StyleNews

A pénzügyi eszközök 837 milliárd, a kötelezettségek 145 milliárd forintos emelkedésének eredőjeként az idei második negyedévben 692 milliárd forinttal nőtt a háztartások nettó pénzügyi vagyona – derül ki a pénzügyi számlák előzetes adataiból, amelyek csütörtökön jelentek meg az MNB honlapján.

    A nettó pénzügyi vagyon negyedéves gyarapodása 2017 harmadik negyede óta a legalacsonyabb, mivel a megtakarítások összege (az eszközök növekedése) három éve nem volt ezer milliárd forintnál kevesebb, és utoljára öt éve, 2017 második negyedévében volt alacsonyabb a mostaninál.

    A háztartások nem konszolidált pénzügyi eszközeinek állománya június végén 78 489 milliárd forintot, a GDP 131,4 százalékát, a kötelezettségei 13 559 milliárd forintot, a GDP 22,7 százalékát tették ki, így a nettó pénzügyi vagyonuk a GDP 108,7 százalékát érte el – jegyezte meg az MNB.

    A megtakarítások 1266 milliárd forinttal emelkedtek a tranzakciók révén, miközben az átértékelődések 431 milliárd forint veszteséget okoztak. A készpénz és betétállomány 196 milliárd forinttal nőtt, amiben benne van a 3283 milliárd forint értékű devizabetéten szerzett 247 milliárd forint árfolyamnyereség, miközben a forintbetétekből 197 milliárd forintot kivontak a háztartások a második negyedév alatt.

    A részvények és tulajdonosi részesedések értékvesztése 582 milliárd forintot tett ki, és a 478 milliárd forint friss befektetés ellenére is 103 milliárd forinttal csökkent a háztartások portfóliójában lévő állomány, ám így is a bruttó vagyon 41,5 százalékát tette ki.

    A háztartások állampapír vásárlásai 144 milliárd forintra rúgtak, amivel június végére 10 198 milliárd forintra nőtt a kezükben lévő állomány.

    A biztosítástechnikai díjtartalékok 46 milliárd forinttal csökkentek, mivel az életbiztosítások 61, a nyugdíjbiztosítások 79 milliárd forint értékvesztést szenvedtek el, amit 95 milliárd forintnyi friss befektetés nem tudott ellensúlyozni.

    A kötelezettségek 145 milliárd forintos növekedéséből 137 milliárd volt a friss hitelfelvétel, amiből 139 milliárd forint ingatlanhitel, és szinte ugyanannyi fogyasztási hitel volt, míg a háztartások 166 milliárd forintnyi „egyéb kötelezettségüket” visszafizették.

Egyre valószínűbb, hogy szeptembertől nem lesz normális tanév kezdés. Egyfelől a pedagógusok is sztrájkolni kényszerülnek az alacsony bérek miatt, másrészről a kormány is digitális oktatásban gondolkozik, igaz most nem a Covid, hanem a súlyos energiaválság miatt.

Az idei iskolakezdésről a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Gosztonyi Gábor a Pénzcentrumnak elmondta, hogy az idei tanévet sok minden veszélyeztetheti: az alacsony bérek miatt a legnagyobb probléma a folyamatosan növekvő pedagógushiány. Sok olyan intézmény (általános iskola és óvoda) van már, ahol kevesebb a pedagógusok száma, mint a csoportok száma. A növekvő szaktanárhiány veszélyezteti a diákok előmenetelét, továbbtanulási lehetőségeit.

Ennek felelősségét a kormánynak kell viselnie, hiszen a Pedagógusok Szakszervezete évek óta hiába kongatja a vészharangot: az egyre csökkenő létszámú pályakezdők nem tudják pótolni a nyugdíjba menők egyre gyarapodó táborát. Veszélyeztetheti továbbá az idei tanévet az ismételten erősödő Covid-járvány, valamint az esetlegesen fellépő tüzelőanyag-hiány is, illetve az egekig szökő energiaárak

– fejtette ki Gosztonyi Gábor, aki azt is elmondta, hogy az energiaárak miatt az intézményeknek készülnie kell a távoktatásra is.

Megkérdezték a Belügyminisztériumot is arról, hogy mire számíthatnak az intézmények, szükség lesz-e az online oktatásra a rezsiköltségek emelkedése végett. Mint írták, a kormány célja, hogy az iskolák zavartalanul, a hagyományos tanrendben működjenek, így készülnek a tanévre, azonban

minden lehetőségre fel kell készülnünk, arra a szélsőséges esetre is, hogy Európában nem lesz elég gáz. A gázfűtés hiánya akár a magyar lakosságot – így az iskolákat is – elérheti, a kormány ezért rendelt el energia-veszélyhelyzetet, további gázvásárlást és a gáz kitermelés fokozását. A jogszabály értelmében tantermen kívüli, digitális munkarendet a köznevelésért felelős miniszter rendelhet el, ilyen döntés nem született. A Belügyminisztérium folyamatosan figyelemmel kíséri a nemzetközi és a hazai fejleményeket

-írta a Belügyminisztérium sajtóosztálya a Pénzcentrum kérdésére.