Kezdőlap Blog Oldal 2134

Ismét gyengült a forint

Gyengült kedden a forint a főbb devizákkal szemben a bankközi devizapiacon. A jegybanki irányadó kamat piaci várakozásoknak megfelelő megemelése átmenetileg erősítette kissé a forintot.

    A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa a piaci várakozással összhangban 100 bázisponttal, 5,40 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot keddi ülésén, és ugyanekkora mértékben növelte a kamatfolyosó két szélét is.

    Az euró jegyzése délután hat órára 376,36 forintra emelkedett a kora reggeli 371,84 forintról, ami a forint 1,2 százalékos gyengülésének felel meg. A forint a dollár ellenében 1,9 százalékkal, a svájci frankkal szemben 1,7 százalékkal gyengült kedden. A dollár jegyzése 353,24 forintra emelkedett a reggeli 346,37 forintról, a svájci franké pedig 367,68 forintra 361,44-ről.

    A kamatemelés bejelentését követően a forint mérsékelt, 0,2-0,4 százalékos erősödést ért el a három devizával szemben, majd folytatta a gyengülést.

    A havi kezdőárfolyamához képest kedd délutáni jegyzésén a forint 2,4 százalékkal áll gyengébben az euróval, 6,4 százalékkal gyengébben a dollárral és 2,2 százalékkal gyengébben a svájci frankkal szemben.

Németország hamarosan függetlenedik az orosz gáztól

Néhány hét, de talán egy-két hónap és Németország függetlenedik mind az orosz gáztól, mind az orosz kőolajtól. Az orosz olaj jelenleg a németországi olajimportnak mindössze 12 százalékát teszi ki – mondta kedden Robert Habeck gazdasági miniszter, hozzátéve, hogy Európa legnagyobb gazdasága azt reméli, hogy néhány napon belül ki tudja váltani az összes, Oroszországból szállított olajat.

A vártnál így előbb szakíthatnak az orosz energiahordozókkal, korábban 2022 végére jósolták a leválás dátumát.

A Reuters múlt heti jelentése szerint Annalena Baerbock német külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy nyárig felére csökkentik a behozott mennyiséget, az év végére pedig teljesen befejezik a behozatalt. Az olaj után a gázzal folytatódik majd a folyamat, összhangban a közös európai menetrenddel. „A rendszerből való közös kilépés, az Európai Unió teljes kilépése a közös erőnk” – jelentette ki.

Szintén a Reuters írt arról hétfőn, hogy az EU most készíti elő az Oroszország elleni hatodik szankciócsomagot, amelynek része lenne az olajembargó valamilyen formája. A lap híre megemlíti, hogy Ukrajna és néhány EU-tagország, köztük Lengyelország és Litvánia, az orosz olaj és gáz betiltását akarja, míg Németország és Magyarország ellenzi az azonnali olajembargót. – írja a HVG.

Azonban így, hogy Németország a vártnál is gyorsabban függetelnedik az orosz gáztól és olajtól, vélhetően ők is meg fogják szavazni az orosz embargót, Magyarország ebben a kérdésben (is) végleg egyedül maradhat Európában.

Kiskorú lányokat fogdosott a férfi

0

A Szigetszentmiklósi Járási Ügyészség vádat emelt egy férfi ellen, aki több kiskorú lányhoz akart szexuálisan közeledni.

A vádirat szerint a férfi ismeretségi körébe tartozó, jellemzően tizennégy év alatti lányok irányában fokozott szexuális vágyat érzett. Ezt úgy elégítette ki, hogy megpróbált testi érintkezésben megnyilvánuló kapcsolatot létesíteni a kiszemelt áldozatokkal. Előfordult, hogy olyan termékek megvásárlásában segédkezett nekik, amelyeket életkoruknál fogva ők nem vehettek volna meg. Ekkor ellentételezésként meghatározott ideig tartó ölelést kért tőlük a férfi.

Ugyanakkor három esetben ennél messzebb is ment. 2020 augusztusában, Dunaharasztiban egy baráti összejövetelen egymás után három lányt is tolakodóan zaklatott.

Az első esetben először simogatni kezdte a kiválasztott lányt, majd kihasználta, hogy elaludt és fenekét fogdosta. Ekkor a sértett feleszmélt és elutasította a férfit. A következő alkalommal a férfi felajánlotta egy lánynak, hogy cigarettát vásárol neki, ha hagyja magát megfogdosni. A lány ezt visszautasította, de a férfi ennek ellenére fenekét és mellét is megfogta, illetve ruházata alá nyúlt. A harmadik lány combját, illetve nemi szervét fogdosta. Ennek ellenére közöttük nem történt egyéb szexuális cselekmény.

A kiskorú sértett lányok tájékoztatták szüleiket, akik feljelentették az elkövetőt. Ellene a Szigetszentmiklósi Járási Ügyészség három rendbeli szeméremsértés vétsége miatt emelt vádat.

