Egy év telt el azóta, hogy Dr. Pohl Marietta átvette Kozármisleny vezetését. Az új polgármester vezette csapat az elmúlt hónapokban nemcsak a nehéz anyagi helyzet rendezését és a fejlesztési források felkutatását tűzte ki célul, hanem a közösség újjáépítését és a külső kapcsolatok erősítését is. A beszélgetésben arról mesél, milyen eredményeket értek el eddig, és milyen tervekkel folytatják a munkát.
Október 1-jén volt egy éve annak, hogy Kozármisleny új polgármestereként megkezdte a munkát. A Facebook-oldalán nemrégiben úgy emlékezett vissza, hogy aznap hálásan, büszkén, nagy tettvággyal és sok tervvel lépett be a városháza ajtaján. E tervek közül melyek voltak a legfontosabbak?
– Képviselő társaimmal együtt azt láttuk, hogy három vonalon kell mindenképpen elindulnunk. Az egyik az volt, hogy miután az elődöm elkeserítő költségvetési helyzetet hagyott ránk, vizsgáljuk meg annak okát és a gödörből kilábalás lehetőségeit is. A másik az előző ciklusban sajnálatosan megosztott helyi közösség visszaépítése és összefogása; a harmadik pedig a külső kapcsolatok bővítése, mert azt tapasztaltuk, hogy az előző városvezetés arra sem fektetett elegendő hangsúlyt.
Haladjunk akkor sorban: az említett költségvetési helyzet milyen lépésekre sarkallta Önöket?
– Egyrészt – ahogyan előzetesen megígértük – külső szakértők bevonásával elkezdtük megvizsgálni az önkormányzat előző esztendőkben folytatott gazdálkodását; mostanáig három feljelentést kellett tennünk, hat ügyben, és a vizsgálat azóta is folytatódik. Másrészt mi átlátható működést hirdettünk és folytatunk. Csak két példa erre: a civil és a sportszervezetek most már pályázat alapján jutnak városi forráshoz, a beszerzési szabályzatunkat pedig éppen most módosítjuk annak érdekében, hogy az teljesen egyértelmű és az önkormányzat érdekeit még jobban szolgáló legyen. És igyekszünk takarékosan gazdálkodni: mostanra 200 millió Ft-ot kötöttünk le állampapírba.
Máshogyan miként tud a város a fejlesztéseihez forrásokhoz jutni?
– Elsősorban úgy, hogy folyamatosan keressük a lehetőségeket és pályázunk, ebben is messze felülmúlva a korábbi gyakorlatot. A két TOP Plusz projektünkre, főleg programokra máris mintegy 300 millió forintot nyertünk, energiamenedzsment rendszer fejlesztésére nemrég 220 milliót, a három Versenyképes Járások Program-pályázatunk révén pedig 47 milliót fordíthatunk traffipax, kamerarendszer és mobilszínpad beszerzésére, valamint közvilágítás-fejlesztésre. De időközben rendbe lett téve az Árpádi-árok, a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége bevonásával két 3×3-as kosárlabdapálya építése is megkezdődhet, sőt még az előző vezetés egy pályázatát is sikerült úgy észszerűsítenünk, hogy pluszban a művelődési ház energetikai fejlesztése és egy további fitneszpark építése is beleférjen a keretbe.
Hogy állnak az egyéb fejlesztési terveik megvalósításával?
– Közép- és hosszabb távon vannak kiemelt elképzeléseink, melyek ügyében folyamatosan dolgozunk, de ezekhez – több minden más mellett – természetesen idő kell. Például a helyi sportfejlesztések összehangolása jól halad, a helyi magánegészségügyi központ esélyes, hogy már jövőre megvalósulhat; az ipari park fejlesztéséhez nélkülözhetetlen közművesítéshez, valamint egy e-busz beszerzéséhez pedig egyaránt forráslehetőségre várunk. Kozármisleny második bevásárlóközpontja témában nehéz pályán, de küzdünk és bízunk; és igen, nagyon szeretnénk, hogy a városunk majd középiskolával is rendelkezzen – ez ügyben szintén zajlik a lehetőségek feltérképezése.
