Egészen elképesztő módon szerzett pénzt egy kecskeméti páros egy férfitól: a rabló páros női tagja egy házba csalta az áldozatot együttlétre hivatkozva, majd férfi társa zavarta meg őket, aki a férjnek adta ki magát és egy fegyverrel követelte a kárpótlást.
A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság fegyveres rablás bűntett gyanúja miatt folytat nyomozást egy 41 éves kiskunhalasi férfival és egy 31 éves kiskunhalasi asszonnyal szemben.
A gyanú szerint a nő találkozót beszélt meg egy 21 éves férfival 2022. december 9-re annak kapcsán, hogy pénzért szexuális kapcsolatot létesítsenek. A címet az asszony mondta, a kuncsaft pedig mit sem sejtve besétált a csapdájába. Ugyanis az aktust megzavarta egy személy, aki az asszony férjének adta ki magát. A dühösnek tűnő férfi elővett egy fegyvernek látszó tárgyat, majd több tízezer forintot követelt a házassága tönkretétele miatt, egyfajta kárpótlás gyanánt. Az asszony eközben kirámolta a sértett kocsiját, több doboz sört, egy parfümöt, egy elektromos cigarettát, egy kabátot, egy irattartót és némi készpénzt vett ki belőle. A férfinél nem volt kéznél a kért összeg, ezért hazament és magához vett 60.000 forintot, amit egy megbeszélt helyen át is adott fegyveres támadójának.
A történet nem ért itt véget, ugyanis másnap ismét jelentkezett a zsaroló, mondván, hogy drága ékszerek tűntek el a házból és azok árát követelte. A sértett ekkor a rendőrséghez fordult segítségért. A megye rendőrei pár órán belül beazonosították a fegyveres rablással gyanúsítható duót, akik a gyanú szerint előre kitervelték a bűncselekmény elkövetését. A főkapitányság nyomozói a Terrorelhárítási Központtal együttműködve a lakásán elfogták a 41 éves férfit. Nem sokkal később az asszonyt is őrizetbe vették. A két kiskunhalasi lakost gyanúsítottként hallgatták ki az esettel kapcsolatba és kezdeményezik letartóztatásukat.
Ahogy arról már tegnap írtunk, december 14-én rendkívüli közgyűlést tartanak Pécsett, melynek 3 napirendi pontjából az egyik az építményadó csökkentése. A helyi Fidesz hosszú sajtóközleményben bírálta a döntést, szerintük ez nem érdemi változás, hanem kommunikációs blöff. A közleményt változatlan tartalommal tesszük közzé.
„Kommunikációs blöffel igyekszik a pécsi baloldal elterelni a figyelmet a haveri pénzszórásról, a csődről és a korrupciós botrányokról!
Ruzsa Csaba ma megpróbálta elhitetni a sajtóval, hogy érdemi adócsökkentést tervez végrehajtani a városvezetés. A valóság azonban ennél sokkal dühítőbb. A ma bejelentett javaslat szerint egy átlagos pécsinek mindösszesen 1.500 forinttal fog csökkenni az adója a lakása után évente.
A baloldal tehát újra be akar csapni bennünket, pécsieket.
Mi, pécsiek azonban nem felejtjük, hogy a baloldal eközben idén már 100 millió forintot is meghaladóan költött az adóbefizetéseinkből haszontalan koncepciókra, stratégiákra és közvélemény-kutatásokra, 100 milliónál is több adóforintot cégvezetői prémiumokra és tízmilliókat a baloldalhoz kötődő ügyvédi körre, politikai tanácsnokokra és biztosokra.
Mi, pécsiek nem felejtjük azt sem, hogy a baloldali képviselők három év alatt négyszer emelték a fizetésüket, ezzel évente közel 1.000.000 Ft-tal nőtt a fizetésük, miközben most a „nagylelkű” városvezetés 1.500 Ft-tal akarja „kiszúrni a szemünket”.
Mi, pécsiek arra is emlékeztetjük a baloldali városvezetést, hogy ők voltak, akik több mint 9 milliárd forint hitelt vettek fel az elmúlt években. Ők azok, akik a tehetetlenségükkel városunkat a működésképtelen állapot felé kormányozzák. A csődtől idén is csak a Kormány 14,5 milliárd forintos támogatása mentette meg Pécset!
