Hetvenhét éves korában elhunyt Szabó Éva, a magyar tenisz örökös bajnoka.
A magyar szövetség (MTSZ) hétfői tájékoztatása szerint Szabó Éva másfél évtizeden át, 1964 és 1979 között szerepelt a válogatottban, 1973-ban és 1974-ben az év teniszezője volt Magyarországon, és 27 bajnoki címet nyert. A világ legjobbjai között is eredményesen szerepelt: a 37. helyig jutott a világranglistán, Monte-Carlóban elődöntős, a Roland Garroson pedig negyeddöntős volt.
Martina Navratilova ellen akkor sikerült nyernie 1976-ban, amikor az akkor még csehszlovák színekben szereplő világklasszis 10. volt a világranglistán. Párosban Kitzbühelben bajnoki címet nyert, a veterán mezőnyben pedig világ- és Európa-bajnok volt.
Szabó Évát – aki az elsők között kapta meg az MTSZ életműdíját 2006-ban – a szövetség és a Vasas SC saját halottjának tekinti.
Két kamionnal ütközött össze egy távolsági busz hétfőn a kelet-törökországi Agri tartomány Tutak településén. A balesetben heten meghaltak, tizennyolcan megsérültek, köztük ketten súlyosan – jelentette az NTV török hírtelevízió.
A buszon, amely Van tartományból tartott Agri tartományba, 21-en utaztak.
A beszámoló szerint a jármű féke meghibásodott, majd átsodródott a szembejövő sávba.
Az autóbusz az ütközések következtében kigyulladt, sűrű fekete füstöt bocsátva ki. Az utasok közül többen betörték az ablakot, hogy ki tudjanak jutni a szabadba.
A karambol hírére nagyszámú mentő- és tűzoltóegység érkezett a helyszínre. A lángokat a tűzoltók csak nehezen tudták megfékezni.
Az őszi lombhullás idején a téli álomra húzódó sünök védelmére szólít fel a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), ugyanis az óvatlanul elvégzett őszi kerti munkák veszélyeztethetik az emlősöket – olvasható az egyesület által hétfőn az MTI-hez eljuttatott közleményben.
Mint írták, a kertek, parkok rendezése során összegereblyézett, ideiglenes levél- és rőzsehalmok ideális búvóhelyet jelentenek a telelésre készülő sünök számára, amelyeknek téli álma akkor kezdődik, amikor a hőmérséklet tartósan 8 Celsius-fok alá csökken. Fontos, hogy amikor elszállítják ezeket a növényi halmokat, vegyék figyelembe az esetleg alattuk megbúvó sünöket.
A sünök védelme érdekében a természetvédők azt ajánlják, hogy ne vasvillával, hanem a szerszám nyelével vagy hosszabb erős bottal, majd kesztyűs kézzel fentről lefelé haladva forgassuk át a halmot, így győződve meg arról, hogy nincs-e alatta sün.
A zaj hatására összegömbölyödő sün tüskéire szúródó levéltörmelék szinte láthatatlanná teszi az állatot, ezért a halom alapi részéhez jutva nagyon figyeljünk a gömbölyded formákra. Az összegömbölyödve megemelt állat ugyanis gyakran kigurul a gallyak és levelek közül.
Arra is felhívják a figyelmet, hogy soha ne gyújtsuk fel az ilyen rakásokat.
Ha a gallyrakás megbontásakor telelő sünt találunk, pakoljunk rá ágakat és leveleket, vagy készítsünk levélhalmot egy közeli bokor takarásában és az alá helyezzük át az sünt.
Németországban óriási felfutásban van az erkély napelemes piac – derül ki a G7 cikkéből. Ezek olyna kicsi, könnyű és mobilis napelemek, amiket gyakorlatilag bárhova el lehet helyezni és elég csak a konnektorba bedugni őket, hogy működjenek. Ez óriási segítség a megnövekedett energiaárak mellett, amit a panelben és lakóházakban élők is ki tudnak használni az állandó energiaigényű berendezések működtetésére, mint például a hűtő vagy a villanybojler.
Legalábbis olyan országokban, ahol a kormány nem tiltotta be őket, itthon ugyanis nincs engedélyezve ezeknek a napelemeknek a forgalmazása.
Ezzel szemben Németországban az uniós szabályozás német értelmezése szerint legfeljebb 600 watt névleges teljesítményű lehet, de két egyszerű hatósági bejelentés után többnyire szabadon használható.
