StyleNews

Bár az orosz gáz kapcsán többnyire az hangzik el, hogy olcsóbb az átlagnál, februárban mégis a piaci árnál is drágábban jutottunk hozzá – derült ki a G7 cikkéből. A tendencia pedig maradhat a nyáron is, amikor majd feltöltik a tározókat a következő fűtési szezonra.

Az orosz földgáz ára februárban köbméterenként 394 forint volt, tehát hatszor annyi, mint amennyiért az MVM a lakosságnak értékesíti azt. A földgáz árát a tőzsdei jegyzéshez kötik, a fizetendő összeg pedig egy-két hónapot csúszik a piaci árakhoz képest. Az MVM havonta átlagosan 375 millió köbméter gázt vásárol a Gazpromtól, februárban összesen 430 millió köbméter érkezett hazánkba.

Vlagyimir Putyin februárban arról beszélt, hogy Magyarország a világpiaci ár ötödéért vesz tőlük gázt. Amiről viszont már akkor is sejthető volt, hogy nem igaz. Választás utáni nemzetközi sajtótájékoztatóján kérdezték is erről Orbán Viktor kormányfőt, aki kijelentette: nem elsősorban az a cél, hogy olcsóbb legyen a gáz, hanem hogy hosszú távon mindig legyen ellátás. – írja a Hang.

A Központi Nyomozó Főügyészség hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt folytat nyomozást.

2022. április 20-án a Központi Nyomozó Főügyészség egy időben, több helyszínen hajtott végre összehangolt eljárási cselekményeket. Az ügyészség által szervezett bűnügyi akcióban – a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség, a Fővárosi Nyomozó Ügyészség, a Nemzeti Védelmi Szolgálat, valamint a Készenléti Rendőrség több egységének bevonásával – közel 150 ügyész és rendőr vett részt.

A megalapozott gyanú lényege szerint az elkövetők vesztegetések útján részben a magyar állami költségvetésből, részben európai uniós támogatásból finanszírozott – és a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében kiírt – pályázatokkal kapcsolatban követtek el korrupciós bűncselekményeket. A benyújtott kérelmekkel igényelt támogatás összértéke mintegy tíz milliárd forint.

A Központi Nyomozó Főügyészség több mint huszonöt helyszínen végzett kutatást, ahol lefoglalással és zár alá vétellel nagy összegű vagyon biztosítása történt meg. Az eljárási cselekményeken az ügyészség hivatalos személyektől több mint kétszáz millió forint készpénzt, megközelítőleg hatvan millió forint összegben értékpapírt és egy – készpénzért vásárolt – negyven millió forint értékű autót foglalt le, valamint több ingatlan zár alá vételét rendelte el.

A Központi Nyomozó Főügyészség az ügyben tizenegy gazdasági társasággal szemben megindította a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőeljárást.

Az eljárásban tizennyolc személyt hallgatott ki gyanúsítottként az ügyészség, hét gyanúsított őrizetét rendelte el és közülük hat személy letartóztatásának elrendelését indítványozza. A kényszerintézkedések elrendeléséről holnap dönt a Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírája.

A büntetőeljárás eredményessége érdekében a sajtóközleményben foglaltakon túlmenően további tájékoztatás az ügyről jelenleg nem adható.

A fotók a bűnügyi akció során egy széfben megtalált nagy összegű készpénzről készültek. 

Hetvenöt éves korában meghalt Markó Iván Kossuth-díjas táncművész, koreográfus, a Győri Balett és a Magyar Fesztivál Balett alapítója, érdemes művész.

    A táncművészt csütörtökön hajnalban érte a halál – tudatták Markó Iván hivatalos Facebook-oldalán.

    Markó Iván Balassagyarmaton született 1947-ben. A balettintézetbe harmadszori próbálkozás után, 1958-ban vették fel. Diplomáját 1967-ben kapta meg, és még abban az évben az Operaház tagja lett. Rangos főszerepeket bíztak rá a Hattyúk tavában, a Fából faragott királyfiban, a Giselle-ben, a Tűzmadárban, a Sylviában.