Mi pécsiek, azt is tudjuk, hogy egymás után keveredik a városvezetés korrupciógyanús ügyekbe. A lakásbizniszük miatt már nyomoz az ügyészség, néhány hete pedig fű alatt játszották át városunk egyik legértékesebb ingatlanát, a Bőrklinikát a barátaiknak. A városvezetés látszatintézkedésekkel próbál most menekülni szorult helyzetéből.
A baloldal ismét be kíván csapni bennünket, pécsieket: csillagszóróval akarnak elkápráztatni minket, de valójában füstölgő romokat hagynak maguk után, amit majd nekünk, közösen kell eltakarítani, hogy újjáépíthessük városunkat, otthonunkat, nélkülük.”
Az uniós tagállamok nagykövetei pozitívan értékelték a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítást segítő uniós források lehívását lehetővé tevő magyar helyreállítási tervet és annak hivatalos elfogadását javasolták az Európai Unió Tanácsának. Az Állandó Képviselők Bizottsága ugyanakkor mintegy 6,3 milliárd euró összegű felzárkózási forrás zárolását javasolta – tájékoztatott az uniós tanács kedd hajnalban.
A tanácsi közlemény emlékeztetett, a nemzeti terveknek meg kell felelniük a 2019-es és a 2020-as országspecifikus ajánlásoknak, továbbá tükrözniük kell a zöldebb, digitálisabb és versenyképesebb gazdaság megteremtésére irányuló általános uniós célkitűzéseket. Kiemelték: a magyar terv megfelel az összes vonatkozó kritériumnak, összhangban van a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendeletben meghatározott követelményekkel.
A határozat hivatalos elfogadását és a jogállamiság megerősítését célzó intézményi reformokkal kapcsolatos 27 mérföldkő teljesítését követően Magyarország összesen 5,8 milliárd euró (mintegy 2300 milliárd forint) vissza nem térítendő támogatás erejéig használhatja fel az eszköz forrásait. A finanszírozás lehetővé teszi Magyarország számára, hogy elősegítse a koronavírus-járványból való gazdasági kilábalást, és finanszírozza a zöld és digitális átállást – közölték.
Az értékelés szerint Magyarország nemzeti terve olyan reformokat és beruházásokat tartalmaz, amelyek hozzájárulnak a Magyarországnak címzett országspecifikus ajánlásokban felvázolt kihívások egészének vagy jelentős részének hatékony kezeléséhez. A terv átfogó és megfelelően kiegyensúlyozott választ ad az ország gazdasági és társadalmi helyzetére – írták.
A részleteket ismertetve egyebek mellett közölték, a magyar terv a teljes források 48,1 százalékát fordítja az uniós klímacélokat támogató intézkedésekre, melyek várhatóan hozzájárulnak a 2021-2030-as időszakra szóló nemzeti energia- és klímatervben meghatározott dekarbonizációs és energiaügyi célkitűzésekhez is. A magyar terv a források 29,8 százalékát fordítja a digitális átállás támogatására, ami magában foglalja az oktatás és a közigazgatás digitalizálására és javítására irányuló intézkedéseket.
Kiemelték, hogy a magyar terv a jogállamiság megerősítését célzó kulcsfontosságú intézményi reformok átfogó csomagját is tartalmazza. Ezek a reformok a Magyarországnak címzett, jogállamisággal kapcsolatos országspecifikus ajánlások végrehajtására irányulnak, és az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmét szolgálják. A korrupció elleni küzdelem megerősítése, a versenyképes közbeszerzés előmozdítása és az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítése révén javítani fogják a gazdaság hatékonyságát és ellenálló képességét – írták.
A reformokat teljes mértékben és megfelelő módon végre kell hajtani ahhoz, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében az EU bármilyen kifizetést teljesíthessen Magyarország számára – szögezték le.
Az Európai Unió Tanácsnak cseh soros elnöksége Twitter-oldalán arról tájékoztatott, hogy a Tanács várhatóan még kedden írásbeli eljárás útján elfogadhatja a magyar nemzeti tervet.
