StyleNews

Veszélybe kerülhet a földgázellátás a téli fűtési szezonban Németországban az orosz gázexport visszafogása miatt – áll a német gazdasági minisztérium egy vasárnap kiszivárgott elemzésében.

Az ARD országos köztelevízió által ismertetett dokumentumban a tárca vezetője, Robert Habeck kifejtette, hogy a földgázpiacon tapasztalható feszültség és drágulás Oroszország Ukrajna ellen indított háborújának tulajdonítható.
    

Az orosz elnök, Vlagyimir „Putyin stratégiája nyilvánvalóan arra irányul, hogy elbizonytalanítson minket, felhajtsa az árakat és megosztottságot idézzen elő” az Európai Unióban.
    

Az export visszafogása miatt kieső mennyiséget egyelőre lehet pótolni, így nincs fennakadás az ellátásban és a gáztározók feltöltése is folytatódik még, bár magasabb költséggel. Azonban az áramtermelésben és az ipari felhasználók körében csökkenteni kell a fogyasztást, a tározók feltöltését pedig minden erővel folytatni kell, „különben nagyon szorult helyzetbe kerülünk télen” – írta az alkancellári tisztséget is betöltő miniszter.
    

Az áramtermelésben a földgáz arányát akkor lehet csökkenteni, ha bővítik a szénalapú  termelést. Ezért a leállított és tartalékba helyezett szénerőművek üzemeltetőinek „már most fel készülniük arra, hogy a lehető leghamarabb be tudják indítani a termelést”. A szénerőművi áramtermelés felfuttatása környezetvédelmi szempontból „keserű” fejlemény, „de ebben a helyzetben egyszerűen elkerülhetetlen ahhoz, hogy csökkenjen a földgázfogyasztás” – fejtette ki a Zöldek politikusa.
    

Az ország földgázfelhasználásában 37 százalékos aránnyal az első számú tényezőnek számító ipari fogyasztókat új árverési megoldással ösztönöznék takarékoskodásra. Az elképzelés lényege az, hogy a felhasználásuk visszafogására hajlandó ipari fogyasztók pénzért cserébe csökkentik a fogyasztásukat, az így felszabaduló mennyiséget pedig a tározókba irányítják.
    

A tározók üzemeltetőit az állami fejlesztési bankon (KfW) keresztül támogatnák 15 milliárd eurós hitelkerettel. A kedvezményes hitel azt szolgálja, hogy a tározók üzemeltetői meg tudják fizetni az utóbbi hetekben jelentősen megemelkedett árat a téli szezonra elraktározandó gázért.
    

A Gazprom orosz állami energetikai óriáscég számos hasonló – a többi között Lengyelországot érintő – lépés után a napokban a Németországba irányuló földgázszállításait is visszafogta. Így az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő Északi Áramlat-1 vezetéken naponta érkező mennyiség a hét eleje óta több mint 50 százalékkal csökkent.
    

Az ágazatot felügyelő szövetségi hatóság (Bundesnetzagentur) vasárnapi jelentése szerint a vezetéken alig 700 gigawattórának (GWh) megfelelő mennyiség érkezik napi szintre számítva. Ez a mennyiség a hét elején még 1400 GWh felett volt.
    

Ugyanebben az időszakban szintén jelentősen csökkent az Ukrajna-Szlovákia-Csehország útvonalon érkező orosz gáz mennyisége, a német-cseh határon fekvő Waidhaus mérőállomáson regisztrált adatok szerint 600 GWh-ról 200 GWh-ra.
    

Az ellátás ugyan továbbra is biztosított Németországban, de az utóbbi napok fejleményei már a Németországon keresztül más országokba, a többi között Franciaországba, Ausztriába és Csehországba irányuló földgázszállítást is „érintik” – áll a Bundesnetzagentur jelentésében.
    

A hatóság „kifejezetten támogatja a felhívást minél több gáz megtakarítására” – tették hozzá, utalva Robert Habeck csütörtöki nyilatkozatára, amely szerint mindenkinek törekednie kell a fogyasztás csökkentésére, mert a helyzet komoly, és „minden kilowattóra számít”.
    