    1972-ben a világhírű francia balettművész, Maurice Béjart hívta meg brüsszeli együtteséhez, a XX. Század Balettjéhez, szólistaként a Tűzmadár címszerepében debütált. Az ott töltött hét év során teljesedett ki művészete, 1974-ben a nemzetközi tánckritikusok a világ tíz legjobb táncosa közé választották a lírai alkatú, tiszta klasszikus technikájú, szuggesztív előadóművészt.

    Hazatérve az Állami Balettintézet végzős évfolyamának tagjaiból megalapította a Győri Balettet, amelynek 1979-től vezető szólistája, koreográfusa és balettigazgatója volt 1991-es távozásáig. Öt évet töltött külföldön, 1996-ban tért haza, majd Magyar Fesztivál Balett néven huszonkét tagú társulatot alapított. Az együttes 2013 végéig működött.

    Markó Iván művészetét két magyar táncfilm is megörökíti: Jézus, az ember fia (1986) és a József és testvérei (2000).

Az árak széles körű emelkedése

Egy piacgazdaságban az áruk és szolgáltatások árai szüntelenül változnak, egyesek felmennek, mások lemennek. Inflációról akkor beszélünk, ha nem csak egyvalaminek az ára emelkedik meg, hanem sokféle árué és szolgáltatásé; ez azt jelenti, hogy ma kevesebbet vásárolhatunk 1 euróért, mint tegnap. Más szóval az infláció idővel csökkenti a fizetőeszköz értékét.

Egyes árváltozások fontosak, mások kevésbé

Az átlagos áremelkedés kiszámításakor azoknak a termékeknek az árváltozása, amelyekre többet költünk (pl. elektromos áram), nagyobb súllyal esik latba, mint azoké, amelyekre kevesebbet (pl. cukor, bélyeg).

Különböző emberek különböző dolgokat vesznek

Minden háztartásnak eltérő pénzköltési szokásai vannak: egyeseknek autójuk van és húst esznek, mások kizárólag tömegközlekedéssel közlekednek vagy vegetáriánusok. Az összes háztartás kiadási szokásainak átlaga határozza meg, hogy az egyes áruk és szolgáltatások mekkora súlyt kapnak az infláció mérésekor.

Az infláció méréséhez a háztartások által elfogyasztott valamennyi árut és szolgáltatást figyelembe veszik, a következő csoportosítás szerint:

• napi fogyasztási cikkek (pl. élelmiszer, újság, benzin);
• tartós fogyasztási cikkek (pl. ruhanemű, személyi számítógép, mosógép);
• szolgáltatások (pl. fodrász, biztosítás, lakásbérlés).

A bevásárlókosár árának éves összehasonlítása

A háztartások által egy év alatt elfogyasztott összes árut és szolgáltatást „kosárba” rendezik. Ebben minden egyes árucikknek meghatározott ára van, amely idővel változhat. Az éves inflációt úgy kapjuk meg, hogy a teljes kosár adott havi árát összehasonlítjuk az egy évvel korábbival.

Érzékelt infláció

A fogyasztói közvélemény-kutatások szerint az emberek gyakran magasabbnak érzik az inflációt annál, mint amit a tényleges árindexek tükröznek. Mi befolyásolja tehát, hogy miként érzékeljük az inflációt? Több elméleti tanulmány a következőket állapította meg:

