A PTE BTK Közösségi és Szociális Tanulmányok Tanszék Facebbok oldalán jelent meg a gyászhír.
„In memoriam Baráth Árpád (1944-2022) professor emeritus
A többségében magyarlakta vajdasági Zentán született Baráth Árpád 47 éves koráig a korabeli Jugoszláviában futott be impozáns tudományos pályát. A Zágrábi Egyetemen szerzett pszichológus diplomájának átvételét követően hét évig folytatott posztgraduális tanulmányokat az egyesült államokbeli Ann Arborban.
Hazatérése után, 1979-től 1991-ig fontos szerepet játszott a modern társadalomtudományi trendek és kutatásmódszertani ismeretek nemzetközi színtéren történő kritikus megvitatása érdekében összehívott dubrovniki találkozók megszervezésében. Az e találkozókra rendre meghívott, a „vasfüggöny” mögött élő magyarországi szakemberek gyakran itt nyertek először közvetlen tapasztalatot a társadalomtudomány élvonalát jelentő nyugati tudósok gondolkodás- és kommunikációs módjáról. Jugoszlávia megszűnésével nemcsak a dubrovniki találkozók missziója illant el, de a zágrábi Orvostudományi Egyetemen és a szerbiai Újvidék Művészeti Akadémiáján egyaránt oktató Baráth professzor is választásra kényszerült. Ő a harmadik utat választotta, s Magyarországon kezdett új életet a festőművész Márkus Ilona társaként.
Baráth Árpád Magyarországra települése szinte friss infúzió volt a rendszerváltás idején bontakozó honi szociális munka számára. A hazai alkalmazott társadalomtudomány egyik legholisztikusabb képviselőjeként döntő szerepet játszott abban, hogy a szociális munka mesterképzés a főváros után hazánkban másodikként a PTE BTK-n indult el. Úttörő szerepet játszott a társadalmi kirekesztés, emberkereskedelem és migráció pszichoszociális és egészségügyi következményeinek és az erre adott adaptív, kreatív és önsegítő válaszok kutatásában. A Szociális Szemle egykori főszerkesztőjeként igyekezett szintetizálni a szociális munka gyakorlatát megalapozó társadalompolitikai, bölcsészeti, egészségügyi, jogi és közgazdasági tudást.
Mindamellett egy percig sem feledkezett meg régi otthonában élő honfitársairól. Szenvedélyesen foglalkoztatta az a probléma, hogy miként lehet a volt Jugoszlávia területén élő, rohamosan fogyó, gazdag történelmi és kulturális örökséggel rendelkező magyarság értékeit megmenteni és gazdagítani.
A Baráth Árpád professzor által koordinált nemzetközi kutatási projektek; magyar nyelvű, majd később angol nyelvű képzési programokban való jelenléte jelentős mértékben hozzájárult a hazai szociális munka fejlődéséhez, jó hírének honi és nemzetközi szakmai színtereken való elismeréséhez.Szellemi örökségét tovább visszük.
A Közösségi és Szociális Tanulmányok Tanszék kollektívája”
