StyleNews

Gyakorlatilag nincs nap, hogy ne történjen legalább egy baleset, amit ittas, sok esetben részeg sofőr okoz, nem ritkán olyan, aki visszaesőnek számít. Szerencsés esetben nem sérül meg senki, maximum az ittasan vezető sofőr, balszerencsés esetben azonban ártatlan emberek sérülnek meg, vagy halnak meg, egy abszolút elkerülhető balesetben. Ugyanis józanul ezek a balesetek jó eséllyel elkerülhetők lennének, az alkohol hatására jelentősen csökken a reflexidő, rosszabb lesz a reakciónk, rosszabb döntéseket hozunk.

Azzal, ha részegen vezetünk értelemszerűen nem csak saját magunkat, hanem másokat is veszélyeztetünk, életveszélybe sodrunk, emiatt – szerintem – ezeket az eseteket sokkal szigorúbban kellene megítélni. Személy szerint amellett érvelek, hogy letöltendő börtönbüntetést kapjon az, aki ittasan ül volán mögé, és elkapják őt a rendőrök. Hozzáteszem, a notórius gyorshajtókkal is érdemes lenne így eljárni, hiszen ők legalább annyi balesetet okoznak, mint a részegek. Itt természetesen nem arra gondolok, ha valaki ötven helyett hatvannal megy, hanem azokkal, akik lakott területen belül száz kilométer per órás sebességgel száguldoznak.

Ön mit gondol a témáról?

Orbán jövőhéten Katarba utazik a világbajnokságra. Egy normális országban ilyenkor a polgárok az alábbi kérdéseket tennék fel:

– ki fizeti a repülőjegyét a miniszterelnöknek?

– ki fizeti a szállását a miniszterelnöknek?

– ki fizeti a kinti étkezését a miniszterelnöknek?

– ki fizeti a belépőjegyeit a miniszterelnöknek?

– van-e még szabadnapja a miniszterelnöknek?

Egy normális országban a miniszterelnök ha a hobbijának szentel időt – semmi gond nincs ezzel – azt a saját pénzéből fizeti. Felmegy a Ryanair meg a Wizzair honlapjára, vásárol repülőjegyet, a Bookingon foglal szállást, a FIFA oldalán vásárol jegyet, ha elmegy kint kajázni, a saját bankkártyáját csippantja le, majd szépen hazajön, természetesen úgy, hogy előtte – ha még van – vesz ki szabadságot. Ha nincs szabadsága és pénze, nem utazik. Orbánnak tavaly egyetlen forint megtakarítása sem volt, és bár idén – szemben a pedagógusokkal – az ő bérét jelentősen, nagyjából duplájára emelték, a miniszterelnök úr rezsiszámlája is megdrágult, havonta körülbelül háromszázezer forintra. Egy katari utazás egyáltalán nem olcsó mulatság, a következő héten egy szállás hat éjszakára egymillió forintnál indul, a határ pedig a csillagos ég, ebben ráadásul csak a reggeli van benne. Alapvetően a szállás, a repülőjegy, a mérkőzésekre szóló belépőjegyek, a kinti étkezés több millió forintos tétel is lehet. Ha a belépőjegyet a szervezők állják, akkor is tetemes összeg egy ilyen kirándulás.

Egy normális országban a polgárság azonnal elzavarná a közpénzeken magánrepülővel utazgató miniszterelnökét, hiszen tudja: mindezt ő fizeti. Egy normális polgárság tudja, hogy a miniszterelnök nem valamiféle istenség, hanem közszolga, akinek az utolsó forintig, minden elköltött közpénzzel el kell tudnia számolnia. Ha a hobbijára áldoz, és nem üzleti ügyben repül, azt magánpénzből kell intéznie. Nyilvánvaló, hogy a világbajnokság meglátogatása hobbinak számít.  

Azonban attól tartok, hogy nálunk nincs polgárság, ahogy normális országról sem beszélhetünk. Itt a sokan teljesen természetesnek veszik, hogy a politikai elit tagjai, az ő adóforintjaikból utazgatnak szerte a világba, és szórják a közpénzt, mintha nem lenne holnap. Mindaddig, amíg az utolsó fillérig nem kérjük számon a befizetett adóinkról a kormányt, hogy mire, és hogyan költi azt el, nem beszélhetünk polgári Magyarországról…ez sokkal inkább jobbágyi.