás lezárása után.

Előre látható volt a fagy, mégis jégpályává vált Pécs reggelre

Bahír.hu
-
0
Előre látható volt a fagy, mégis jégpályává vált Pécs reggelre

A csütörtök reggeli fagy komoly közlekedési problémákat okozott Pécs több városrészében. Az éjszakai lehűlés hatására a korábbi felmelegedésből visszamaradt olvadék és a pára ráfagyott az utakra, sok helyen tükörjég alakult ki, ami nemcsak kellemetlenséget, hanem valós balesetveszélyt is jelentett.

A közösségi médiában már a kora reggeli órákban sorra jelentek meg a lakossági beszámolók: a belvárosban, Kertvárosban és a Mecsekoldalban is csúszkáló autókról, járhatatlan utcákról számoltak be. Több forgalmas útszakasz – köztük emelkedők és kanyarok – síkosságmentesítés nélkül maradt, ami jelentősen megnehezítette a közlekedést a reggeli csúcsforgalomban.

Baleset és lezárás a reggeli órákban

A jeges útviszonyok következményeként közúti baleset is történt: a Maléter Pál út térségében egy kamion és egy kisteherautó ütközött össze, a teherautó keresztbe fordult az úttesten. A rendőrség az érintett útszakaszt lezárta, a helyszínre mentők is érkeztek. A baleset pontos körülményeit vizsgálják, ugyanakkor sokak szerint a rendkívül csúszós útviszonyok is szerepet játszhattak az esetben.

Fotó: Bamosz Kft. / Facebook

A tömegközlekedés is akadozott

A kialakult helyzet a közösségi közlekedést sem hagyta érintetlenül. A Tüke Busz tájékoztatása szerint több járat terelőútvonalon közlekedett, egyes városrészek pedig átmenetileg nem voltak elérhetők autóbusszal. Bálics és Donátus irányába a buszok ideiglenesen nem tudtak feljutni, a járatok a Bálicsi elágazónál visszafordultak a Főpályaudvar felé.

Mindez további késéseket okozott: sokan elkéstek a munkából, az iskolából, miközben a reggeli forgalom több ponton torlódásokkal és fennakadásokkal indult.

Előre látható helyzet, utólagos beavatkozás

A történtek kapcsán sokakban merült fel a kérdés: hogyan fordulhatott elő mindez egy olyan időjárási helyzetben, amelyet az előrejelzések napokkal korábban jeleztek? A fagy veszélye ismert volt, ennek ellenére több városrészben csak a délelőtti órákban kezdődött meg érdemben a síkosságmentesítés, addig pedig sok helyen a lakók próbálták saját eszközökkel kezelni a helyzetet.

A rend fokozatosan, többnyire 9 óra körül állt helyre, addig azonban a város jelentős része jégpályává változott.

Kérdések maradtak a reggel után

A csütörtöki reggel nemcsak a jeges utakról szólt, hanem egy szélesebb problémára is rávilágított: mi történik akkor, ha egy előre jelzett helyzetben sem működik időben a megelőzés?

Megduplázták a családi adókedvezményt: egymillió családot érint az intézkedés

Bahír.hu
-
0
Megduplázták a családi adókedvezményt: egymillió családot érint az intézkedés

Január 1-jétől jelentősen bővült a családokat érintő adókedvezmények rendszere Magyarországon. Egymillió család számára megduplázták a családi adókedvezményt, emellett félmillió édesanya vált élethosszig személyi jövedelemadó-mentessé – jelentette be Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter.

A tájékoztatás szerint az intézkedések több lépcsőben valósulnak meg. Jelenleg 120 ezer, 40 év alatti, kétgyermekes édesanya lett szja-mentes, míg a háromgyermekes anyák esetében ez a kedvezmény már 2024 októberétől él, mintegy 250 ezer főt érintve. A kormány tervei szerint 2029-ig fokozatosan minden kétgyermekes édesanya mentesülni fog a személyi jövedelemadó megfizetése alól.

A miniszter kiemelte: a 30 év alatti, gyermekes édesanyák esetében az adómentesség már nemcsak az átlagbérig, hanem a teljes jövedelemre kiterjed, függetlenül attól, hogy mikor született a gyermek. Az intézkedések pénzügyi hatása érezhető. A 30 év alattiaknál éves szinten akár másfél millió forinttal, a kétgyermekes, 40 év alatti családoknál 2,2 millió forinttal, a háromgyermekeseknél pedig akár 3,7 millió forinttal is nőhet a családoknál maradó összeg.

Családpolitika mint értékvállalás

Hankó Balázs hangsúlyozta: a kormány családpolitikája értékalapú döntés, amely a gyermekvállalás és a munkavállalás összehangolását ösztönzi. Mint fogalmazott, a támogatások lényege nem az, hogy az állam „odaadja” a pénzt, hanem hogy a családoknál hagyja azt. A családtámogatási rendszer jelenleg közel három tucat elemből áll, ami európai összevetésben is kiemelkedő.

Az otthonteremtési programok kapcsán elhangzott: az elmúlt években minden második gyermeket nevelő család jutott új, saját otthonhoz. Az Otthon Start program esetében a házasság nem feltétele a hitelfelvételnek, ugyanakkor a konstrukció kombinálható a csok plusszal vagy a falusi csokkal, amelyekhez továbbra is szükséges a házasságkötés.

Több ezer milliárd forint maradt a családoknál

A miniszter közlése szerint az elmúlt bő tíz évben összesen 4400 milliárd forintnyi adókedvezményt biztosítottak a családoknak, és a következő négy évben további 4000 milliárd forintot terveznek erre a célra fordítani. Idén a családtámogatások összege eléri a 4802 milliárd forintot, ami az évtized elejéhez képest ötszörös növekedést jelent.