Németországban az ipar után lakosság a legnagyobb földgázfelhasználó, a háztartások fogyasztása 31 százalékos arányt képvisel. A nagyobbak közé tartozik még a kereskedelmi és szolgáltatási ágazat is 13 százalékos aránnyal.
    

Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja előtt 55 százalék volt az orosz import aránya a földgázfelhasználásában. A szövetségi kormány igyekszik lazítani ezt a függőséget, legutóbbi, április végi adatai szerint az orosz földgáz arányát sikerült 35 százalékra csökkenteni a háború kezdete óta.
    

A németországi gáztározók összesített kapacitása 23 milliárd köbméter – ez az EU teljes gáztározói kapacitásának nagyjából 25 százaléka -, ezzel Németország a negyedik helyen áll az Egyesült Államok, Ukrajna és Oroszország után. A Bundesnetzagentur vasárnapi adatai szerint a tározók töltöttsége 57,03 százalékos, jóval meghaladja a 2015, 2017, 2018 és 2021 azonos időszakában regisztrált értéket.

MTI

Járókelők találtak rá vasárnap reggel egy holttestre Zalaegerszegen, egy parkoló autóban – közölte a zaol.hu.

A lap közlése szerint az egyik nagyáruház parkolójában vették észre a járókelők egy személyautóban a mozdulatlan férfit. A helyszínre érkező mentők állapították meg a halál beálltát.

A Zala Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószolgálata az MTI kérdésére közölte: az elsődleges vizsgálatok idegenkezűséget nem állapítottak meg. Az eset körülményeit közigazgatási eljárás keretében vizsgálják.

MTI

A Közterületi Támogató Alosztály munkatársai egy 21 éves helyi férfit fogtak el Pellérden. A nyomozók emberkereskedelemmel és kényszermunkával gyanúsítják.

A Mecsek Közterületi Alosztály munkatársai 2022. június 17-én délelőtt a pellérdi szőlőhegyen fogtak el egy férfit, aki a gyanú szerint 2018 júniusától közel négy éven át arra kényszerítette feleségét, hogy prostituáltként dolgozzon. A nőt folyamatosan bántalmazta, szexuálisan kihasználta, a nő prostitúcióból származó pénzét pedig rendszeresen elvette.

A 21 éves férfit előállították a rendőrségre, majd kihallgatták gyanúsítottként. Őrizetbe vették, és kezdeményezték letartóztatását.

Ellene emberkereskedelem és kényszermunka miatt nyomoz a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság.

police.hu

Akár évekig eltarthat még Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja a NATO főtitkára szerint.

Jens Stoltenberg a Bild am Sonntag című vasárnapi német lapban közölt interjúban elmondta, senki nem tudja, milyen hosszú lesz a háború, de fel kell készülni arra, hogy évekig tart, ezért azzal is számolni kell, hogy Ukrajnának hosszú ideig szüksége lesz még a szövetség támogatására.
    

A NATO-tagországok nem lankadhatnak, a segítséget folyamatosan biztosítaniuk kell, akkor is, sok költséggel jár, nemcsak a katonai támogatás, hanem az emelkedő energia- és élelmiszerárak miatt is  – húzta alá.
    

Ezek a költségek össze sem hasonlíthatók azzal az árral, amelyet az ukránok fizetnek emberéletekkel nap mint nap, és ha Vlagyimir Putyin orosz elnök azt a tanulságot vonja le az Ukrajna elleni háborúból, hogy nyugodtan folytathat mindent ugyanúgy, mint a 2008-as grúziai háború és a Krím félsziget 2014-es megszállása után, akkor „mi fizetünk még sokkal nagyobb árat” – mondta Stoltenberg.
    

A harminc országot összefogó katonai szövetség június végi madridi csúcstalálkozójáról elmondta, hogy a NATO-nak is változni kell, ha a világ változik, a világ pedig veszélyesebb lett. Ezért a találkozón rögzítik, hogy Oroszország már „nem partner, hanem veszélyt jelent biztonságunkra, békénkre és stabilitásunkra”.
    

Mint mondta, a szövetség új stratégiáját rögzítő dokumentumban Kínával is foglalkoznak, mert „felemelkedése kihívást jelent érdekeink, értékeink és biztonságunk számára”.
    