Ezt a lehetőséget nemcsak a magánemberek haszánják ki, hanem önkormányzati szinten is foglalkoznak vele. Szintén a G7 cikkéből derül ki, hogy A napokban például Jéna jelentette be, hogy 100 ezer eurót különített el a vásárlók támogatására. Alanyi jogon az erkély napelem 25 százalékát, de legfeljebb 200 eurót fizet ki a város, ám a szociálisan rászoruló vevőket akár 75 százalékkal is támogatja.
A visszajelzésekből az derül ki, hogy azok, akik már legalább egy éve használnak erkélynapelemet, általában évi 600-800 kWh közötti össztermelést érnek el ezekkel a napelemekkel, ami a felhasználóknak évente 150 euró megspórolását jelenti.
Míg az LMP az energiaválság megoldásai javaslatairól kérdezi meg az embereket a zöld konzultáció keretében, addig a kormány nemzeti konzultációja csak a felelőséghárításról szól és valótlan kérdéseket fogalmaz meg – jelentette ki hétfői sajtótájékoztatóján az ellenzéki párt szóvivője.
Gál József elmondta: a pártja a kormányt is megkérdezi arról, miért nem fordul végre a valódi megoldások felé.
Emlékeztetett: a többi között arra várnak választ, hogy a Vodafone 700 milliárd forintos felvásárlása helyett a forrást nem költenék-e inkább épületszigetelési programra, amely évente 323 ezer tonnával csökkentené a károsanyag-kibocsátását, így jelentősen mérsékelné a halálozások számát.
Ugyancsak rákérdeznek a szélenergia-termelés engedélyezésére, a napelemekre kivetett termékdíj eltörlésére, a közösségi közlekedés megerősítésére. Kijelentette azt is: látszik, hogy a paksi bővítési munkálatoknak sosem lesz vége, így az erre fordítandó pénzből inkább az energiaválságot kellene orvosolni.
NASAMS és Aspide típusú légvédelmi rakétarendszerek érkeztek Ukrajnába – közölte Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter hétfőn a Twitteren.
„Ezek a fegyverek jelentősen megerősítik az ukrán hadsereget, és biztonságosabbá teszik egünket. Továbbra is lőni fogjuk a minket támadó ellenséges célpontokat” – fogalmazott bejegyzésében a tárcavezető. Reznyikov köszönetet mondott a fegyverekért Norvégiának, Spanyolországnak és az Egyesült Államoknak.
Korábbi híradások szerint az Egyesült Államok összesen nyolc NASAMS légvédelmi rendszert ígért Ukrajnának, amelyekből kettőt hamarosan Ukrajnában hadrendbe is állítanak – írta emlékeztetőül az Ukrajinszka Pravda hírportál. Néhány napja vált ismertté, hogy Spanyolország új katonai segélycsomagot nyújt Ukrajnának, amely tartalmaz egy Aspide légelhárító rakétarendszerhez tartozó akkumulátort, Hawk légvédelmi rendszereket, páncéltörő rakétarendszereket, egyéb fegyvereket és lövedékeket.
Vadim Skibickij, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője a The Economist brit hetilapnak adott nyilatkozatában – amelyet a hírszerzés hivatalos honlapján közzétett – azt mondta, hogy Oroszország Ukrajna polgári infrastruktúrája elleni támadásai során korszerű rakétáinak mintegy 80 százalékát használta fel. „Ily módon az ukrán hírszerzés szerint Oroszországnak 120 Iszkander típusú rakétája maradt” – mondta a tisztségviselő. Közölte: az ukrán katonai hírszerzés tudomást szerzett a Kreml azon terveiről, hogy Fateh-110 és Zolfaghar típusú ballisztikus rakétákat szerez be Iránból, és légi úton a Krím félszigetre, tengeren pedig a Kaszpi-tenger orosz kikötőibe küldi őket. „Tudjuk, hogy a megállapodások már megszülettek” – tette hozzá a szóvivő.
Az ukrán légierő déli parancsnoksága arról számolt be, hogy Herszon megyében hétfő délelőtt a légvédelem lelőtt egy orosz Szu-25-ös katonai repülőgépet. A déli műveleti parancsnokság reggeli jelentésében arról adott hírt a Facebookon, hogy az elmúlt napban az ukrán fegyveres erők rakéta- és tüzérségi egységei 147 tűztámadást, a légierő pedig két sikeres bevetést hajtott végre a déli országrészben. Az előzetes adatok szerint az orosz erők emberéletben 14-et, továbbá három páncélozott járművet, egy drónirányító állást, valamint három lőszerraktárt veszítettek Beriszlav és Herszon városok térségében.
