StyleNews

Mintegy húsz ukrán katona holttestét találták hátrakötött kézzel az orosz megszállás alól néhány napja felszabadított Harkiv megyei Izjumban fellelt tömegsírban – közölte pénteken újságírókkal Dmitro Lubinec, az ukrán parlament emberi jogi biztosa.

„Körülbelül ötszáz polgári lakost találtak elföldelve. Eddig egy sírt fedeztek fel, amelyben az ukrán fegyveres erők mintegy húsz katonája van tömegesen eltemetve” – idézte az Ukrinform hírügynökség az ombudsmant. Szavai szerint az ukrán katonákat hátuk mögött megkötött kézzel találták agyonlőve. „Nyilvánvaló, hogy az elhunyt katonák foglyok voltak. A rendfenntartók úgy vélik, hogy először megkínozták, majd kivégezték őket” – tette hozzá. Lubinec közölte: nem kizárt, hogy nem ez az egyetlen hely, ahol ukrán katonák holttesteit temették el a régióban.
    

Olekszandr Tkacsenko ukrán kulturális miniszter az újságírók ukrajnai emléknapjának alkalmából a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arra hívta fel a figyelmet, hogy az Ukrajna elleni orosz invázió februári kezdete óta mostanáig 39 újságíró vesztette életét Ukrajnában. „Az elmúlt nyolc évben pedig még többen” – fűzte hozzá. A miniszter arra nem tért ki, hogy az elhunytak milyen állampolgárságúak voltak. „Újságírónak lenni ma annyit tesz, mint készen állni arra, hogy valaki az életét adja azért, hogy az igazságot az egész világ elé tárja” – hangsúlyozta Tkacsenko.
    

Az ukrán vezérkar délutáni harctéri helyzetjelentése szerint az ukrán légierő gépei pénteken négy ellenséges élőerő- és haditechnikai koncentrációs területet és egy megerősített állást találtak el, és egy kirakodópontra mért tüzérségi csapás következtében az orosz megszálló csapatok tartalékokkal való feltöltése megszakadt.
    

Az ukrán egységek visszaverték az orosz erők támadásait a Donyec-medencében Veszela Dolina, Bahmut, Zajceve, Avgyijivka és Novomihajlivka települések térségében. Ezenkívül az ukrán légvédelmi egységek a nap folyamán megsemmisítettek egy orosz Szu-24-es repülőgépet, két robotrepülőgépet és egy drónt. A nap folyamán az ellenség 4 rakétát, 5 légicsapást és 12 támadást intézett rakétatüzérségi rendszerekből Ukrajna területén lévő objektumok ellen. Az elmúlt napon az orosz erők négy rakétát lőttek ki, öt légicsapást és 12 támadást intéztek rakétatüzérségi rendszerekből Ukrajna területén lévő objektumok ellen – jelentette a vezérkar.
    

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója Twitter-bejegyzésében úgy vélekedett, hogy az önhatalmúlag kikiáltott Luhanszki Népköztársaság Moszkva-barát „főügyészének és helyettesének” megölése helyi bűnözői elemek leszámolása, vagy Oroszország által végrehajtott „tisztogatás” volt. Szavai szerint lehetett leszámolás olyan helyi bűnszervezetek között, amelyek nem tudtak megegyezni a lopott vagyon egymás közti felosztásában. „A másik verzió, hogy Oroszország ily módon próbál megszabadulni az általa elkövetett háborús bűntettek tanúitól. A nyomozás majd megállapítja” – tette hozzá a tanácsadó.
    

Az ENSZ Közgyűlése pénteken határozatot fogadott el, amellyel lehetővé tette Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek, hogy távolról vegyen részt az ülésen – számolt be a Jevropejszka Pravda hírportál. Néhány napja Vaszilij Nyebenzja, Oroszország állandó ENSZ-nagykövete hevesen ellenezte, hogy Zelenszkij videoösszeköttetés útján szólalhasson fel az értekezleten – emlékeztetett a hírportál.

mti

2022-ben gyanúsan sok, a Kremllel közvetlen vagy közvetett módon kapcsolatban álló milliomos lett öngyilkos vagy ért halálos kimenetelű baleset. Az elhunyt orosz üzletemberek barátai és családtagjai általában elképzelhetetlennek találták, hogy ezek az emberek megölték magukat, sőt egyes esetekben feleségüket és gyermekeiket is.

Az első eset január 30-án történt, amikor a 60 éves Leonyid Shulmant, a Gazprom orosz energiaóriás vezetőjét holtan találták a leningrádi vidéki házának fürdőszobájában. Holtteste mellett egy öngyilkos üzenet volt.

Az esetek összefüggéseit sok független szakértő és nyomozó vizsgálja, azonban eddig nem sikerült bebizonyítani, hogy tervezett merényleteket követnek el sorozatosan az oligarchák ellen.