Tovább emelkedik a jegybanki alapkamat Magyarországon

0

Az orosz-ukrán háború a szokásosnál nagyságrendileg nagyobb kockázatot jelent az inflációs kilátásokra, a monetáris tanács ezért az alapkamat-emelési ciklus határozott lépéssel történő folytatását tartja szükségesnek – írta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a keddi döntésről kiadott közleményében.

    Az MNB testülete 100 bázisponttal, 5,40 százalékra emelte az alapkamatot keddi ülésén, és ugyanekkora mértékben növelte a kamatfolyosó két szélét is: így az egynapos jegybanki betét kamata 5,40 százalékra, az egynapos és egyhetes jegybanki fedezett hitel kamata 8,40 százalékra nőtt.

    Az indoklásban megerősítették, hogy a kamatemelési ciklust addig folytatják, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.

    Az alapkamat fokozatosan felzárkózik az egyhetes betéti kamat következő hónapokban kialakuló szintjéhez – jelezték újra. 

    Megemlítették, hogy indokolt a szigorúbb monetáris kondíciók  fenntartása hosszabb ideig.

    Az MNB szükség esetén az eszköztár minden elemével készen áll beavatkozni a pénzügyi piacok stabilitásának biztosítása érdekében – húzták alá.

    Emlékeztettek arra, hogy az MNB továbbra is készen áll az egyhetes betéti eszköz kamatával gyorsan és rugalmasan reagálni, amennyiben azt a rövid távú pénz- és árupiaci kockázatok emelkedése indokolja. Az egyhetes betéti eszköz kamatát az MNB változatlanul a heti tenderek keretében határozza meg – tették hozzá. (A múlt heti tenderén 6,15 százalékon tartotta az egyhetes betéti kamatszintet a jegybank.)

    Az idei évi inflációs pálya leginkább a háború és a szankciók nyersanyagpiaci hatásaitól, valamint a rendkívüli helyzetre adott kormányzati válaszlépésektől függ – mutattak rá. Az év második negyedévében az erőteljes negatív kínálati hatások várhatóan tovább emelik az inflációt, a maginfláció a következő hónapokban szintén tovább emelkedik. (Idén márciusban az éves összevetésben számított infláció 8,5, míg a maginfláció 9,1 százalék volt.)

    A grémium úgy számol, hogy a háború és a szankciók elsőkörös hatásainak lecsengése, a külső inflációs hatások mérséklődése és a jegybanki lépések következtében az infláció várhatóan 2023 második felében tér vissza a jegybanki toleranciasávba, majd 2024 első félévében éri el a 3 százalékos jegybanki célt. A fogyasztóiár-index 2023-ban 3,3-5,0 százalékon, 2024-től pedig az inflációs céllal összhangban alakul.

    A magyar gazdaság növekedési képessége az MNB szerint változatlanul erős. A háború és a szankciós politikák időbeli lefutásától függően a GDP 2022-ben a korábban vártnál lassabb ütemben, 2,5-4,5 százalékkal, míg 2023-ban 4,0-5,0 százalékkal, 2024-ben pedig 3,0-4,0 százalékkal bővül – idézték fel az előrejelzések számait.

    Az MNB testülete újra hangsúlyozta: továbbra is kulcsfontosságú számukra az állampapírpiac stabilitásának biztosítása, ennek megfelelően szükség esetén készen állnak állampapír-vásárlásokkal beavatkozni.

    Figyelmeztettek arra, hogy az orosz-ukrán háború több csatornán keresztül is növeli a költségvetési kockázatokat, ugyanakkor a költségvetési hiánycélok tartása az erős nominális növekedés mellett biztosíthatja az adósságráta további csökkenését a tavalyi év végi 76,8 százalékhoz képest.

    Az MNB jelezte, hogy 2023-tól megkezdődhet a külső egyensúlyi folyamatok gyors javulása, aminek hatására a folyó fizetési mérleg egyenlege várhatóan ismét többletbe fordul.

A KSH szerint 546 ezer forint az átlagbér Magyarországon

0

2022 februárjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 546 000 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 374 800 forint volt. A bruttó átlagkereset 31,7%-kal, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset pedig 31,9%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. Az átlagkereset kiugró emelkedéséhez elsősorban a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állomány hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatása (ún. fegyverpénz), illetve a már részben előre ütemezett béremelések, valamint a minimálbér- és a garantáltbérminimum-emelés járultak hozzá.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 445 000 forint volt, 14,5%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. – írja a KSH.

2022. február:

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 546 000, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 558 600 forint volt.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 363 100, a kedvezményeket is figyelembe véve 374 800 forintot ért el.

