„Lehet olyan forgatókönyv 2023-ban, hogy ha Magyarország nem kapja meg az uniós eurómilliárdokat, a vártnál nagyobb lesz a recesszió, gyengül a forint és leminősítik az országot, akkor IMF-hitelt kell felvenni” – mondta a 444-nek Németh Dávid a K&H vezető elemzője.
A lap megjegyzi, a hazai költségvetés állapotáról nagyon rossz hírek érkeznek. Varga Mihály pénzügyminiszter ugyanis egyrészt bejelentette, hogy a kormány ugyan 4,9 százalékos államháztartási hiányt tervezett erre az évre, de arról döntött, hogy jelentős mennyiségű plusz gázt szerez be az idén, aminek költsége növeli a hiányt, így a hiány év végére 6,1 százalék lesz.
A 2023-as számok sem túl biztatóak: a kormány újra tervezte a költségvetést, a vártnál jóval kisebb gazdasági növekedéssel számolnak illetve a tervezettnél jóval magasabb infláció (a kormány szerint 20 százalék fölött alakulhat az év végén, és csak jövő nyáron lehet érdemi csökkenés) és a recesszióba süllyedő gazdaság (Varga Mihály szerint 2023 első három negyedévében recesszióban lesz a gazdaság, és csak az utolsó negyedévben remélnek növekedést). „A már elfogadott költségvetési törvény 2023-ra 4 százalékos gazdasági növekedéssel és öt százalékos inflációval számolt. Ezzel szemben Varga most úgy fogalmazott, hogy 2023-ra növekedést tervezni nehéz feladat” – írta a Népszava. A Pénzügyminisztérium (PM) 2023-ra 1-2 százalékos GDP csökkenéssel számol.
Jól mutatja, hogy a költségvetés dermesztő állapotban van, hogy a PM adatai szerint augusztusban az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszere 236,2 milliárd forint hiánnyal zárt, ami csaknem két és félszerese az egy évvel korábbi 97 milliárd forintos deficitnek. „Ezzel az első nyolc hónapban, azaz augusztus végéig felhalmozott hiány 2872,7 milliárd forintra duzzadt, elérte az egész évre jóváhagyott összeg 91,1 százalékát, és másfélszerese volt az egy évvel korábbi 1900,7 milliárd forintnak” – közölte a tárca.
Eközben két fontos hitelintézmény, a Moody’s és a Standard&Poor’s is leminősítette az országot, egyikőjük szerint sem fog összejönni a kormány – egyébként is magas – hiánycélja.
Elszállt az államadósság, sokkal magasabb, mint 2010-ben volt.
Az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint a második negyedévben 77,5 százalékra emelkedett a GDP-arányos bruttó adósság, konkrétan 44 206 milliárd forint. A 2010-es kormányváltáskor az államadósság 19 ezer milliárd forint volt, ami 2020-ra majdnem megduplázódott, 36 ezer milliárd forint fölé emelkedett.
„Az utóbbi napokban egyre több helyről hallani – persze nem kormányzati, illetve kormánypárti körökből –, hogy amennyiben nem sikerül az Orbán-kormánynak megállapodnia az Európai Bizottsággal a magyar gazdaság mostani helyzetében túlzás nélkül életmentőnek tekinthető eurómilliárdokról, akkor aligha lehet más választása, mint a hiányzó megasummát a Nemzetközi Valutaalaptól szerezze be” – írta az mfor.hu szakportál. Emlékezetes, hogy az Orbán-kormány éles kampányt indított az IMF ellen a 2010-es évek elején. Ugyanakkor például Szerbia épp a napokban fordult készenléti hitelkeretért a valutaalaphoz a nyugati befektetők elfordulása miatt.