Nézzük, 2022-ben kik haltak meg ilyen rejtélyes körülmények között:

• Január 30-án Leonid Shulmant, a Gazprom fejét holtan találták leningrádi házának fürdőszobájában. Holtteste mellett öngyilkos üzenet volt.
• Február 25-én Alexander Tyulakovot, a Gazprom egyik vezetőjét holtan találták szentpétervári rezidenciájának garázsában, testén öngyilkos levéllel.
• Február 28-án Mikhail Watfordot, ukrán származású orosz milliárdost a surreyi rezidenciájának garázsában találták holtan, a brit hatóságok nem találtak bizonyítékot bűncselekményre.
• Március 23-án Vasily Melnikovot, a Medstorm tulajdonosát a Nyizsnyij Novgorodban lévő lakásában találták holtan a feleségével és két fiával.
• Április 18-án Vladislav Avayevet, a Gazprombank volt alelnökét feleségével és 13 éves lányával együtt holtan találták moszkvai luxuslakásában.
• Április 19-én Sergey Protosenyat, a Novatek korábbi ügyvezetőjét a spanyol rezidenciájának kertjében találták meg felakasztva, feleségét és lányát holtan találták az ágyukban, halálukat tompa fejszeütések és szúrt sebek okozták.
• Május 2-án Andrei Krukovsky, a Gazprom tulajdonában lévő Estosadok Krasnaya Polyana síközpont menedzsere Oroszország leesett egy szikláról, miközben az Achipse erődhöz utazott.
• Május 8-án Alexander Subbotin, a Lukoil igazgatósági tagja állítólag kábítószer okozta szívrohamban halt meg egy sámáni rituálé során, bár a kritikusok „varangyméreg”-re hivatkoznak.
• Július 4-én Yuri Voronovo, a Gazprom alvállalkozója, az Astra-Shipping vezérigazgatójának holttestét Leningrád megye rezidenciájának medencéjében találták meg egy lövéssel a fején, a holtteste mellett pisztolyt találtak.
• Augusztus 14-én Dan Rapoport, Lett származású orosz üzletember és szókimondó Putyin-kritikus Washingtonban levő lakásában elesett, és belehalt a sérülésbe.
• Szeptember 1-én Ravil Maganov, az orosz Lukoil olajóriás elnöke és szókimondó Putyin-kritikusa állítólag szívproblémák és depresszió miatt került be egy moszkvai kórházba, aminek az ablakán kiesett.
• Szeptember 10-én Ivan Pechorin, az orosz Távol-Kelet és Sarkvidéki Fejlesztési Társaság (KRDV) légiközlekedési igazgatója kiesett a jachtjából és megfulladt Vlagyivosztokban, a holttestet két nappal később Beregovoében találták meg.
• Szeptember 14-én Vladimir Nikolayevich Sungorkin, a Komszomolszkaja Pravda című orosz állami újság főszerkesztője állítólag agyvérzést kapott és megfulladt, miközben ebédelni ment Oroszországban.

Forrás: Wikipédia
Kiemelt kép: Pixabay

Tömegsírt találtak az orosz megszállás alól felszabadított Harkiv megyei Izjum városban több mint 440 holttesttel – közölte Szerhij Bolvinov, a megyei rendőrség nyomozó osztályának vezetője ukrán híradások szerint.

View this post on Instagram

A post shared by The Guardian (@guardian)

Bolvinov szavai szerint ez az egyik legnagyobb tömegsír azok közül, amelyekre a felszabadított orosz területeken bukkantak. Elmondta, hogy ebben a tömegsírban a holttesteket külön-külön temették el. Arra a kérdésre, meg tudja-e mondani, hogyan haltak meg az emberek, azt válaszolta: „Tudjuk, hogy néhányukat agyonlőtték, mások tüzérségi tűzben vagy aknarobbanás okozta sérülésekben, néhányan pedig légicsapások következtében haltak meg”. Hangsúlyozta, hogy sok holttestet még nem azonosítottak, így haláluk okát a nyomozás során fogják megállapítani. Hozzátette, hogy az összes holttestet exhumálják, és igazságügyi orvosszakértői vizsgálatra küldik.
    

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtök éjjeli üzenetében reagált az izjumi erődben talált tömegsír hírére, mondván, hogy már pénteken ukrán és külföldi újságírók fogják felkeresni a helyszínt, így több információ kerül nyilvánosságra róla. „Azt akarjuk, hogy a világ tudja, mi történik valójában, és mihez vezetett az orosz megszállás. Bucsa, Mariupol és most sajnos Izjum. Oroszország mindenhol a halált hagyja maga után. A világnak Oroszországot valóban felelősségre kell vonnia ezért a háborúért. Mi mindent megteszünk ennek érdekében” – hangoztatta az elnök.
    

Ihor Klimenko országos rendőrfőnök arról számolt be az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek, hogy Harkiv megyében – amióta felszabadította az ukrán hadsereg – már tíz kínzókamrát fedeztek fel a hatóságok. „Ma legalább tíz kínzóközpont létezéséről beszélhetek a települések területén (a harkivi régióban). Két kínzóközpont van Balaklijában” – fejtette ki a rendőrfőnök. Hozzátette, hogy az egyik a balaklijai rendőrkapitányság területén volt. Elmondta azt is, hogy az elmúlt héten az ukrán rendfenntartók 204 büntetőeljárást indítottak az orosz megszállók által elkövetett háborús bűnök miatt.
    

