A háború és béke kérdése, az energiaárak és az ellátásbiztonság, a migrációs paktum végrehajtása, valamint a 2026-os parlamenti választás tétje volt Orbán Viktor évnyitó nemzetközi sajtótájékoztatójának középpontjában hétfőn Budapesten. A miniszterelnök több témát összekapcsolva arról beszélt: 2025-ben korszakváltás történt a világpolitikában, és szerinte 2026-ra a nemzetek szuverenitása, gazdasági mozgástere és biztonsága is egyre inkább a fenti kérdések mentén dől el.
„Lezárult a liberális világrend” – a miniszterelnök szerint új korszak kezdődött
Orbán Viktor állítása szerint 2025-ben lezárult a liberális világrend korszaka, és megkezdődött a „nemzetek korszaka”. Úgy fogalmazott: a nemzetközi politika szabályrendszere átalakul, és ezt szerinte az is felgyorsította, hogy Donald Trump hivatalba lépése „kegyelemdöfést” adott az eddig működő, liberális világrendnek nevezett korszaknak. A kormányfő 2025-öt „rendkívül mozgalmas évnek” nevezte, felidézve, hogy 82 állam- és kormányfői találkozón, valamint 25 csúcstalálkozón vett részt.
2026 Európában: háború vagy béke – és Magyarország „távol tartása” a konfliktustól
Orbán Viktor 2026 legfontosabb európai kérdésének a háború és béke ügyét nevezte. Ezzel összefüggésben a magyar kormány feladataként azt jelölte meg, hogy Magyarországot távol tartsák a háborús veszélyektől. A sajtótájékoztatón több alkalommal is visszatért arra a gondolatra, hogy az uniós döntéshozatalban a háborús logika erősödik, és a tanácsülések szerinte „haditanácsokká” alakultak. Arról is beszélt, hogy 2026-ban Nyugat-Európában „meglepő erővel” törhetnek fel társadalmi mozgalmak a „háborúpárti elittel” szemben. És a következő időszakban több ország is csatlakozhat ahhoz a stratégiához, amelyet ő békére és „békegazdaságra” épülő alternatívaként írt le.
Ezzel kapcsolatban utalt azokra az állításokra is, amelyek szerint Ukrajna a következő tíz évre – a katonai és biztonsági kiadásokon túl – jelentős nagyságrendű forrást igényelne, miközben a miniszterelnök szerint az európai gazdaság lejtmenetben van.
Energia: szuverenitás, versenyképesség, technológiai fordulat
Orbán Viktor szerint a szuverenitás egyre erősebben függ az energiaellátástól, és ezt a kérdést nemcsak a rezsi vagy az ellátásbiztonság oldaláról, hanem a technológiai fejlődés szempontjából is kiemelte. A miniszterelnök úgy érvelt, azok az országok, amelyek megfizethető energiát tudnak biztosítani az új iparágaknak (például a mesterséges intelligenciához kapcsolódó fejlesztéseknek), az új korszak „nyertesei” lehetnek. Magyarország feladatának nevezte, hogy erős ellátási láncokkal, stabil infrastruktúrával és energetikai szereplőkkel rendelkezzen.
A kormányfő kijelentette, Magyarország energiaellátása és -biztonsága garantált, energiafüggetlensége biztosított és az új kapacitásokhoz szükséges energiamennyiséget is elő tudja állítani. Ugyanakkor bírálta a brüsszeli gáz- és olajipari szabályozások egy részét, amelyeket Magyarország számára károsnak nevezett. Jelezte: ezek ellen jogi és politikai eszközökkel is fellépnek, és arról is beszélt, hogy az energiaszabályozás szerinte áremelkedést okoz Európában.
Venezuelai fejlemények: olcsóbb energia jöhet?
A sajtótájékoztatón külön téma volt, hogy Orbán Viktor szerint a venezuelai események hatása kedvezőbbé teheti a világpiaci energiahelyzetet. A miniszterelnök arról beszélt, ha a kínálat bővül, az olcsóbb árakat eredményezhet, és ezt Magyarország számára „jó hírnek” nevezte.
Migráció: paktum, tábor, elutasítás
Orbán Viktor 2026 másik „nagy kérdésének” a migrációs paktum végrehajtását nevezte. A sajtótájékoztatón azt állította, hogy a paktum alapján Magyarországnak meghatározott mennyiségű eljárást kellene lefolytatnia. Amely szerinte csak jelentős befogadói kapacitások – például nagy létszámú tábor – létrehozásával lenne kivitelezhető.
A kormány álláspontját így foglalta össze: nem vesznek át migránsokat, nem építenek menekülttábort, nem változtatnak a határvédelem rendjén és nem fogadják el, hogy Brüsszel döntse el, „kikkel éljünk együtt”.
A miniszterelnök említést tett arról is, hogy Magyarországot pénzügyi szankció sújtja a migrációval kapcsolatos politika miatt, ugyanakkor úgy érvelt: az ország akkor jár jól, ha nem vállalja a migrációval járó terheket.
2026-os választás: „brüsszeli út” vagy „magyar út”
A miniszterelnök a 2026-os parlamenti választást stratégiai döntésként írta le. Úgy fogalmazott, Magyarországnak a „brüsszeli út” és a „magyar út” között kell választania. Értelmezése szerint a brüsszeli út háborúhoz és gazdasági megszorításokhoz vezet, a magyar út békét és fejlődési lehetőséget hoz, „békegazdaságot” építve.
A kormányfő ebbe a keretbe helyezve beszélt arról is, hogy a kormány nem támogatja a hadigazdaságra való átállást célzó brüsszeli döntéseket, és Magyarország erőforrásait „a magyarok érdekében” kívánja mozgósítani.
Belső intézkedések és gazdasági érvek
Orbán Viktor szerint Magyarország úgy tud fejlődni, hogy közben Európa több országában megszorítások vannak. A „békegazdaság” részének nevezte több, január 1-jétől hatályos intézkedést is – felsorolva családtámogatási, adózási és bérpolitikai lépéseket, valamint egyes programokat (például hitelezési és energetikai intézkedéseket).
A sajtótájékoztatón szó esett arról is, hogy a kormányfő szerint Magyarország több gazdasági blokk felé épít kapcsolatokat („konnektivitás”), és hogy az ország a jövőjét az EU-n belül képzeli el, de szuverenista állásponttal.