A tájékoztatása szerint az uniós nagykövetek hétfő éjszakába nyúló ülésükön az EU-költségvetésből származó felzárkóztatási források 6,3 milliárd eurót (mintegy 2500 milliárd forint) kitevő összegének zárolását javasolták. A tagállamok többsége ugyanis úgy értékelte: Magyarország nem haladt előre megfelelő mértékben a szükséges, az Európai Bizottság uniós pénzek felhasználásával kapcsolatban megfogalmazott aggályainak eloszlatására hozott reformok terén. Az Állandó Képviselők Bizottsága javaslatával 65-ről 55 százalékra csökkentette a felfüggeszteni javasolt arányt a három érintett magyar program esetében. Azt írták: az uniós tagállamok elismerik a magyar hatóságok által végzett munkát, de úgy döntöttek, ezek a korrekciós intézkedések nem kezelik kellőképpen a jogállamiság azonosított megsértéseit és ezeknek az uniós költségvetésre jelentett kockázatait.
Az Európai Bizottság szeptember 18-án korrupcióval és közbeszerzésekkel kapcsolatos aggályok miatt javasolta a Magyarország számára rendelkezésre álló uniós forrásokból származó, eredetileg 7,5 milliárd euró befagyasztását. A lépés a jogállamisági feltételrendszerhez kapcsolódó mechanizmus áprilisi elindítását követte. Magyarország tárgyalt az uniós bizottsággal, majd 17, az aggályok kiküszöbölését célzó intézkedést mutatott be. A végső döntést a Tanács várhatóan kedden, legkésőbb december 19-ig hozza meg – tették hozzá.
Kedden reggel csaknem felhőmentes időre ébredhetünk. Komoly fagyokra kell készülnünk, a minimumok megközelítik a -10 fokot a Duna és Dráva völgyeiben. -6 és -9 fok várható. A szél délire vált, de gyenge-mérsékelt lesz.
Délután kezdetben derült, napos időnk lesz, majd délnyugat felől az esti órákra megvastagszik a felhőzet. A délkeleti szél mérsékelt lesz, de a Mecsek magasabb pontjain élénk lökések is lehetnek. A hőmérséklet maximuma 1 és 3 fok között alakulhat.
Az 50 négyzetméternél kisebb lakóingatlanoknál eltörölné az építményadó-fizetési kötelezettséget, míg az 50 és 150 négyzetméter közöttieknél sávos csökkentést hajtana végre a pécsi városvezető koalíció – jelentette be a baranyai megyeszékhely polgármestere hétfőn sajtótájékoztatón.
Péterffy Attila (Pécs Jövője) közölte: minderről a szerdai rendkívüli közgyűlésen dönthet az önkormányzat, és ha a többség elfogadja a városvezető frakciószövetség javaslatát, a pécsi lakóingatlanok 95 százaléka után 2023-ban vagy a jelenleginél kevesebb építményadót kell fizetni, vagy egyáltalán nem lesz ilyen kötelezettség.
A polgármester a javaslat benyújtását azzal indokolta, hogy így szeretnének segíteni az infláció és a növekvő rezsi- és üzemanyagköltségek miatt nehéz anyagi helyzetbe kerülő embereknek.
Ruzsa Csaba, a város külsős alpolgármestere elmondta: a javaslat értelmében az 50 négyzetméter alatti – 16 ezer – lakóingatlan esetében megszűnik a fizetési kötelezettség jövőre, míg például egy 52 négyzetméteres építmény után 46 százalékkal, egy 64 négyzetméteres után 32, egy 100 négyzetméteres után 17, egy 120 négyzetméteres után 10 százalékkal csökken a jelenleg fizetendő közteher összege 2023-tól.
Az alpolgármester közölte, a városvezetés a javaslattal mintegy 122 millió forintot hagy a pécsieknél, azaz lemond az idei építményadó-bevételének több mint ötödéről.
A költségvetésből így hiányzó összeget az elmúlt időszakban Pécsre települt vállalkozások iparűzésiadó-növekményéből fedeznék – fűzte hozzá.
Az alpolgármester felhívta a figyelmet arra, hogy a kiadott lakóingatlanok után kivetett építményadó összegét nem érintik a mostani intézkedések, azokra a jelenlegi jogszabályok vonatkoznak jövőre is.
A javaslatról december 14-én tárgyal a pécsi közgyűlés rendkívüli ülésen.
A családtagok mellett állami és sportvezetők, neves közéleti személyiségek, egykori csapattársak, barátok és szurkolók több százan kísérték utolsó útjára Mészöly Kálmánt hétfő délután a Farkasréti temetőben.