Az imént kitért arra, hogy a helyiek közösségének összefogását is kiemelt célként tűzték ki. Milyen tapasztalatokat és eredményeket tudnak felmutatni e téren?
– Büszke vagyok arra, hogy már mostanra is igen sok mindent elértünk. Például a kezdetek óta erősítjük és segítjük a kozármislenyi civil szervezeteket: ez a célja az elindított Civil Fórumnak, amely rendszeresen összeül, az égisze alatt az egyesületek vezetői tájékoztatást kapnak az aktuális pályázati lehetőségekről és össze tudják hangolni a programjaikat. A helyi cégekre gondolva a közelmúltban gazdaságfejlesztési fórumot hoztunk a városba, és vállalkozói klubot is indítunk. A művelődési központtal és civil szervezetekkel együttműködésben sorra valósulnak meg a jól sikerült programok, legyen szó akár az idei városnapokról, a Mislenyi majálisról, a gyermeknapról, a Népviselet Napjáról, vagy épp a most zajlott gasztronómiai napról. Hirdettük, tartjuk, mutatjuk: nem éket kell veri az emberek közé, hanem hidat építeni közöttük.
Ezt mint alapelvet fogalmazták meg?
– Igen, mondhatom, hogy ez áll minden mögött. Csak a teljesség igénye nélkül: így vetettünk véget a stadionpernek, és új, partneri szintre emeltük az önkormányzat és a helyi sportcsapatok kapcsolatát; odaálltunk a futballklub mellé az új pályáik megvalósításához és a Fészek lakóotthonnak szóló gyűjtésben is, ami mostanra az egész várost átfogó, szívet melengető jótékony üggyé vált. De tavaly karácsony előtt ingyen buszjáratokat is hirdettünk, A magyar kultúra napjához versmondás-sorozatot illesztettünk, együtt örülhettünk a Mozgás éjszakája program sikerének, zongorához segítettük az iskolát, pianínóhoz az idősek klubját, a MOHU révén használtruhagyűjtő konténerekhez a lakosságot; emellett két kutyafuttatót is létesítettünk, tovább vittük a már meglévő Újszülöttek ligete kezdeményezést, a Civil Fórum mellett pedig települési értéktár bizottságot is alakítottunk. Mindehhez természetesen nélkülözhetetlen volt a képviselő társaim munkája, akik kitűnő ötleteket hoztak, az érintett szervezetekkel jó kapcsolatokat ápoltak, és kivették részüket az események szervezéséből és megvalósításából is. Köszönöm nekik!
Kívülről úgy látni, hogy a helyi szervezeteken túlmenően a lakosokkal is igyekszik jó kapcsolatot tartani az önkormányzat.
– Ezt nem is lehet másképp. Kozármisleny nem turisztikai célpont, az újonnan betelepülő lakosoknak pedig örülünk, de szerencsére mindig sokan szeretnének itt letelepedni. Nekünk messze elsősorban a jelenleg itt élőket kell szolgálnunk. Ezért is igyekszünk fókuszálni és minél gyorsabban reagálni a mindennapokban felmerülő akut problémákra, legyen az akár például az ebtartás, a vandálkodás, vagy épp egy vadriasztó berendezés zavaró hangja. De ennek része az is, hogy nemcsak hogy feloldottuk a letiltásokat az önkormányzat Facebook-oldalán, de igyekeztünk-igyekszünk minél több dologba bevonni a lakosokat: ilyen volt a remélt kerékpárút-nyomvonaltervek véleményezése, a helyi építési szabályzat módosításához meghirdetett javaslatgyűjtés, illetve éppen most a város kommunikációjának fejlesztéséhez indított megkérdezéssorozat, melyben a képviselőtestület tagjain kívül helyi véleményvezérek, a lakosság és a PTE közgazdász hallgatóinak meglátásaira is kíváncsiak voltunk. És ha már szóba került az egyetem: hálás vagyok, hogy igazi partnerre leltünk bennük; az említett apropón túl az is ezt bizonyítja, hogy elindulhatott a Kozármislenyi Családok Egyeteme, projektmenedzsment szakos hallgatók is ötleteltek a városunk fejlesztési lehetőségein, a műszaki karra járó diákok jövőképálmodó épülettervei pedig – mondhatom – közönségsikert arattak.