Az ukrán főügyészség közölte, hogy őrizetbe vették az úgynevezett „balaklijai népi milícia vezetőjét”, aki Harkiv megye felszabadítása után a megszállt luhanszki régióba próbált szökni. A férfit 15 év börtönbüntetés fenyegeti. A nyomozás szerint a 48 éves balaklijai lakos megállapodást kötött a megszálló csapatok képviselőivel, így őt nevezték ki a „balaklijai népi milícia főnöki” posztjára. Beosztottakat vett fel, akiknek felügyelte a tevékenységét, és megszervezte az orosz csapatokkal közösen a létfontosságú infrastrukturális létesítmények irányítását.
    

Az ukrán katonai hírszerzés legfrissebb jelentésében azt írta, hogy a déli Herszon megyét megszállva tartó orosz alakulatok nem tudják ellátni magukat ivóvízzel, és lopott motorcsónakokon menekülnek át a Dnyeper (Dnyipro) folyó bal partjára. Arról is beszámoltak, hogy a Dnyeper egyik kompátkelőhelyén több, egyenként tíz-húsz fős fegyvertelen orosz csoport megjelenését is rögzítették. A hírszerzés szerint ezek a katonák megtagadták a részvételt a harcokban, ezért az egységparancsnokok kivették őket a csapatukból, és elkobozták fegyvereiket.
    

Olekszandr Vilkul, a Dnyipropetrovszk megyei Krivij Rih katonai adminisztrációjának vezetője közölte, hogy az orosz erők pénteken ismét rakétatámadást hajtottak végre a város ellen. Krivij Rihet már egymás után harmadik napja érik orosz rakétacsapások. Részletek a legutóbbi támadásról még nem kerültek nyilvánosságra.
    

Az ukrán vezérkar pénteki harctéri helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az ukrán erők 13 erődített orosz állásra, fegyverek és katonai felszerelések koncentrációs területeire, valamint öt légvédelmi rendszer állására mértek csapást. Az ukrán légierő közölte, hogy pénteken három orosz robotrepülőgépet semmisítettek meg Dnyipropetrovszk megye fölött.
    

A kijevi vezérkar legfrissebb, pénteki összesítése szerint eddig 54 050 orosz katona halt meg Ukrajnában, közülük mintegy kétszázan az elmúlt napon.

MTI

Péntek délután tűz ütött ki és kigyulladt a a China Telecom 47 emeletes, 218 méter magas épülete, a közép-kínai Csangsa városában – jelentette a The Guardian szerint a kínai állami média.

Az internetre közzétett videókon látszik, hogy hatalmas lángokkal ég az épület, egyszerre több emeleten is.

A Twitteren megosztottak egy olyan videót is, amit az épület belsejéből készítettek, miközben menekültek a lángok elől a bentmaradt emberek.

A China Telecom közleménye szerint helyi idő szerint délután fél öt körül a tüzet sikerült megfékezni, sérültekről egyelőre nem érkezett hír.

Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője árnyékkormányt alakít – jelentette be a párt ügyvezető alelnöke.

Molnár Csaba pénteki, online sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy Dobrev Klárát a DK elnöksége kérte fel az árnyékkormány megalakítására, a politikus pedig elvállalta a feladatot.
    

Az ügyvezető alelnök a döntést azzal indokolta, hogy meggyőződésük szerint nincs ma Magyarországon alkalmasabb személy erre a feladatra. Dobrev Klára dolgozott az államigazgatás minden szintjén, öt nyelven beszél, jogász és közgazdász diplomával rendelkezik, az Európai Parlament alelnökeként az ország számára kulcsfontosságú nemzetközi kapcsolatokat alakított ki, elkötelezett hazafi, igazi európai magyar demokrata – érvelt jelöltjük mellett.
    

Az árnyékminiszterelnök terveiről egy vasárnapi rendezvényen fog beszélni, majd egy hétfői sajtótájékoztatón bemutatja árnyékkormányának tagjai – közölte Molnár Csaba.
    

Az ügyvezető alelnök lépésüket azzal indokolta, hogy véleményük szerint Magyarország hatalmas bajban van. A kormány a választás előtt „hazudott a magyaroknak”, majd a választás után a rendszerváltozás óta eltelt évtizedek „legfájdalmasabb megszorítócsomagját vetette ki az emberekre” – fogalmazott. A kabinet mérlege az „orbáni infláció”, az üzemanyaghiány, a hétszeres gázáremelés, az adóemelések, a tönkretett kisvállalkozások, a megélhetési válság és a rezsipánik, miközben a „12 év óta tartó lopás miatt” az ország még az uniós forrásokhoz sem jut hozzá – jelentette ki.
    

Orbán Viktor miatt van megélhetési válság Magyarországon és amíg a miniszterelnök marad, addig marad a válság is – foglalta össze véleményét Molnár Csaba.

mti