A gyászolók körében többek között ott volt Orbán Viktor miniszterelnök, Gyulay Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság, Markovits László, a Vasas elnöke, de részt vettek az eseményen a piros-kék klub olimpiai bajnokai, Hegedüs Csaba és Gedó György, illetve Mészöly volt játékosai, Nyilasi Tibor és Esterházy Márton, továbbá Eperjes Károly színművész és a Vasas NB I-es csapatának, valamint utánpótlásának játékosai.
Az életének 82. évében november 21-én szívelégtelenség következtében elhunyt 61-szeres válogatott labdarúgót római katolikus szertartás szerint búcsúztatták, amelyet Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök celebrált.
A temetésen először az Ave Maria és Johann Sebastian Bach dallamai csendültek fel, majd Mága Zoltán hegedűművész és zenekara játszotta el Mészöly Kálmán egyik kedvenc nótáját.
A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) nevében Sipos Jenő szóvivő rövid bevezetője után Berzi Sándor alelnök búcsúzott a kiváló középhátvédtől. Amint elmondta, Csányi Sándor, az MLSZ elnöke külföldi üzleti útja miatt nem lehetett jelen a temetésen, de üzenetében utalt Gianno Infantino, a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) elnökének soraira, aki szerint „szavakkal nem lehet kifejezni azt a szomorúságot, amit a nemzetközi futball számára Mészöly Kálmán elvesztése jelent”. Felidézte, hogy a FIFA elnöke 81. születésnapján otthonában személyesen kereste fel az egykori kiváló védőt. Amikor megkérdezte tőle, mi lenne a kívánsága, Mészöly azt felelte, hogy a magyar labdarúgó-válogatott jusson ki a világbajnokságra. Berzi az MLSZ nevében ígéretet tett arra, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy ez sikerüljön.
Az MLSZ alelnöke szerint Mészöly egyenes, szókimondó ember volt, igazi egyéniség, de egyben olyan csapatjátékos, aki kiválóan beszélte a futball nyelvét. Ezután felelevenítette a Szőke Sziklának becézett Mészöly Kálmán pályafutásának főbb állomásait, hogy 1960-ban mutatkozott be a Vasas felnőtt csapatában, amellyel négyszer nyert bajnokságot, háromszor pedig Közép-Európai Kupát. A magyar válogatottban 1961 decemberében debütált, majd további hatvan alkalommal öltötte magára a címeres mezt. Két világbajnokságon vett részt: 1962-ben Chilében, majd 1966-ban Angliában is negyeddöntős, az 1964-es Európa-bajnokságon bronzérmes volt a csapattal. Később szövetségi kapitányként háromszor irányította a nemzeti együttest, amelynek szintén 61 alkalommal ült a kispadján, de dolgozott Törökországban, Cipruson és Szaúd-Arábiában is, majd később tanácsadóként segítette az MLSZ munkáját. Berzi felhívta a figyelmet arra, hogy Mészölyt tevékenysége elismeréséül 2011-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki, 2018-ban pedig a Magyar Labdarúgó Szövetség Életműdíjjal jutalmazta, valamint a Budapest díszpolgára címet is megkapta.
A Vasas részéről Puskás Lajos búcsúzott a Szőke Sziklától, akit nagyszerű csapattársnak nevezett. A barátok és csapattársak képviseletében Kenderesi István köszönt el Mészölytől, ő elsősorban az emberi tulajdonságait emelte ki, hogy mindig jókedvű és optimista ember volt, aki a tréfát sem vetette meg, és mindig igyekezett segíteni az elesetteken. Egyben köszönetet mondott feleségének, a 329-szeres válogatott röplabdázónak, Bardi Gyöngyinek azért, hogy az elmúlt években kitartóan és odaadóan ápolta Mészölyt.
A ceremónia zárásaként Nemcsák Károly színművész elszavalta Juhász Gyula Consolatio című versét, majd a sírhelyhez kísérték a koporsót.
Az egykori Európa-válogatott Vasas-legendát november elején kritikus állapotban szállították a János Kórház belgyógyászatára, ahová tüdőgyulladással, keringési rendellenességgel és fertőzéssel került be. Később elkapta a koronavírust, majd november 21-én hunyt el.
A Telex.hu tette fel a Youtube csatornájára azt a mindössze két perces videót, amiben Fábián Tamás, a Telex újságírója kérdéseket tesz fel Orbán Viktor miniszterelnöknek.
A videó erősen indult, Orbán és csapata vonul ki a templomból, szokatlan kéztartását hűen utánozzák az őt körülvevő testőrei.
