Szikes puszták ismert növénye a magyar sóvirág, ami a természetes élőhelyén, a magyar szikes pusztákon tömegesen fordul elő, nyáron lilára festi a tájat.
Az idei augusztusban is tömegesen virágzik a magyar sóvirág (Limonium gmelinii) a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságának szikes pusztáin.
Lila virágai a sziki üröm kékeszöldjével és a magot hullatott fűfélék száraz szőkeségével a nyár közelgő végét jelzik.
A magyar sóvirág nem védett faj, de a védett gyepeken nem gyűjthető.
A sziki sóvirág (Limonium gmelinii) a mediterráneumban, Elő- és Közép-Ázsiában előforduló évelő, lágyszárú növényfaj, melynek a Kárpát-medencében előforduló endemikus faja a magyar sóvirág (Limonium gmelinii ssp. hungaricum).
A sziki sóvirág hazánkban a Tiszántúl ürmös szikes pusztáin tömegesen előfordul, a lila színben pompázó sóvirágos rétekben nyár végén gyönyörködhetünk.
A virág sokat mondó nevéből máris következtehetünk a sziki sóvirág különleges képességére: ugyanis a talaj magas sótartalmát levelein található sókiválasztó mirigyek segítségével ki tudja választania sót, így a rendkívül gyenge szikes, alacsony víztartalmú talajokon is képes megélni.
A sziki sóvirág szárát nem találunk levéleket, 20-60 cm magasra nő, elágazó, szögletes felületű. Levelei jellegzetesen nagy tőlevélrózsában állnak, nagy felületűek, vastagok, bőrneműek, tagolatlanok, rövid nyelűek.
A sziki sóvirág július-augusztusban virágzik, virágzata sokvirágú bugás füzér tele apró levendula-színű virágokkal. Szaporítása magvetéssel és tőosztással is történhet. Kedvelt vágott és szárított virág a sziki sóvirág, mivel a sóvirágok virágai a színüket rendkívül sokáig megőrzik.
Azok a példányok, amelyek nemzeti parkokban, és védett területeken találhatóak, azoknak a gyűjtése tilos.