Az ukrán vezérkar legfrissebb, hétfői összesítése alapján Ukrajnában eddig mintegy 76 460 orosz katona halt meg, közülük az előző nap körülbelül 530-an. Az ukrán erők egyebek mellett megsemmisítettek 277 orosz repülőgépet, 260 helikoptert, 2771 harckocsit, 5630 páncélozott harcjárművet, 1782 tüzérségi rendszert és 1472 drónt.
Különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt emeltek vádat egy szlovák férfival szembe, aki kábítószer hatása alatt agyonverte nőismerősét, majd testét egy árokba rejtette – közölte a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség hétfőn az MTI-vel.
Tájékoztatásuk szerint az elkövető 2021 májusában együtt sétált Esztergomban az áldozattal, majd veszekedés után a nála lényegesen gyengébb testalkatú nőt a fején és a felsőtestén többször megütötte. A nő a bántalmazások miatt néhány percen belül életét vesztette.
A férfi a testet a közelben található vízelvezető árokba gurította, majd elfogásáig Esztergom területén bujkált.
A Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség a Tatabányai Törvényszékre benyújtott vádiratban indítványozta, hogy a gyanúsítottat életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítéljék, 25 év múlva vizsgálják meg a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét, és annak megvalósulása esetén utasítsák ki Magyarországról.
Magyar és külföldi pincészetek legjobb boraikkal, helyi termelők kézműves termékeikkel mutatkoznak be a pécsi vásárcsarnokban zajló 4. Adventi Borszalonon december 4-én, bronzvasárnap.
Az eseményen megjelenő másfél száz kiállító között bemutatkoznak termékeikkel a legnevesebb magyarországi pincészetek mellett osztrák, spanyol, olasz, horvát borászatok is, mellettük pedig számos helyi és kézműves kiállító tart kóstolókat – közölték a szervezők az MTI-vel.
Kiemelték: a rendezvényen 150 kiállító, 500 bor, 50 helyi termék várja az érkezőket.
A kommünikében Győrffy Zoltánt, a pecsiborozo.hu főszerkesztőjét idézve azt írták: céljuk, hogy a borszalon az egyik legrangosabb vidéki rendezvényként egyszerre legyen színvonalas társasági esemény és komoly szakmai találkozó.
A programokkal, kiállítókkal és a jegyekkel kapcsolatos részletes információk a pannonborbolt.hu oldalon olvashatók.
A felelős állattartásról olvashatunk a WeFeNn alapítvány publicisztikájában Mojito, a mentett zöld leguán történetén keresztül.
Mojito, a mentett zöld leguánunk nem volt mindig ilyen gyönyörű zöld és egészséges. Fakón és palaszürkén érkezett hozzánk talán az utolsó napjaiban, idestova 2,5 éve. Soványan, dehidratáltan és enerváltan a több évnyi számára nem megfelelő tartástól. Hiszen Mojito története is egy állatkereskedésben kezdődött, picin, talán még 3 hónapos sem lehetett. Ahogy minden többi éppen kikelt kis állat bájos és elragadó volt ő is, így nem is telt sokba, hogy megvásárolják.
Az újsütetű gazdik kérdéseire, akik olyan hüllőt kerestek, amely nem nő nagyra, az állatkereskedésben azt a választ kapták: “Ohh, maximum 40 cm-re nő!”, hogy mit ehet, arra pedig azt, hogy szinte bármit, idézzük az elmondás alapján: “A krumplis tésztán kívül bármit”. Szeretedben nem volt hiánya, azonban a számára fontos tápanyagokban bizony annál inkább. Így hat év után hirtelen, halmozottan ütközött ki rajta minden. Bekerülésekor a folyamatos vízhiány végett, esőerdei körülmények végett, olyan magas húgysav- és máj értékeket mértünk, hogy nem sok jóra számítottunk vele kapcsolatban. Enerváltan feküdt, szemét csukta. Mondhatni felkészültünk arra, hogy már későn érkezett. Azonban 2 hónapi fecskendőből való speciális táplálás, megfelelő környezet biztosításának hatására (UV izzó, pára, víz, meleg) erőre kapott és értékei is szépen csökkenni kezdtek, szerencsére nem szenvedett visszafordíthatatlan, ves-és májkárosodást, amitől tartottunk.
Ahogy a tavasz beköszöntött, Mojito első ízben csodálhatta meg kint a nap melegét és a fű zöldjét a talpai alatt. A folyamatos kezelés és az egész nyáron kint töltött idő meghozta a színét, energiáját, kedvét. Azonban megnőni már sohasem fog akkorára, mint egészséges fajtársai, hiszen teste “csökött” lett a tápanyaghiány végett.
