StyleNews

Erőteljes füttykoncert és fújolás fogadta Orbán Viktort Prágában amikor az uniós csúcsra érkezett. Az esetről videó is készült, amelyet az Európai Bizottság honlapjára töltöttek fel – szúrta ki a Telex.

Az unió országainak vezetőit tüntetők fogadták, akik Ukrajnát éltették és „Nem a vétókra!” táblákkal és „Erős uniót!” rigmusokkal várták a politikusokat. Orbán Viktort a többieknél is kisebb lelkesedéssel fogadták, a videón jól hallatszik, hogy miután kiszállt az autóból, a jelenlévők rendesen kifütyülték a miniszterelnököt. Az is beszédesnek tűnt, hogy ugyan az összes politikus nyilatkozott a sajtónak, Orbán Viktor azonban nem állt szóba az újságírókkal, a videón látszik, hogy csak mosolyogva odaszólt valamit a jelenlévőknek.

A prágai csúcson az unió vezetői az energiaellátásról és az energiabiztonságról tanácskoztak. Csütörtökön a találkozón az uniós vezetőkön kívül több európai ország vezetője részt vett, így például Erdoğan török elnök is. Oroszországot és Fehéroroszországot nem hívták meg.

Alesz Bjaljacki bebörtönzött fehérorosz aktivista, az emberi jogokat védő Memorial orosz szervezet és az ukrán Polgári Szabadságjogok Központja kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be péntek délelőtt a kitüntetést odaítélő testület Oslóban.

A Norvég Nobel-bizottság indoklása szerint a díjazottak a civil társadalmat képviselik hazájukban, és évek óta kiállnak azért, hogy az emberek szabadon bírálhassák a hatalomban lévőket és az állampolgárok alapjogai érvényesülhessenek. „Kiváló munkával dokumentálták a háborús bűnöket, az emberi jogok megsértését és a hatalommal való visszaélést. Együtt azt demonstrálják, milyen fontos a civil társadalom a béke és a demokrácia szempontjából” – tudatta közleményében az oslói testület.

Alesz Bjaljacki a demokráciapárti mozgalom egyik alapítója volt Fehéroroszországban a nyolcvanas évek közepén. Életét annak szentelte, hogy segítse hazája békés és demokratikus fejlődését. Ő alapította a Vjaszna nevű emberi jogi szervezetet 1996-ban egy vitatott alkotmánymódosítás hatására, amely teljhatalommal ruházta fel az elnököt. A változtatás miatt tömegtüntetések kezdődtek. A Vjaszna támogatta a bebörtönzött tiltakozókat és családtagjaikat. Az elmúlt években a szervezet egyre nagyobb befolyásra tett szert. Egyik fő feladatává a börtönben elkövetett kínzások és jogsértések dokumentációja vált.

Alesz Bjaljacki több alkalommal ült börtönben aktivizmusa miatt: 2011-től 2014-ig, illetve 2020-től napjainkig. Jelenleg tárgyalás nélkül tartják fogva. A Nobel-békedíjat odaítélő bizottság aláhúzta: a hatalmas nehézségek sem tántorították el a jogvédőt attól, hogy harcoljon az emberi jogokért és a demokráciáért Fehéroroszországban.

A Memorial jogvédő szervezetet 1987-ben alapították jogvédő aktivisták az egykori Szovjetunió területén azért, hogy az emberek sohase felejtsék el a kommunista rezsim elnyomásának áldozatait. A Memorial munkássága azon az elven alapul, hogy a múlt bűncselekményeinek megismerése segíti, hogy elkerülhetővé váljon megismétlődésük.

A Szovjetunió összeomlása után a Memorial az egyik legnagyobb jogvédő szervezetté vált Oroszországban. A sztálini korszak visszaéléseinek dokumentációján kívül az Oroszországban elkövetett jogsértésekről is adatokat gyűjtött. A szervezet az orosz létesítményekben bebörtönzött politikai foglyokra vonatkozó információk egyik leghitelesebb forrása és a jogállamiságért folytatott küzdelem egyik élharcosa volt.

Az orosz legfelsőbb bíróság 2021 decemberében betiltotta a Memorialt, amelyet korábban idegen ügynöknek minősítettek, és amelyet az ügyészség terrorista és szélsőséges szervezetek támogatásával vádolt meg. A bírósági ítélet értelmében a szervezet összes részlegét felszámolták, de munkatársai továbbra sem adják fel a küzdelmet.

A Polgári Szabadságjogok Központját 2007-ben alapították Kijevben az emberi jogok és a demokrácia előmozdítása érdekében. A szervezet céljául tűzte ki az ukrán civil társadalom megerősítését, illetve a demokrácia és a jogállamiság támogatását. A központ egyebek között aktívan pártolta, hogy Ukrajna a Nemzetközi Büntetőbíróság tagjává váljon. Az ukrajnai háború kezdete óta a szervezet mindent megtesz az oroszok által elkövetett háborús bűnök dokumentálásáért, és a felelősök elszámoltatásáért.

A sztrájkbizottság ülésének jövő heti összehívását, valamint az „oktatás minden területéhez értő” kormánybiztos kinevezését kéri a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) az Orbán Viktor miniszterelnöknek küldött nyílt levélben.

A pénteki levélben a szakszervezetek felidézték, a kormány – saját bevallása szerint – azért nem tárgyal az érdekképviseleti szervekkel, mert várja az Európai Bizottság döntését a béremelés finanszírozásáról. A sztrájkbizottság szerint azonban a kormány az állami költségvetésből is megkezdheti az „érdemi béremelések” azonnali kifizetését, ezért jelezték, hogy a jövőben nem fogadják el azt az érvet, „miszerint a baloldal, továbbá Brüsszel akadályozza az oktatásban dolgozók bérének emelését”.

A PSZ és a PDSZ azt is kéri, hogy a miniszterelnök „haladéktalanul nevezzen ki olyan, az oktatás minden területéhez értő és az elmúlt időszak kudarcaihoz nem köthető” kormánybiztost, akivel a szakmai párbeszédet folytathatnak az oktatás strukturális átalakításáról, a pedagógushiány megszüntetéséről, a munkaterhek csökkentéséről, a Nemzeti Alaptanterv felülvizsgálatáról és a közoktatás modernizációjáról.