StyleNews

„Lehet olyan forgatókönyv 2023-ban, hogy ha Magyarország nem kapja meg az uniós eurómilliárdokat, a vártnál nagyobb lesz a recesszió, gyengül a forint és leminősítik az országot, akkor IMF-hitelt kell felvenni” – mondta a 444-nek Németh Dávid a K&H vezető elemzője.

A lap megjegyzi, a hazai költségvetés állapotáról nagyon rossz hírek érkeznek. Varga Mihály pénzügyminiszter ugyanis egyrészt bejelentette, hogy a kormány ugyan 4,9 százalékos államháztartási hiányt tervezett erre az évre, de arról döntött, hogy jelentős mennyiségű plusz gázt szerez be az idén, aminek költsége növeli a hiányt, így a hiány év végére 6,1 százalék lesz.

A 2023-as számok sem túl biztatóak: a kormány újra tervezte a költségvetést, a vártnál jóval kisebb gazdasági növekedéssel számolnak illetve a tervezettnél jóval magasabb infláció (a kormány szerint 20 százalék fölött alakulhat az év végén, és csak jövő nyáron lehet érdemi csökkenés) és a recesszióba süllyedő gazdaság (Varga Mihály szerint 2023 első három negyedévében recesszióban lesz a gazdaság, és csak az utolsó negyedévben remélnek növekedést). „A már elfogadott költségvetési törvény 2023-ra 4 százalékos gazdasági növekedéssel és öt százalékos inflációval számolt. Ezzel szemben Varga most úgy fogalmazott, hogy 2023-ra növekedést tervezni nehéz feladat” – írta a Népszava. A Pénzügyminisztérium (PM) 2023-ra 1-2 százalékos GDP csökkenéssel számol.

Jól mutatja, hogy a költségvetés dermesztő állapotban van, hogy a PM adatai szerint augusztusban az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszere 236,2 milliárd forint hiánnyal zárt, ami csaknem két és félszerese az egy évvel korábbi 97 milliárd forintos deficitnek. „Ezzel az első nyolc hónapban, azaz augusztus végéig felhalmozott hiány 2872,7 milliárd forintra duzzadt, elérte az egész évre jóváhagyott összeg 91,1 százalékát, és másfélszerese volt az egy évvel korábbi 1900,7 milliárd forintnak” – közölte a tárca.

Eközben két fontos hitelintézmény, a Moody’s és a Standard&Poor’s is leminősítette az országot, egyikőjük szerint sem fog összejönni a kormány – egyébként is magas – hiánycélja.

Elszállt az államadósság, sokkal magasabb, mint 2010-ben volt.

Az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint a második negyedévben 77,5 százalékra emelkedett a GDP-arányos bruttó adósság, konkrétan 44 206 milliárd forint. A 2010-es kormányváltáskor az államadósság 19 ezer milliárd forint volt, ami 2020-ra majdnem megduplázódott, 36 ezer milliárd forint fölé emelkedett.

„Az utóbbi napokban egyre több helyről hallani – persze nem kormányzati, illetve kormánypárti körökből –, hogy amennyiben nem sikerül az Orbán-kormánynak megállapodnia az Európai Bizottsággal a magyar gazdaság mostani helyzetében túlzás nélkül életmentőnek tekinthető eurómilliárdokról, akkor aligha lehet más választása, mint a hiányzó megasummát a Nemzetközi Valutaalaptól szerezze be” – írta az mfor.hu szakportál. Emlékezetes, hogy az Orbán-kormány éles kampányt indított az IMF ellen a 2010-es évek elején. Ugyanakkor például Szerbia épp a napokban fordult készenléti hitelkeretért a valutaalaphoz a nyugati befektetők elfordulása miatt.

A helyszínen gyűjtött bizonyítékok alapján megállapítható, hogy Ukrajnában háborús bűncselekmények történtek, jelentette be pénteken az ENSZ független vizsgálóbizottságának elnöke, a norvég Erik Mose. A bizottságot márciusban hozta létre az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa azért, hogy kivizsgálja a jogsértéseket.

A bizottság tagjai 27 ukrán településen voltak Kijev, Csernyihiv, Harkiv és Szumi térségében, és több mint 150 áldozattal és szemtanúval beszéltek. Mose az Emberi Jogi Tanács előtti beszámolójában elmondta, hogy az orosz hadsereg lakott területeket bombázott, civileket végzett ki és kínzott meg, nemi erőszakot követett el és rosszul bánt az ukrán lakossággal.

„Lesújtott minket a felkeresett régiókban elkövetett kivégzések nagy száma”- mondta Mose. A bizottság jelenleg ezek kivizsgálásával és további esetek dokumentálásával foglalkozik. Azt is mondta, hogy a holttesteken egyértelműen kivégzésre utaló jeleket találtak: hátrakötött kart, lőtt sebet a fejen vagy elvágott torkot.

A szemtanúk azt mondták, hogy az oroszok rosszul bántak velük, egyes esetekben pedig meztelenre vetkőztették, és ütlegekkel, elektrosokkal vagy más módon kínozták őket. Néhányan azt állították, hogy elfogásuk után Oroszországba szállították őket, és hetekig börtönben ültek. Voltak olyanok is, akik eltűntek az orosz fogságban, mondta Mose.

A kínzáson felül az oroszok sokakat meg is erőszakoltak. A szemtanúk szerint egyes esetekben arra kényszerítették a hozzátartozókat, hogy nézzék végig az aktust. Az áldozatok kora négytől nyolcvankét évesig terjedt.

„A bizottság olyan eseteket is dokumentált, amelyekben gyerekeket erőszakoltak és kínoztak meg és jogellenesen tartottak fogva”- mondta Mose.

A bizottság tudomására jutott két eset is, amikor az ukrán erők orosz katonákkal bántak rosszul. Bár jóval kevesebb ilyen eset van, ezek továbbra sem kerülik el a figyelmünket, mondta Mose.

Oroszország nem vett részt az Emberi Jogok Tanácsának ülésén. Moszkva következetesen tagadja, hogy az orosz hadsereg civileket támadna Ukrajnában. (MTI)

Többen is megosztották az első, rezsiemelés utáni gázszámlájukat, melyeken sokkoló összegek szerepelnek, rengetegen vannak, akiknek fogalmuk sincs, hogy mindezt miből fogják kifizetni, pláne, hogy ezek még nem is a téli számlák.

Az egész azért is érdekes, mert a brüsszeli szankciók egyáltalán nem terjednek ki az orosz gázra, ráadásul Szijjártó Péter tavaly még azt jelentette be, hogy tizenötévre kedvezményes gázszerződést kötöttünk Moszkvával. Ennek ellenére a számlákon szereplő összeg tényleg döbbenetes, és több külföldön élő forrásunk is megerősítette, hogy ő nem fizet ennyit a gázért, ott ahol él, legyen az Ausztria, Németország, vagy Hollandia. Arról nem beszélve, hogy a többszörösét keresik annak, amit itt keresnek az emberek, Magyarországon.