Azonban valahol az ő történeténél kezdődik a felelős gondolkodás, gondoskodás és az önzetlenség, ha eltekintünk a vásárlás tényétől. Nem lehetünk elég hálásak a gazdáinak, hogy mertek segítséget kérni és felelősen gondolkodni, mert ezt mindenkinek így kellene! Belátni azt, ha nem tudok róla gondoskodni (téves információk végett), akkor a lehető legrövidebb úton megkeresem neki azt a helyet, ahol az igényeit maximálisan kit tudják elégetni, ahol újra egészséges lehet és fajának megfelelően élhet. Példaértékű, amit tettek, mert nem önmagukat nézték, nem önzően cselekedtek, hanem önzetlenül csak és kizárólag az ő jólétét nézve!
Mert bizony őket is átverték, átverték olyan emberek, akik csak a legmagasabb profitot nézve adnak vesznek életeket, mint más a cukrot. Ahol teljesen huszad rangú az adott állat és fajának etológiai és élettani sajátossága, ahol minden szakmai tapasztalat nélkül tartanak és adnak el egzotikus állatokat szűk kis üveg terráriumokba zsúfolva… Miért is? a legnagyobb profitért! Olyan helyen, ahol a leendő gazdi kérdésére azt válaszolják, hogy a zöld leguán maximum 40 cm-re nő, olyan helyen, ahol azt állítják, hogy csak tücsköt fogyaszt és nem kell neki semmilyen UV világítás vagy egyéb más, el van ő a lakásban. Ahol nem mondják a gazdinak, hogy medencét, magas hőmérsékletet és nagy páratartalmat kell neki biztosítani az élőhelyéből adódóan. Ahol nem mondják el azt, hogy csak és kizárólag növényevő és másfél méterre is megnőhet! Olyan helyen, ahol azt állítják, hogy nőstényt vesz a leendő gazdi, miközben halvány lila gőzünk sincs róla, hogy egy hímet adtak el!
És miért is mindezt? Mert valóban fogalmuk sincs róla! Mert sokszor abszolút nulla tudással állnak ott és döntenek kis lelkek sorsáról, akiknek nem a lakásban és nem a kertünkben lenne a helye, hanem valahol messze a saját élőhelyükön, kint a szabadban, a fákon sütkérezve és a vizekben úszva…
Sajnos ezek az állatok már sosem lehetnek szabadok, így erkölcsi kötelességünk életük végéig a számukra legtermészetesebb életmódot biztosítani. Ha pedig segíteni szeretnénk nekik, vásárlás helyett, akiknek a helyére újak és újak érkeznek folyamatosan, örökbefogadással nagyon sokat segíthetünk, hiszen így két életnek is segíthetünk egyszerre, akit örökbe fogadunk és aki a helyére kerülhet rehabilitálásra. Hiszen csak így csökkenhet számuk a kereskedelemben.
A pécsiSzent Péter- és Szent Pál-székesegyház (pécsi dóm, bazilika vagy vártemplom, a 20. század végéig Szent Péter Székesegyház) a Pécsi egyházmegye katedrálisa, a város egyik jellegzetes épülete. A 11. századi alapokkal rendelkező székesegyház mai formáját a 19. század végén érte el Schmidt Frigyes (Friedrich von Schmidt) tervei alapján. Orgonája, Angster József 100. munkája. Basilica minor rangot 1991-ben, II. János Pál pápa magyarországi látogatása előtt kapott a templom.
Fotó: Hegedüs Tünde
Történelme
Középkorban
Kézai Simon krónikájában Péter királynak tulajdonítja a székesegyház alapítását, azonban a templom alapításával kapcsolatban tévednek. Az altemplom alapjait pedig már a 4. század végén megépítették, a Pécsi egyházmegye 1009-es alapításakor is állott már itt egy székesegyház.
A krónikák szerint a második székesegyházat Orseolo Péter magyar király idejében építették a mai Dóm tér északnyugati részén. Salamon királyt Szent Mór itt koronázta királlyá. 1064. április 11-én, háborúskodásuk befejezéseként Géza és Salamon együtt ülték meg a városban a húsvéti ünnepeket és kibékülésüket. Aznap éjjel tűzvész pusztította el a templomot és a palotát.
A harmadik székesegyház építése a 11. század végén kezdődött Szent Mór püspöksége idején, és 1140-1180 körül fejeződtek be. A mai dómtól északkeletre egy ókeresztény szenthely fölé kezdték építeni az öthajós altemplomot, amely alatt egy ókeresztény mártír sírja vagy ereklyéi voltak. A belső szobrászati elemeket észak-itáliai és francia mesterek készítették.