Mi az a városban, amibe Ön mint polgármester személyesen is belefolyik?
– Igyekszem minden ügyet követni, és jó példával járni elöl. Ehhez fontos elmondanom, hogy a képviselőtestület tagjai felelősségteljesen dolgoznak a városért, de ugye nem főállásban; a mindennapos, folyamatos munka a polgármesteri hivatalban és az önkormányzat cégeiben, intézményeiben zajlik. Az eredményes munka a munkatársaimnak is szóló dicséret. Örömteli, hogy bővült az önkormányzati dolgozóink száma – ráadásul azt a központi költségvetés fedezi, nekünk nem jelent többletkiadást. Én magam pedig sokat tárgyalok, hiszen polgármesterként elsősorban engem keresnek, de igyekszem jelen lenni Kozármislenyben mindenütt, ahová hívnak, illetve ahol úgy érzem, hogy ott a helyem: kozármislenyi civil szervezetek programjain, valamint sportcsapatok mérkőzésein is – néha még nem is csupán hazai pályán.
Ezzel el is jutottunk az elején említett harmadik fő területhez, a város külső kapcsolatainak építéséhez. Ezt a munkát milyen alap elgondolással kezdték meg, és milyen sikerrel végzik?
– Ahogy szoktam is mondani: mindenkire számítunk, akinek Kozármisleny számít. Hiszen egy polgármesternek harmonikus együttműködésre kell törekednie más polgármesterekkel, az adott országgyűlési képviselőkkel, minisztériumi, egyéb állami tisztségviselőkkel is, tekintet nélkül azok politikai hovatartozására. Mert csak egy dolog számít: a városunk érdeke. Közösen gondolkodni és cselekedni, terveket-tevékenységeket összehangolni, lobbizni kell – úgy, hogy a jó kapcsolatok és együttműködések Kozármisleny és a kozármislenyiek javára váljanak. Ezért is vállaltam örömmel szerepet a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségében, tartottam meg helyemet a Vállalkozói Inkubátorok Szövetségében és így a Magyar Innovációs Szövetségben is, léptünk be az Élhető Települések Országos Szövetségébe, kötöttünk az itt élők számára kedvezményeket garantáló megállapodást a Zsolnay Örökségkezelővel, indultunk a Virágos Magyarország pályázaton, lépünk most be a Mozgás Receptre programba, leszünk magyarországi mintatelepülés a Kék Zóna projektben, és a sort még folytathatnám. Meggyőződésem, hogy a külső kapcsolatok építésében is megfelelő úton haladunk. Ennek kapcsán hadd jegyezzem meg, hogy a sajtót is partnerként kezeljük, aminek köszönhetően a híreink gyakran jutnak el a széles nyilvánossághoz is.
Ebből az önkormányzati ciklusból egy év telt el. Miként összegezné ezt az időszakot?
– Mondhatom azt, hogy egy év elteltével is ugyanúgy hálásan, büszkén, nagy tettvággyal és sok tervvel lépek be a városháza ajtaján. Hálásan és köszönettel amiatt, ahogyan a Kozármislenyben élők dolgoznak magukért, a családjukért és a település egészéért is. Büszkén azért, mert jó emberekkel dolgozhatok együtt, és mert a visszajelzések igazolják, hogy közösen, jó irányba indultunk el, sőt már bőven van is mit felmutatnunk eredményként. A tettvágy és a sok terv pedig mindig hajt előre – dolgozunk tovább a nyugodt, egységes, fejlődő, sikeres és jóhírű Kozármislenyért.
