StyleNews

Életének 82. évében hétfőn elhunyt Kristóf István, a Fővárosi Nagycirkusz egykori igazgatója, artistaművész, Jászai Mari-díjjal és a Monte-carlói Nemzetközi Cirkuszfesztivál Ezüst Bohóc-díjával is kitüntetett érdemes művész – tudatta a Fővárosi Nagycirkusz kedden az MTI-vel.    

Mint írják, Kristóf Istvánt a Fővárosi Nagycirkusz saját halottjának tekinti és emlékfalat emelnek tiszteletére az intézményben.    

„Kristóf István a magyar cirkuszművészet világának meghatározó és kiemelkedő alakja volt. Emléke örökké él szívünkben és a művészetben” – búcsúzik a művésztől a Fővárosi Nagycirkusz társulata nevében Fekete Péter főigazgató.    

Kristóf István 1941. szeptember 11-én született Keszthelyen, artista dinasztia tagjaként, egy vándorcirkusz kocsijában. Nagyapja Richter János, édesapja Kristóf István erőművész volt, aki az Aida nevű elefánt számával a „francia Herkulesként” vált ismertté.    

A család őt is a porondra szánta, alig múlt tizenegy éves, amikor először lépett a közönség elé. A Kisfiú nagy elefánttal című szám a profizmus felé vezető út első mérföldköve volt. Tizennégy éves múlt, amikor szülei beíratták az akkori Állami Artistaképző Iskolába. Álmának megvalósításában, hogy légtornász és a világ legjobb fogója legyen, húga támogatta: közösen megalkották levegő duett számukat, amelyet 1958. márciusában mutattak be, először nagybátyjuk cirkuszában, majd a Fővárosi Nagycirkuszban – idézik fel a méltatásban.    

Kristóf István saját bevallása szerint az orosz Nyikolaj Panovtól tanult a legtöbbet, akivel Bulgáriában találkozott. Ezt követően a formabontó megoldásokra és újszerűségre törekedő művésztársaival megalapították Magyarországon a Hunor csoportot. A világon először ők mutatták be a nyújtóakrobatikát a levegőben, egy repülő hintával kombinálva. A nemzetközi szakma is felfigyelt rájuk, amikor a világon először rögzítettek szédítő magasságban hintát, a szokásos magasság kétszereséről ugrottak. Az artista csoporttal számos országban turnézott: Ausztria mellett Olaszországban, Dániában és Oroszországban is fellépett.    

A szintén cirkuszdinasztiából származó Sallai Ilonával 1963-ban házasodtak össze. Egy perzsa számot állítottak össze, amellyel bejárták a világot: Bulgáriától kezdve Görögországon és Ausztrálián át a Fülöp-szigetekig számos országban szerepeltek nagy sikerrel.    

Deszka és hand voltige produkciójukat 1977-ben a Nemzetközi Cirkuszfesztivál Ezüst Bohóc-díjával ismerte el a zsűri. Ők voltak az első magyar artistaművészek, akik a rangos elismerést megkapták.    

Egy sérülés vetett véget karrierjüknek. Kristóf István felesége lezuhant, amikor németországi turnéjukra próbáltak 1987-ben. Hosszas vívódás után el kellett fogadniuk, hogy az artistaélet számukra véget ért.   

Kristóf István a Fővárosi Nagycirkusz vezetőjeként folytatta pályafutását. 1988-tól kezdve 24 éven át irányította igazgatóként az intézményt, folyamatosan törekedett az új utak keresésére. Művészi ambícióit, tapasztalatait sikerrel alkalmazta a műsorok összeállításánál. Fiával, Kristóf Krisztián artistaművésszel, Guinness-rekorder magyar zsonglőrrel közösen álmodták meg és hozták létre a Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztivált.    

Kristóf István munkásságát a legmagasabb szakmai kitüntetésekkel ismerték el, köztük van a Jászai Mari-díj (1977), a Monte-carlói Nemzetközi Cirkuszfesztivál Ezüst bohóc-díja (1977), az Érdemes Művész cím (1988), a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje (1995), a Franz Czeisler Tihany-díj (1996), az Orosz Cirkuszművészeti Akadémia örökös tagja elismerés (2001), a Maxim Nikulin „Russian Clown Award” (2004), a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2005), a Puskin-díj, az orosz-magyar kulturális kapcsolatokért végzett munkájáért (2005), a Kobzov-életműdíj (2012), a Cirque du Soleil életműdíja (2012) és a Nikulin Circus életműdíja (2012) – áll a közleményben.

Forrás: mti.hu