A háborúk nem kímélték meg az épületet, a tatárjárás idején a dómot felgyújtották, 1299-ben a muszlim Mizse nádor dúlta föl Pécset, a dóm tetőzete ill. mennyezete megsemmisült. Végül a 14. század első harmadában beboltozták a mellékhajókat és két új kápolna is épült. Az egyik az északnyugati toronyhoz kapcsolt Fájdalmas Szűz kápolnája, a másik a délnyugati toronyhoz kapcsolódó Corpus Christi kápolna. Az újabb építkezések a 15. század második felében zajlottak, és az apszis ablaka fölé festett dátum szerint 1505-ben fejezték be. A vezető mester Demetrius volt. Ekkor vette fel a székesegyház gótika jegyeit, mint a nagy, mérműves ablakok, vagy a korra jellemző boltozatok.
1543-ban a támadó török sereg elfoglalta Pécset, majd a Corpus Christi-kápolnát is dzsáminak használták, a többi részében élelmiszert, hadianyagot raktároztak, megcsonkították az Árpád-kori domborműveket, lemeszelték a freskókat és megrongálta a Szatmáry pasztofóriumot. 1631-ben egy villámcsapás miatt megsérült a délnyugati torony. 1664-ben Zrínyi Miklós Mecsekre telepített ágyúi komoly károkat okozott a székesegyház tetőzetében.
A török megszállás után sem maradt épen az épület, 1704-ben újabb csapás érte a várost. Először Vak Bottyán kurucai, majd a felbujtott rácok pusztítottak, ágyúgolyóiktól beszakadt a templom főhajójának boltozata.
Újkor
Nesselrode püspök idején, 1712-1732 között javították ki a háborúk okozta sérüléseket. A század negyvenes éveitől kezdve új berendezést készítettek: a főoltár 1741-ben készült Krail János tervei szerint, a sekrestye rokokó szekrényeit 1756-ban helyezték el és 1762-ben már álltak a kanonoki stallumok.
Az 1831-ig tartó helyreállítás során a homlokzatok elé egységes, klasszicista és romantikus elemekből álló kulisszafalakat emeltek Pollack Mihály tervei alapján. Ekkor építették föl a Boldog Mór-kápolnát, és állították helyre a délnyugati toronyt.
1877-ben Dulánszky Nándor püspök megbízta Friedrich von Schmidt osztrák építész-restaurátort a székesegyház stílszerű megújításával. Célul tűzték ki, hogy a millenniumi ünnepségekre visszaállítják az Árpád-kori székesegyházat, megszabadítják a későbbi korok hozzáépítéseitől. 1882. június 9-én kezdték szétszedni és kiárusítani a barokk oltárokat, padokat és székeket. Olyan értékek pusztultak el, amelyek nem csupán a dóm története szempontjából voltak jelentősek, hanem a magyar művészet fejlődésének pótolhatatlan láncszemeit alkották. Az építkezés közben lebontották a középkori várfalakat, így alakult ki a Dóm tér. A dóm fölszentelése 1891. június 22-én Ferenc József magyar király látogatásakor történt meg.
1962-63 folyamán tatarozták az épületet, a déli homlokzaton elhelyezték Antal Károly modern megfogalmazású apostolszobrait. Az 1854-ben készült tizenkét eredeti és az 1891-ben készült második sorozatból megmaradt kettő szobor a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola udvarán található meg, erősen leromlott állapotban. 1965–1968 között restaurálták a falképeket, letisztították a faragványokat, megújították az aranyozásokat. 2000-ben Rétfalvi Sándor szőlőlugast ábrázoló díszkapuját helyezték el a déli bejárathoz.
Fotó: Hegedüs Tünde
Fotó: Hegedüs Tünde
Fotó: Hegedüs Tünde
1991. január 9-én II. János Pál pápa a székesegyházat Basilica Minor rangra emelte, majd pár hónap múlva meg is látogatta.
2009 januárjában egy 1886-ban elhelyezett időkapszulát találtak a pécsi székesegyház egyik tornyának kereszt alatti gömbjében. Az üveghenger érméket és egy kézzel írott pergament tartalmazott. Minden darab kifogástalan állapotban került elő.A latinul írott pergamen részletesen lejegyzi a székesegyház 1882-ben kezdődött felújítását.
2016-ban először formáztak lámpákkal adventi koszorút a székesegyházból.
2018-ban ismét fölújítják a belsejét: megújul a világítás és a hangosítás, a padok, és a városi távfűtőrendszerre kötik a dómot.