• Az áremelkedésre inkább felfigyelünk, mint a stabil vagy a csökkenő árakra – A drágulás emellett jobban meg is marad az emlékezetünkben. A stabil vagy csökkenő árakat kevésbé vesszük észre, pedig az infláció átlagos ütemének kiszámításához ezeket is figyelembe veszik.
• Jobban feltűnnek a gyakori készpénzes vásárlások – Az elmúlt évek során néhány népszerű áru és szolgáltatás ára az átlagosnál jobban emelkedett. Erre példa a benzin, a kenyér és a buszjegy. Gyakran előfordul, hogy az inflációra gondolva túlságosan is felkelti a figyelmünket, ha ezek ára megy fel. Végeredményben túlbecsülhetjük a tényleges inflációt.
• Kevésbé tűnik fel az ár, ha valamit ritkán veszünk, vagy ha beszedési megbízással fizetünk érte – A háztartások költségvetésének jelentős részét a ritkábban vásárolt áruk és szolgáltatások teszik ki. Ilyen például az autó és a nyaralás. Vannak olyan tételek is, például az albérlet vagy a telefonszámla, amelyet automatikus banki átutalással (csoportos beszedési vagy rendszeres átutalási megbízással) fizetünk ki. Ezekről a kiadásokról és áruk változásáról hajlamosak vagyunk megfeledkezni, amikor véleményt alkotunk az inflációról.

• „Személyes” infláció – A harmonizált fogyasztóiár-index (HICP) egy átlagos áru- és szolgáltatáskosáron alapul. Az átlagos kosár az összes háztartást jellemzi. Azok a háztartások azonban, amelyek az átlagosnál nagyobb inflációt tapasztalnak, ennek jobban tudatában vannak, mint azok, amelyek az átlagosnál kisebb infláció előnyét élvezik.Példa: Ha a benzin ára jobban felmegy, mint a többi árué és szolgáltatásé, azok, akik gyakrabban használják az autót, valószínűleg nagyobbnak érzik az inflációt a HICP-nél, mivel az átlagnál többet költenek benzinre. Ezzel szemben azok számára, akik ritkábban vagy nem használnak autót, kisebb lesz az úgynevezett személyes infláció.
• Az inflációs rátát évente számolják, emlékezetünk viszont távolabbra tekint vissza – A HICP-t rendszerint éves növekedési ütemként adják meg. Ez azt jelenti, hogy egy bizonyos időszak, mondjuk 2009 januárjának általános árszintjét az egy évvel korábbi megfelelő időszakhoz, tehát 2008 januárjához mérik. Az emberek viszont gyakran a több évvel ezelőtti árakhoz viszonyítanak. Hosszú időszakot figyelembe véve ugyanakkor még akkor is jelentősen emelkednek az árak, ha az éves infláció üteme alacsony. Így ha például a HICP éves szinten 2%-kal nő, tíz év alatt ez az általános árszint több mint 20%-os emelkedését vonja magával.
• Árváltozás kontra minőségváltozás – Egy termék árának változását sokszor az inflációnak tudjuk be, pedig néha a termék minősége is megváltozik ezzel párhuzamosan. A HICP-ben ezt úgy veszik figyelembe, hogy a minőségváltozás hatását kiveszik az indexből.Példa: Lehet, hogy felment egy autótípus ára, de gyakran az új modell már az alapfelszereltségben is tartalmazza az előzőleg extrának számító elemeket, például a beépített navigációs rendszert, a légkondicionálást vagy a légzsákot. Ilyen esetben az ár részben a minőségjavulás és nem az infláció miatt megy fel. Ha például az autó átlagosan 5%-kal lett drágább, de ebből 1%-nyi a jobb minőségnek tudható be, a HICP ennél a cikknél 4%-os áremelkedést mutat.

Adatok áttekintése

Az euroövezeti fogyasztói árak inflációja 1961 óta

A hetvenes és a nyolcvanas években több európai országban igen magas volt az infláció. A kilencvenes évek közepe óta azonban jelentősen lelassult a drágulás üteme, ami egyrészt az eurobevezetésre való felkészülésnek, másrészt az EKB monetáris politikájának köszönhető.

Milyen tényezők állnak a legfrissebb inflációs adatok mögött?

Nem mindig azok a tételek fejtik ki a legnagyobb hatást az indexre, amelyeknek a legjobban megváltozik az áruk. Az inflációs ráta ugyanis az egyes termékeknek az átlagos háztartás fogyasztási kiadásaiban való részesedésétől, vagy más szóval „súlyától” is függ.