Az első kérdésnél azonban egy pillanatra úgy tűnt Orbán Viktor kiesik a szerepből, amikor ráförmedt a Telex újságírójára, az utolsó pillanatban mégis sikerült megőriznie a hidegvérét. Sőt, a videóban, körülbelül egy percnél látszik, hogy még a túlbuzgó testőrét is nyugalomra inti.
Eközben Fábián Tamás rendíthetetlenül tette fel a kérdéseit a miniszterelnöknek.
A kérdések a következők:
Igaz, hogy a kormány jelentős külföldi hitelfelvételt tervez jövőre?
Beszéltek már Matolcsy Györggyel a jegybankelnök erős kritikája óta?
Elfogadhatónak tartja, hogy kirúgtak 13 tanárt?
Lát hasonlóságot a 2006-os kordonbontás és a pedagógusok polgári engedetlensége között?
Miért nem ad interjút 15 éve olyan hazai médiumnak, ahonnan kritikus kérdéseket kaphat?
Orbán Viktor a kérdéseket átgondolva kellemes adventet kívánt, majd illedelmesen elköszönt.
A NAV baranyai munkatársai december 12. és 18. között hétfőn Pécsett, a fenyőfaárusoknál, kedden Mohácson és Bólyban a húsboltokban, pénteken pedig szintén Pécsett, az ajándékboltokban ellenőriznek.
Az ellenőrök vizsgálják a nyugta- és számlaadást, az online pénztárgépek szabályszerű üzemeltetését, az alkalmazottak bejelentését, valamint a forgalmazott áruk eredetét is.
A megye ipari udvaraiban, műhelyközpontjaiban a hét bármely napján megjelenhetnek a hivatal munkatársai, ahol a dolgozók bejelentését, és a foglalkoztatás egyéb szabályainak a betartását ellenőrzik.
Uniós tagságunk kezdete óta teljesen természetesnek vettük azt, hogy az Európai Unió „elmaradottabb” régiójának tagállama vagyunk, s ezért nekünk „jár” a nettó befizetők által finanszírozott felzárkóztatási támogatás. Az elmúlt 12 évben is természetes volt az, hogy a világgazdasági konjunktúra által teremtett kedvező körülmények között is eurómilliárd számra halmoztak el bennünket. Hogyha összevetjük ezt azzal, amikor az első világháború után egy teljesen összeroppant, politikailag – és gazdaságilag is módszeresen elszigetelt, páriaként kezelt Magyarország csak nagy nehézségek árán – jobbára amerikai közvetítéssel – tudott hozzájutni a népszövetségi kölcsönhöz, s amelynek felhasználását árgus szemekkel ellenőrizték a nyugati tisztviselők, akkor azt mondhatjuk hogy most teljesen szuverén, lehetőségekkel teli nemzetként kaptunk jóval több pénzt, hosszabb távra, lazább felhasználási szabályok között, nettó haszonélvezőként (amelyből még mindig több van az Unióban mint befizetőből). S ehhez mindössze két feltétel volt szükséges.
Az egyik, hogy maradjunk hűek a rendszerváltáskor megfogalmazott elvekhez, ami lényegében csak abból áll hogy a mindenkori hatalom ne legyen önkényelvű, s a társadalomra ne kilencmillió jobbágy, s párezer vazallus, hanem kilencmillió polgár közösségeként tekintsen. A másik pedig az, hogy legyen nálunk is nyitott piacgazdaság a verseny, és a kereskedelem szabadságával. Ezeknek a feltételeknek azonban soha semmikor nem tettek eleget, sőt mi több az elmúlt 12 évben módszeresen és nyíltan is ellene ágáltak.
Az Uniónak úgy tűnik 12 év után most lett elege, s most a magyar kormány éli át azt amit a magyar emberek az elmúlt évtizedben. Most ők vannak a farok másik végén, s most ők vannak fegyelmezve, regulázva, most nekik kell bizonyos diktátumoknak megfelelniük. Azonban még ez sem tántorítja el a Karmelita urait, továbbra sem gyakorolnak önfegyelmet, s az unióban való „hintapolitikának” aposztrofált pávatáncuk is inkább csökkentette a kormány iránti bizalmat, semmint helyreállította volna azt. Egyszer megszavazzuk az orosz oligarchák ellen irányuló szankciókat, másszor blokkoljuk, csak azért mert főpapról van szó annak ellenére hogy ugyanazt teszi, mint a többi világi bűntársa, s ebből kifolyólag ugyanúgy megérdemli a büntetést. Majd megszavazzuk a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatokat befagyasztó büntetőszankciókat is, de lehetőleg csak azokat, hogy azok közvetlen veszélyt ne jelentsenek a mi oroszokkal kötött ügyes-bajos üzleteinkre, amelyeknél kérdéses hogy egyáltalán meg fog-e térülni számunkra – nem tudjuk hiszen titkosítva vannak az adatok.
