StyleNews

Reggel óta tüntetnek a Kossuth téren a törvény elfogadása ellen

Hiába azonban a megannyi tiltakozás és felmondás, a kormánypártok mégis megszavazták a törvényt, melyet „bosszú törvény” néven is emlegetnek az elégedetlenek.

A kormány kommunikációja szerint a törvény célja a pedagógus hivatás elismerése és az ellenzék az, aki ezt kihasználja és nem veszi figyelembe az érintettek valódi érdekét.

A jogszabály leglényegesebb pontja, hogy a kormány köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt vezet be a közalkalmazotti jogviszony helyett. De más fontos változások is életbe lépnek majd. Világosan látszik, hogy a fenntartóknak több joguk lesz, például az SZMSZ elfogadása is átkerül, a testület majd csak véleményezheti azt. Benne maradt a törvénybe, hogy a napi munkaidő 8 óránál több, de 12 óránál kevesebb is lehet. Ezen kívül el lehet rendelni túlórát több órában mint eddig. És jön a teljesítményalapú bérezés is, évente lesz teljesítményértékelés, aminek következtében lesz olyan, aki majd többet is kereshet.

Forrás: Telex

Már 3,1 milliárd forintnyi vagyont szerzett vissza a rendőrség egy izraeli irányítás alatt álló, pénzmosással foglalkozó, Magyarországon tevékenykedő bűnszervezettől

Már 3,1 milliárd forintnyi vagyont szerzett vissza a rendőrség egy izraeli irányítás alatt álló, pénzmosással foglalkozó, Magyarországon tevékenykedő bűnszervezettől – mondta Farkas Péter alezredes, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) gazdasági bűnözés elleni főosztályának vezetője kedden Budapesten.

    közölte: tavaly májusban fogták el a bűnszervezet vezetőit és legfőbb irányítóját, majd októberben egy összehangolt akcióban 18 ingatlant – köztük két luxusingatlant és tíz nagyértékű belvárosi lakást – vettek zár alá, továbbá lefoglaltak luxusterepjárókat, százmillió forint készpénzt, 700 millió forintot bankszámlán, valamint kriptovalutát.
    Hozzátette: a rendőrség már 3,1 milliárd forintnyi vagyont szerzett vissza, ez 60 százaléka annak a pénznek, amelyről már bebizonyosodott, hogy bűncselekményből származik ebben az ügyben.

Forrás: MTI

Tovább érdekes tartalmakért kattintson ide!

Az idén az első fél évben mélyrepülésbe váltott a budapesti újlakás-piac, mind a kereslet, mind az új kínálat volumene a 2014-2015-ös szinteket idézi

Az idén az első fél évben mélyrepülésbe váltott a budapesti újlakás-piac, mind a kereslet, mind az új kínálat volumene a 2014-2015-ös szinteket idézi – derül ki az OTP legfrissebb, publikus beruházói és értékesítői adatokból összeállított Budapesti Újlakás Értéktérképéből.

    Az MTI-nek kedden küldött közleményben kiemelték, hogy a bizonytalan gazdasági kilátások miatt a beruházók és a lakásvásárlók is visszafogták piaci aktivitásukat.
    Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője a közleményben részletezte, hogy az idén az első hat hónapban 96 új, kétlakásosnál nagyobb projekt értékesítése indult el Budapesten, amelyek keretében mintegy 1650 lakás épül. Ez az előző fél évhez képest 60 százalékos, a tavalyi első fél évvel összevetve 30 százalékos csökkenés.
    Hozzátette, ennél kisebb volumen legutóbb 2015 első felében került piacra, amikor is öt évnyi „tetszhalott állapot” után éppen csak beindultak az új projektek. Adatbázisuk szerint az eladott új társasházi lakások száma az idén június végéig az új kínálattal közel megegyező, 1570 volt. Ez a megelőző fél évhez képest 25 százalékos, 2022 első fél évéhez képest mintegy 60 százalékos visszaesés. Ilyen alacsony értékesítési volument utoljára három éve, azt megelőzően pedig 2014 második fél évében lehetett látni – összegezte az OTP Jelzálogbank vezető elemzője.
    A közlemény szerint egyelőre nem várható a piac élénkülése.
    A főváros szerte visszaesett beruházói aktivitás, továbbra is a XIII. kerületben a legélénkebb – írják a közleményben.
    Az idei átadású lakások esetében most nagyjából 1,3 milliós átlagos négyzetméterárral lehet kalkulálni a fővárosban. A jelenleg – nagyrészt már épülő – 2024-25-ös költözéssel hirdetett projekteknél 1,5 millió forint körüli az átlagár. Az építkezés korai szakaszában megállapított árak ráadásul még a projekt átadásáig tovább nőhetnek – hívta fel a figyelmet Valkó Dávid.

Pótlóbuszok járnak a vonatok helyett Székesfehérvár és Lepsény között – közölte a Mávinform kedd reggel az MTI-vel.

Azt írták, hogy egy kidőlt fa leszakította a felsővezetéket Szabadbattyán és Kiscséripuszta között, ezért a helyreállításig – várhatóan délig, kora délutánig – szünetel a vonatforgalom.
    A Budapest-Székesfehérvár-Nagykanizsa vonalon 20-30, esetenként 30-40 perccel hosszabb eljutási időkre kell számítani.
    Az észak-balatoni vonalon közlekedő vonatok Székesfehérvár-Repülőtér megállóhelyen és Szabadbattyánban is megállnak – áll a közleményben.

Forrás: MTI

Orbán Viktort kérdezték a képviselők az Országgyűlésben

Felháborodásának adott hangot Ungár Péter az LMP társelnöke, frakcióvezető a közösségi oldalán, mert a Orbán Viktor miniszterelnök érdemi válasz helyett kigúnyolta Kanász-Nagy Máté országgyűlési képviselőt. Amikor a a frakcióvezető-helyettes arról érdeklődött, hogy hány szennyező, energiazabáló akkumulátorgyárat akarnak még Magyarországra, akkor azt mondta, hogy „lehet, hogy több akkumulátorgyár lesz, mint LMP tag”. Persze a Fidesz-KDNP képviselő ezen jót derültek.

Azonban a miniszerelnök úr ezzel a válasszal nem az LMP pártot, vagy valamelyik tagját gúnyolta ki, hanem azokat a gödi, debreceni, ácsi embereket, akik aggódnak településükért „és a legkevésbé sem találják viccesnek azt a működési módot, melyben a kormány először megegyezik a kínai tőkésekkel, majd egy tollvonással kiemelt beruházásnak minősíti az esetet, és csak a sor legvégén kapnak egyáltalán tájékoztatást az érintettek. Nem velünk, az LMP-vel volt fölényes és lekezelő a miniszterelnök, hanem ezekkel az emberekkel” – írta posztjában Ungár Péter.

A miniszerelnök válaszában még hozzátette, hogy „Magyarországon egy egycsatornás, külföldi beruházásokat kezelő kormányzati rendszer működik és a magyar gazdaság stratégiája,… hogy exportra termelünk. Ha nem tudunk exportra termelni, akkor az az életszínvonal, amiben ma élünk, körülbelül a felére esne vissza.” Orbán Viktor szerint a zöld átállás a technológiai átállást jelent a gépkocsi iparban is.

További érdekes tartalmak: bahír.hu