A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 31,7%-kal nőtt. A kedvezmények (valamint az adó- és járulékmentességek) figyelembevételével számított nettó kereset 31,9%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 445 000 forintra becsülhető, ez 14,5%-kal magasabb, mint egy évvel korábban.

A bruttó kereset mediánértéke 378 100 forint volt, amely 14,6%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

2022. január–február:

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 506 700, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 518 300 forint volt.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 337 000, a kedvezményeket is figyelembe véve 348 500 forintot ért el.

A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 22,8, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 23,4%-kal nőtt az előző évhez képest.

A bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 477 200, a költségvetésben 599 700, a nonprofit szektorban 484 900 forintot ért el, ami 12,3, 53,5, illetve 33,7%-os növekedést jelent az előző évhez viszonyítva. A honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állomány hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatása (ún. fegyverpénz) és az egyes előmeneteli rendszerekben előre ütemezett béremelések hatására, a költségvetés – elsősorban a közigazgatás, védelem nemzetgazdasági ág – bruttó átlagkereset-növekedése jelentősen meghaladta a nemzetgazdasági átlag emelkedését. A nonprofit szektor szintén átlagot meghaladó keresetnövekedéséhez hozzájárult, hogy 2021. augusztus elejétől számos oktatási intézmény, fenntartójának változása miatt, a költségvetési szektorból ebbe a szektorba sorolódott.

A bruttó átlagkereset a közigazgatás, védelem ágban volt a legmagasabb (926 200 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (303 700 forint).

A bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiaknál 562 400, a nők esetében 448 900 forint volt, ez a férfiaknál 25,4, a nőknél 18,8%-os növekedést jelent egy év alatt.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 443 400 forintra becsülhető, 14,1%-kal magasabb, mint egy évvel korábban.

A reálkereset 13,6%-kal emelkedett, a fogyasztói árak előző évhez mért, 8,1%-os növekedése mellett.

A bruttó kereset mediánértéke 376 300 forint volt, amely 13,7%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

A tulajdonosok elkötelezettek a repülőtérfejlesztés mellett

0

Megtörtént a többségi tulajdonrész értékesítését követő első taggyűlés az AIR-Horizont Nonprofit Kft.-ben és a Pécs-pogányi repülőteret működtető Kft.-ben. A tulajdonosok elkötelezettek a Pécs melletti légikikötő fejlesztése iránt.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tavaly év végén szerzett többségi tulajdont a pécs-pogányi repülőteret üzemeltető gazdasági társaságokban, miután megvásárolta a pécsi önkormányzat tulajdonrészének egy részét. A repülőteret üzemeltető Pécs-pogányi repülőteret működtető Kft.-ben és az infrastruktúrát tulajdonló AIR-Horizont Nonprofit Kft.-ben ezzel többségbe került az állam. A kormány februárban döntött arról, hogy a tulajdonosi jogokat a Paksi Atomerőmű fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter gyakorolhatja.

Az AIR-Horizont Nonprofit Kft. és a Pécs-pogányi repülőteret működtető Kft. áprilisi taggyűlésén ennek megfelelően már a Paksi Atomerőmű fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter, Süli János delegáltjai képviselték az új többségi tulajdonost. A pécsi önkormányzat részéről Ruzsa Csaba alpolgármester és a Pécsi Vagyonhasznosító Zrt. vezetése vett részt a taggyűlésen, Pogány községet pedig Juhász Zoltán polgármester képviselte.

A taggyűlésen a tulajdonosok képviselői egyeztettek a repülőtérfejlesztés lehetséges menetrendjéről, és meghatározták, hogy idén milyen feladatokat hajtanak végre a légikikötő fejlesztése érdekében.

Állami forrásból több milliárd forintos fejlesztést szeretnének végrehajtani a pécs-pogányi repülőtéren. Kiemelt cél a régió tőkevonzó képességének az erősítése.

Írja Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata.

A Pedagógusok Szakszervezete önálló oktatási minisztériumot, tanszabadságot és kiszámítható jövőt szeretne

    Az érdekképviselet azt közölte kedden az MTI-vel, hogy mivel rövidesen összeül az új parlament, majd létrejön az új kormány is, még a minisztériumi struktúra kialakítása előtt szükségesnek tartja, hogy ismét felhívja a figyelmet az oktatás legsúlyosabb problémáira.

    A PSZ egyik legfontosabb követelésének azt tartja, hogy önálló oktatási minisztérium jöjjön létre, amely a bölcsődétől a felsőoktatásig képviseli a nemzet jövőjét meghatározó stratégiai ágazatot a kormányon belül.

    „Már régóta egyértelmű, hogy a sok területet magába olvasztó Emmi nem képes ellátni feladatát, az oktatásnak külön tárca kell, hozzáértő miniszterrel. A PSZ szükségesnek látja azt is, hogy a köznevelés és a szakképzés ismét egy tárcához kerüljön” – hangsúlyozták.