A finn és svéd csatlakozási folyamattal, illetve Törökország fenntartásaival kapcsolatban kiemelte, hogy a két skandináv ország tagfelvételi kérelme „történelmi pillanat, amelyet meg kell ragadnunk”, hiszen „a csatlakozás nemcsak Finnországot és Svédországot, hanem mindannyiunkat erősítene”. Ugyanakkor Törökország nem csupán „fontos NATO-ország” egy stratégiai fontosságú területen, Európa, Oroszország, Irak és Szíria között, hanem minden tagországnál többet szenvedett a terrortól, ezért „nagyon komolyan vesszük aggodalmait” – jelentette ki.

MTI

Idén 130 ezer forinttal többet szán nyaralásra a magyar lakosság a járvány előtti időszakhoz képest – derült ki az MKB Bank legfrissebb, MTI-nek küldött felméréséből.

A legutóbbi, 2019-es kutatás eredményeivel összevetve jelentősen nőtt azok aránya, akik vakációzni mennek, és szembetűnő az is, hogy egyre többen költenek 200 ezer forint feletti összeget üdülésük során.

A jelentősen megnőtt utazási kedv mellett az elköltött összeg is kiugró emelkedést mutat: 169 ezer forintról 301 000 forintra nőtt a nyaralásra szánt átlagos összeg, mindemellett a 2019-eshez képest 11 százalékponttal (17 százalékról 6 százalékra) csökkent azok aránya, akik 50 és 100 ezer forint közötti összeggel számolnak az utazásra, és 17 százalékponttal nőtt (38 százalékról 55 százalékra) azoké, akik többet terveznek költeni 200 ezer forintnál. A megkérdezettek legnagyobb része félretett jövedelméből fedezi a nyaralás költségeit, a külföldre utazók 95 százaléka bankkártyával tervez fizetni, a megkérdezettek körében a finanszírozási megoldások közül a hitelkártya a legnépszerűbb.

A megkérdezettek 78 százaléka nyaral valamilyen formában az év során, ez jelentős növekedés a korábbi 2019-es 64 százalékhoz képest. A legnépszerűbb hónap a nyaralásra továbbra is az augusztus, és a kutatásban részt vevők fele kizárólag belföldön keresi a kikapcsolódást, míg 15 százalékuk csak külföldi opciókat vesz figyelembe. 2019-hez képest 4 százalékponttal növekedett azok aránya, akik a tengerpartot választják pihenésre. Legtöbben legfeljebb ötnapos nyaralást terveznek, de az emberek több mint harmada 6-10 napos, illetve közel negyede 10 napnál tovább tartó üdüléssel számol.

A megkérdezettek nagy többsége, 82 százaléka spórolt pénzből finanszírozza az utazásait a kutatás szerint. Nőtt a SZÉP-kártyát használók aránya: 2019-ben az emberek 22 százaléka, 2022-ben 26 százaléka használja SZÉP-kártyáját a nyaralás során.

A mobiltelefonos fizetés népszerűvé válása – legfőképp a fiatalok körében – szembetűnő: az emberek harmada rendszeresen használja a mindennapokban a mobiltelefonos fizetés lehetőségét, közülük pedig csak 18 százalék nyilatkozott úgy, hogy nyaralás során nem él ezzel a lehetőséggel. Az okosórás fizetés egyelőre kevésbé elterjedt, a válaszadók 11 százaléka alkalmazza.

MTI

Egy érmet, egy aranyat szereztek a magyarok a Madeirán rendezett paraúszó-világbajnokság szombati zárónapján, így összesítésben négy első, három második és két harmadik helyet gyűjtöttek.

A paralimpiai bajnok Pap Bianka ezúttal 100 méter háton (S10) bizonyult a legjobbnak, s mivel korábban szerzett már egy másik aranyat és két ezüstöt is, ő lett a magyar küldöttség legeredményesebb versenyzője. Rajta kívül Konkoly Zsófia (2 arany, 1 ezüst), Hotz Csenge (1 bronz) és Száraz Evelin (1 bronz) teljesítménye ért dobogót. Magyarország a 41 induló nemzet között a 13. helyen végzett az éremtáblázaton.

MTI