Hankó Balázs szerint a családok támogatása nemcsak társadalmi, hanem gazdasági szempontból is kulcskérdés, mivel erősíti a magyar gazdaság stabilitását. Úgy fogalmazott: a kormány célja a családok anyagi biztonságának megerősítése és hosszú távú kiszámíthatóságuk fenntartása.

Forrás: MTI

Orbán Viktor: „800 milliárd dollár nem a fán terem meg”

Bahír.hu
-
0
Orbán Viktor: „800 milliárd dollár nem a fán terem meg”

Magyarország számára súlyos terheket jelentene az a pénzügyi követelés, amelyet Ukrajna a következő tíz évben az európai országoktól vár el – hívta fel a figyelmet Orbán Viktor miniszterelnök szerdán közzétett Facebook-bejegyzésében.

A kormányfő szerint az összesen 800 milliárd dolláros igény Magyarország esetében több mint 9 milliárd dolláros hozzájárulást jelentene. Mint fogalmazott: ez az összeg „nem a fán terem meg”, és komoly árat kellene fizetni érte a magyar embereknek.

Orbán Viktor részletezte, hogy Brüsszel elképzelései szerint a forrásokat többek között a 13. és 14. havi nyugdíj megszüntetéséből, az otthonteremtési támogatások – így a CSOK –, a rezsicsökkentés, az egykulcsos személyi jövedelemadó, a munkáshitel, valamint az édesanyáknak, fiataloknak és családoknak járó adókedvezmények elvonásából kellene előteremteni. Hozzátette: a felsorolás korántsem teljes.

A miniszterelnök arra is kitért, hogy ezek az elvárások nem feltételezések, hanem konkrét dokumentumokban szerepelnek. Mint írta, az európai szemeszter országspecifikus ajánlásaiban, valamint a kötelezettségszegési eljárások anyagaiban „feketén-fehéren” megtalálhatók a brüsszeli követelések.

Orbán Viktor közölte: az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma egy részletes jelentésben foglalta össze ezeket az elvárásokat, pontos hivatkozásokkal és oldalszámokkal. A dokumentumot szerdán nyilvánosságra is hozták.

A kormányfő bejegyzését azzal zárta: április 12-én erről a kérdésről kell dönteni. „Egy biztos: mi nemet mondunk a brüsszeli háborús tervre” – hangsúlyozta.

Forrás: MTI

15 százalékkal emelkedtek a bérek a kulturális ágazatban

Bahír.hu
-
0
15 százalékkal emelkedtek a bérek a kulturális ágazatban

Január 1-jétől 15 százalékos béremelés lépett életbe a kulturális ágazatban, amely összesen mintegy 41 ezer munkavállalót érint. A béremelésről Novák Irén, a művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkár beszélt az M1 Ma reggel című műsorában.

Az intézkedés az állami és önkormányzati fenntartású intézményekben dolgozó kulturális szakemberekre, a nemzetiségi önkormányzatok munkatársaira, valamint az egyházi és civil szervezeteknél közfeladatot ellátó kulturális dolgozókra egyaránt kiterjed. A helyettes államtitkár hangsúlyozta: a béremelés célja a kulturális munka társadalmi értékének elismerése.

Egy ciklus alatt 35 százalékos bérnövekedés

Novák Irén felidézte, hogy a mostani intézkedés a 2022-ben végrehajtott, 20 százalékos béremeléssel együtt egy cikluson belül összesen 35 százalékos bérnövekedést jelent a kulturális ágazatban dolgozók számára.

Otthontámogatás is jár a kulturális dolgozóknak

Január elsejétől a kulturális szektor munkavállalói is jogosulttá váltak az egymillió forintos otthontámogatásra. A támogatás kétféleképpen vehető igénybe: a már meglévő lakáshitel törlesztésére fordítható, vagy új lakás vásárlásához, építéséhez használható fel önerőként. Azoknak, akik meglévő hitelükbe szeretnék betörleszteni az összeget, január 20-ig kell jelezniük igényüket a munkáltatójuknál. A támogatás kérhető egy összegben vagy havi részletekben is.

Több forrás jut a kultúra megismertetésére már óvodás korban

A műsorban szó esett az idei Kincses Kultúróvoda pályázatról is, amely 65 millió forintos keretösszeggel indul. A program célja, hogy a gyermekek már óvodás korban találkozzanak a magyar kultúra értékeivel, és ezek szerves részévé váljanak a pedagógiai programoknak. A támogatás lehetőséget ad arra is, hogy az intézmények kulturális szervezetekkel működjenek együtt, illetve a családokat is bevonják a programokba. Egy-egy óvoda akár 2 millió forint támogatást is elnyerhet, 2025-ben pedig már 101 intézmény részesült forrásban.

Kárpát-medencei kitekintés és népművészeti támogatások

Novák Irén elmondta: 2025-től valamennyi kulturális pályázatot kiterjesztették a Kárpát-medencére. Kiemelte a Csoóri Sándor Program jelentőségét is, amely elsősorban a népművészet és a népi kultúra szereplőit támogatja. A program idei pályázati határideje január 15., az elbírálás során a jelentkezések mintegy 85 százaléka támogatásban részesül. Az elmúlt években közel 30 milliárd forint jutott erre a célra, idén pedig 1,9 milliárd forint áll rendelkezésre.

A helyettes államtitkár hangsúlyozta: a kulturális programok – az óvodás kortól az iskolás évekig – egymásra épülnek, és azt a célt szolgálják, hogy lakóhelytől és élethelyzettől függetlenül mindenki hozzáférhessen a magyar kultúra értékeihez.

Forrás: MTI

1...100101102...2 826101. oldal a 2 826-ból