    A szakszervezet továbbra is követeli, hogy a pedagógusok illetményének számításánál a mindenkori minimálbért vegyék figyelembe, és ez vonatkozzon a szakképzésben dolgozókra is. A bérek értékállóságának megteremtése szerintük nem tűr halasztást, miként az sem, hogy emelkedjen a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak bére.

    Sürgetik a munka- és adminisztrációs terhek csökkentését, és azt, hogy a hátrányos helyzetű településeken a pedagógusok nehéz körülmények között végzett munkájáért járó pótlékot 100 százalékkal emeljék meg.

    A PSZ szerint az új kormányra vár az a feladat is, hogy gondolja át a mára megbukott pedagógus-életpályamodellt, és minden diáknak érdemi óraszámcsökkenést jelentő, új alaptantervet dolgozzon ki.

    A PSZ követeli a pedagógusképzés megújítását, az oktatási intézmények szektorsemleges finanszírozását. Az oktatásra fordított összeg érje el a mindenkori GDP 6 százalékát! – emelték ki.

Klímastratégia – szabad az út a zöld Siklós felé vezető úton

0

Helyi klímastratégia kidolgozása, valamint a klímatudatosságot erősítő szemléletformálás projektjének zárórendezvényén adták át azokat az okleveleket és nyereményeket, melyekkel a siklósi iskolák diákjainak kapcsolódó szakkörön készített alkotásait ismerték el.

A záróakkordnak és az Éghajlatvédelmi akcióhős szakkörzáró kiállításhoz kapcsolódó díjátadásának a siklósi könyvtár adott otthont hétfő délután. Az egyéni díjazottak mellett a legeredményesebb intézményt is elismerésben részesítették; az élő citromfát a Batthyány Kázmér Általános Iskolában nevelhetik fel.

Elérkeztünk egy kicsivel több, mint kétéves folyamat végéhez – mondta Mojzes Tamás. Siklós alpolgármestere ismertette, hogy az önkormányzat munkatársaival és külső partnerek, szakértők segítségével, valamint a helyi lakosság és a megalakult városi klímaplatform bevonásával megalkották Siklós Város Klímastratégiáját.

Hosszú utat tettünk meg, és még csak a hídhoz értünk el. Amikor elkezdtük még sem pandémia, sem háború nem terhelte világunkat – emlékeztetett, hozzátéve: bízik benne, hogy mindkettőnek hamarosan búcsút inthetünk, azonban a klímavédelem, klíma változás egészen biztos, hogy sokáig közügy, osztályrészünk marad. Ígérem, az önkormányzat megalkuvás nélkül fog tenni a klímatudatos Siklósért, de csak együtt, a mostani tudással felvértezve kelhetünk át a zöld jövő, zöld Siklós felé vezető hídon – fogalmazott. – írja a siklosihirek.hu

15 sört fogyasztott el, majd autóba ült, de legalább nem volt jogsija se

A tabi rendőrök megállítottak egy gépkocsivezetőt, aki eltiltás hatálya alatt, ittasan közlekedett, ráadásul jogosítványa sohasem volt.

A körzeti megbízottak 2022. április 24-én 0 óra 5 perckor Németsűrűpusztán ellenőriztek egy sofőrt. Megállapították, hogy vezetői engedéllyel nem rendelkezett, a Kaposvári Járásbíróság eltiltotta a vezetéstől, továbbá felmerült nála az ittas járművezetés gyanúja, ezért további mintavételre állították elő. A férfi az intézkedő rendőröknek bevallotta, hogy indulás előtt 15 doboz sört fogyasztott el. A Siófoki Rendőrkapitányság a 37 éves andocsi férfi ellen az eltiltás és az ittas vezetés miatt bűntető, az engedély nélküli vezetés miatt szabálysértési eljárást indított.

A Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság ezúton is felhívja a figyelmet arra, hogy aki ittasan vagy kábítószer hatása alatt járművet vezet, elfogadhatatlan kockázatot vállal, és mások életét is veszélyezteti. Az ittas vezetés és a bódító szer hatása alatt történő járművezetés negatív hatással van a közlekedés biztonságára és a vezetés minőségére.

Tömegbaleset az M6-on Pécs irányába

Több gépjármű ütközött Dunaföldvár térségében.

Balesetről érkezett bejelentés 2022. április 25-én. Az eddig rendelkezésre álló információk szerint négy gépkocsi ütközött össze ismeretlen körülmények között az M6-os autópálya Pécs felé vezető oldalán a 90-es kilométerszelvény közelében, Dunaföldvár térségében.

A helyszínelés és a műszaki mentés idejére az autópálya Pécs felé oldalán előző- és haladósávi zárásra kell számítani az arra haladóknak. Kérjük az érintett útszakaszon fokozott óvatossággal közlekedjenek!