S bár egyszer-kétszer lenyilatkozzuk hogy elítéljük az orosz agressziót, s támogatjuk Ukrajna EU-tagjelölti státuszát mégis tétovázunk amikor az Oroszországgal határos, s egyszer már általa megtámadott Finnország (és Svédország) NATO-csatlakozását kellene ratifikálni. Ezzel az akadékoskodásunkkal jóformán magunkra haragítjuk az EU-s tagországokat is, mintha amolyan „se veled, se nélküled” viszonyban lennénk, amely valljuk be eléggé kiakasztó tud lenni az emberi kapcsolatokban is.
Mintha lenne egy különbékénk az oroszokkal arról, hogy továbbra is biztosítjuk monopóliumainak az európai piacra való bejutást, háborús propagandáját terjesszük az emberek között, s bomlasztjuk az antiszovjet egységfrontot, ennek feltételeként nem orrolnak meg ránk, s nem tesznek válaszlépéseket amikor mi is megszavazzuk a büntetőszankciókat.
A durva pedig az, hogy még Románia is szilárdabban kitart a politikai-katonai szövetségesei mellett mint Magyarország, pedig ez azért nagy szó. Viszont akkora szerencsénk nem lenne, hogy nekünk elnéznék ezt a „hitszegő” magatartást. Az oroszok nem tekintenek ránk másként, mint egy kiszolgáltatott országra, amely stabil felvevőpiacot jelent az orosz energiaexport számára, s addig míg ez fennáll nincs velünk baj, s nem fog ránk kezet emelni. Viszont ugyanúgy világpiaci áron kapjuk a gázt, szóval az amorális utilitarizmus sem magyarázat erre a politikára. Az euroatlanti szövetség országai pedig belső bomlasztóként, mumusként tekintenek ránk, a V4 is felbomlott, a nyugati képviselőkkel is – ha nem haragos – de közömbös a viszonyunk. Ilyen kilátásokkal nem tudom mennyi az esélye annak, hogy megkapjuk azt a bizonyos pénzsegélyt. Ezért pedig nem Soros, Gyurcsány, és a migránsok lesznek a felelősek hanem a teljhatalommal kormányzó Fidesz.
A 21. helyen végzett a Pécsi Tudományegyetem (PTE) a világ „zöld egyetemeinek” meghirdetett, „UI GreenMetric World University Rankings” nevű nemzetközi programban, amelyben 1050 intézmény vett részt. A PTE ezzel a magyar mezőnyben harmadszor végzett az élen.
„A PTE a legzöldebb hazai egyetemként sikereket tud felmutatni, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy folyamatosan nyitottnak, fogékonynak kell lenni az ökológiai lábnyomot csökkentő újdonságok iránt. Az eredmény jól mutatja, hogy a modellváltáskor a fenntarthatóság területén megfogalmazott négy-öt éves célokat sikerült másfél év távlatában megközelíteni” – emelte ki az elismerés kapcsán Szili Katalin, a PTE fenntarthatóságért felelős kuratóriumi tagja.
„A Pécsi Tudományegyetem Zöld Egyetem Programján keresztül tovább kívánja fokozni a fenntarthatósági törekvéseit, mindent megtesz annak érdekében, hogy népszerűsítse a környezettudatos szemléletformálást minden ágazatban” – tette hozzá Decsi István, a PTE kancellárja.
„Tudatos, fegyelmezett környezeti ambícióinak és a fenntartható fejlődési célok eléréséért tett erőfeszítéseknek köszönhetően a PTE évről évre előre tudott lépni az egyre bővülő nemzetközi rangsorban” – hangsúlyozta Kulcsár Tünde, a PTE Zöld Egyetem programkoordinátora.
A lista szerint 2022-ben a világ „legzöldebb” egyeteme – megőrizve ezzel tavalyi elsőségét – a holland Wageningen University & Research, amelyet a brit Nottingham Trent University, illetve a szintén brit University of Nottingham követ.
